Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1999. május / 5. szám
AKTUÁLIS * Föld Napján (április 22.) Környezet- védelem, a padok között A Pedagógiai Kollégium és az Újlak utcai Általános Iskola tavaly szeptemberben hirdette meg „Közvetlen környezetünk a XVII. kerület” című környezetvédelmi kerületi tanulmányi versenyét. A döntó't a Föld Napján rendezték. A vetélkedőre 220 gyermek nevezett be. Levelezős formában zajlottak az elődöntők. Az április 22-i versenyre - melyet az esemény fővédnöke, a polgármester, Devánszkiné dr. Molnár Katalin nyitott meg - a legjobban versengő nyolcvan gyerek (60 csapatban, 20 egyéniben) jöhetett el az Újlak utcai iskolába. Eredmények az egyéni versenyben: I. Baranya Barbara (Újlak u. isk., felkészítő tanár: Feierábend Lajosné), II-III. Mózes Terézia (Balassi gimn., f.t.: Kövendiné Barabás Gabriella), Tóth Nándor Róbert (Újlak u. isk., f.t.: Feierábend L.né), IV. Dallos Annamária (Újlak u. isk., f.t.: Feierábend L.né), V. Kozák Balázs (Kép u. isk., f.t.: Szederkényi Edina, VI. Gáti Oszkár Dániel (Balassi gimn., f.t.: Kövendiné Barabás G.). A csapatverseny győztesei: I. Föld angyalai (Újlak u. isk., f.t.: Feierábend L.né, Kiss Kálmán- né), II. Gaia (Balassi gimn., f.t.: Kövendiné Barabás G„ III. Merse - Mocsári teknősök (Kép u. isk., f.t.: Szederkényi E., Páczai Péter), IV Ózon foltozok (Körösi Cs. isk., f.t.: Braxátor Mariann, Riznicsen- kó Csilla, V. Rákocskák (Laborcz F. isk. f.t.: Túrós Lajosné), VI. Tiszta föld (Móra F. isk., f.t.: Farkas György.) A díjakat (könyvutalványokat, plakátokat, apró ajándékokat, illetve az egyéni győztes egy fényképezőgépet) Barna Andor alpolgármester, Quitt András és dr. Páka Géza önkormányzati képviselők adták át. A legtöbb diákot benevező intézményt, a Kép utcai iskolát a Pedagógiai Kollégium különdíjban részesítette. pte Konszenzussal rendeződik a „gödör” sorsa? Az egykori Napiás bánya és az ott tátongó „gödör” sorsa évek óta rendezetlen. Ennek hátterében elsősorban tulajdoni problémák húzódnak. Az idei augusztus változást hozhat. Az ügyről és a rekultiváció lehetőségeiről Kiss Lajos alpolgármester nyilatkozott a Hírhozónak. A Napiás bánya 72 hektáros területéből 1996-ban az önkormányzat megvásárolt a Rákosvölgye Mezőgazdasági és Ipari Szövetkezettől 4,6 hektárt feltöltés és a rekultiváció céljából. 1998-ban derült ki, hogy - vélhetően egy korábbi földhivatali adminisztrációs hiba következtében - a 11 ingatlanból kettő magántulajdonban van. Az ügyet ráadásul bonyolítja, hogy a két ingatlan 3, illetve 11 tulajdonossal rendelkezik. A tavalyi év novembere óta folyik az egyeztetés, egyrészt a szövetkezettel, másrészt a magántulajdonosokkal a tulajdonviszonyokról. Az előző testület a rendezetlen tulajdonviszonyok ellenére pályázatot írt ki a „gödör” földdel történő feltöltése céljával, amelynek nyertese a Saho Kft. lett. A 4,6 hektár területen lévő, összesen 7000 nm-es magáningatlanokat az önkormányzat kész külterületi, piaci áron megvásárolni, hogy azután az egész területet ipari, de környezetre nem ártalmas hulladékkal feltöltesse és rekultiváltassa, fásítsá. Természetesen az önkormányzatnál keletkező kárt a szövetkezettel kell rendezni. A képviselők elé most áprilisban került előterjesztés - mint utóbb megtudtuk - két alternatívát ajánlott: 1. az önkormányzat rövid időn belül megegyezik a szövetkezettel, illetve a tulajdonosokkal; 2. a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt visszaadja eredeti formában