Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1999. április / 4. szám

17 KOZJH UVE LODE S A közművelődés A XVII. kerületi önkormányzat által elfogadott közművelődési rendelet kapcsán kérdeztük a helyi intézményvezetőket: 1. - Miben változik a művelődési ház működése a kulturális törvénnyel és a helyi közművelődési rendelettel összhangban? 2. - Elégedett-e a kerületi közművelődési lehetőségekkel és az elfogadott rendelettel - a finanszírozással -, ha nem, hol érez hiányosságot ? 3. - Mire volna még igény, amit nem sikerült eddig megvalósítani, s mi ennek az oka? 4. - Hány önszerveződő közösségnek ad otthont a ház? Dózsa Művelődési Ház Martonosiné Orosz Márta igazgató: 1. - Ezt a kérdést most még egy kissé kora­inak érzem, hiszen a kerületi rendelet 1999. április 1-jén lép életbe. Jelentőségét első­sorban abban látom, hogy kerületünk ön- kormányzata garanciát vállalt a közműve­lődési intézmények további működtetésé­re, fenntartására. Nálunk szerencsére in­tézménybezárásról korábban sem esett szó, de Budapesten és vidéken nagyon sok mű­velődési házat szüntettek meg az utóbbi években. Az ilyen jellegű veszély tehát most kétszeresen is „elszállt” a fejünk felől. 2. - A helyi közművelődési rendelet legnagyobb ajándéka, hogy az in­tézményem teljes költségvetésének 70%-át - a korábbi 67% helyett - az önkormányzat finanszírozza. Ez példaértékű a szó szoros értelmében is, hiszen a többi kerületben most születendő közművelődési rendelet meg­alkotásánál az igazgató kollégák a XVII. kerületben elfogadott százalé­kos támogatással tudnak érvelni intézményük érdekében. 3. - Egy művelődési ház akkor tölti be igazán jól a szerepét, ha a lakos­ság birtokba veszi az intézményt, ahol kulturális igényét maximálisan ki­szolgálják. Több mint három éve ez az öröm, szerencsére, nekünk is megadatik, de sajnos, üröm is vegyül mellé bőségesen. Kinőttük ugyanis a házat, és ezzel elértük azt, hogy szakmailag sok mindent nem tudunk már megvalósítani, amire pedig igény lenne, a másik, hogy a házat rend­szeresen látogatók jogosan háborodnak fel a zsúfoltság, az infrastruktú­ra hiányossága miatt. 4. - A művelődési házak egyik legfontosabb alapfeladata a közösségi­művelődési tevékenység biztosítása. Az elmúlt években sorra alakultak azok a kis közösségek, csoportok, melyeknek tagjait valamilyen közös helyi színterei I. érdeklődés, hobbi hozott össze. De szerveződtek klubok életkor, állapot, valamilyen élethelyzet, életmód alapján is. Példaképpen említhetem a Mozgássérültek klubját, a Nyugdíjas klubot, a Szorongás klubot, a Kisál­lattenyésztők Egyesületét, az Etka-jóga klubot, a Reiki klubot, a Fantasy klubot és az elmúlt hónaptól a Dózsa Művelődési Házban helyet kapó kerületi Nagycsaládosok Egyesületét. Csekovszky Árpád Művelődési Ház Prém János igazgató: 1. - A kulturális törvény és a kerületi köz- művelődési rendelet, az 1991-ben elindult pozitív folyamatot megerősítette, törvénye­sítette. A XVII. kerület mindenkori önkor­mányzata - s ebbe a jelenlegi is beletartozik - mindig támogatta a közművelődést, fon­tosnak tartotta az emberek kultúrálódását. 1991-ben fogalmazták meg az alapkoncepci­ót: lehetőség szerint minden településnek legyen közösségi-művelődési intézménye. Ekkor lett önálló a Rákoskerti Művelődési Klub és a Rákosligeti Közös­ségi Ház - ma Csekovszky Árpád Művelődési Ház. Ezután a kerületi köz- művelődés gyors fejlődésnek indult. Civil szervezetek, klubok, körök, ala­kultak, régi hagyományok elevenedtek fel és új hagyományok születtek. Minden kezdeményezés, rendezvény mögött ott áll egy-egy közösségi, vagy művelődési ház. Nélkülük nem lehetnének kiállítások, színi előadá­sok, személyiségfejlesztő foglalkozások, művészeti csoportok, gyermek rendezvények, népünnepélyek. A pozitív folyamat újabb eredménye volt 1998-ban a Rákoscsabai Közösségi Ház és a Rákoshegyi Közösségi Ház beindítása. Ezzel a közművelődési ellátás legtöbb fehér foltja megszűnt. Ugyanakkor az önkormányzat jelentős pénzügyi terhet vállalt magára az intézmények fenntartásával, működtetésével. 2. - A rendeletben megfogalmazott elvek, finanszírozási lehetőségek megfelelnek a mai igényeknek. Talán a kis intézmények igényelnek na­gyobb pénzügyi odafigyelést, mert kevés a bevételt termelő lehetőségük. 3. - A továbblépés: a még meglevő hiányok felszámolása - például a XVII. kerület északi régióját (Rákosliget, Rákoscsaba Újtelep, Régi Akadémiatelep) ellátó mozi és fiók könyvtár létrehozása, a Rákoscsa­bái- és a Rákoshegyi Közösségi Ház minimális műszaki feltételeinek megteremtése, valamint a már régebben működő művelődési házak fo­lyamatos állagmegóvása, karbantartása. 4. - A Csekovszky Árpád Művelődési Ház háttérintézménye kb. 15-20 önszerveződő közösségnek: polgári körnek, alapítványnak, egyletnek, klubnak, körnek. (Folytatjuk!) Vetélkedő volt a jeles március tiszteletére