a földterületet a szövetkezetnek, de előbb elszállíttatja az évek óta engedély nélkül a gödörbe hordott szemetet (gondolom busás áron). Tudjuk, ez utóbbi esetben még hosszú évekig is elhúzódhatna a rekultiváció, aminek elmaradása mellesleg a szomszédos - kárpótláskor parcellázott - telkeket földcsuszamlással veszélyeztetné. Bizonyára így gondolták a képviselők is, mert az első javaslat mellett döntöttek. Ennek azonban jelentős anyagi terhei lehetnek. Abban az esetben viszont, ha sikerül egyezségre jutni a szövetkezettel és a Saho Kft-vel, még a kártalanítási összeg is megtérülhet - vélik a kerület vezetői. A megegyezés részletei és a számok bonyolult összefüggéseivel nem terheljük olvasóinkat. A lényeg az, hogy augusztus végéig jó lenne szerződést kötni a kft-vel a rekultiváció megkezdésére, de addig feltétlenül rendezni kell a tulajdonviszonyokat. Kiss Lajos alpolgármester elmondta, bízik abban, hogy a tulajdonosok a saját és a kerület érdekeiket mérlegelve a mihamarabbi konszenzus mellett döntenek. A végleges földfeltöltési és rekultivációs megállapodásról várhatóan augusztusban határoz a testület, előtte lakossági fórumon tájékoztatják az ott élőket. Abban az esetben, ha mégsem sikerül a megegyezés, annak végeláthatatlan hosszú jogi procedúra és nem a környezeti probléma megoldása lenne az eredménye. Ezért az önkormányzat a gyors megállapodás mellett tört lándzsát. Az alpolgármester úgy tudja, a Rákosvölgye szövetkezet szintén megbízott egy céget az egykori kavics- és sóderbánya rekultivációját illetően, továbbá a Rákosmezeje Rt. a saját területét, az ún. nyugati bányát eladta egy cégnek feltöltés és rekultiváció céljából. Fia ez igaz és megszületik augusztusban a fenti szerződés, akkor a kerület 72 hektáros területén végre megszűnne egy időtlen idők óta tartó környezeti probléma. PTE 10 éves a családsegítő Március végén ünnepelte 10 éves fennállását a kerületi Családsegítő Központ. Ennek kapcsán konferenciát tartottak a Rendezvények Házában. Devánszkiné dr. Molnár Katalin polgármester köszöntőjét követően a szociális munka és szociálpolitika fontos kérdéseiről hangzottak el előadások, majd panelvita keretében többek között dr. Csehák Judit, Ferge Zsuzsa, Popper Péter véleményét is megismerhették a résztvevők. A kötetlen, szakmai konzultáción dr Pulai Gyula, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az eredményes szociálpolitikának nemcsak az egyénnel, hanem az egész családdal foglalkoznia kell. A legfontosabb feladatnak az aktív korú lakosság munkához juttatását tartja, már csak azért is, mert a munkanélküli családban felnövő gyerekek számára rossz minta lehet a szülők sikertelensége. Galambos Pál, a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ vezetője elmondta: a kerület lakosai igényeinek kielégítésére fokozatosan kialakítottak egy segélyezési rendszert, a krízissegélyezést felváltotta a céltámogatás rendszer - egy intenzív családtámogatással együtt. Béki Gabriella országgyűlési képviselő szerint a szociálpolitikai teendők jó részét vállalják az önkormányzatok, holott sem pénz, sem szakember nem biztosított az igazán eredményes munkához. Dr. Pongrácz Tibomé a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Magyar- ország lakossága csökkenésének okairól beszélt, kiemelve a család- politika szerepét, jelentőségét. A családsegítőhöz 1998-ban 6582 esetben fordultak segítségért a kerületi lakók. A legnagyobb forgalmat bonyolító szolgáltatás a jogsegély. Gálfi Irén
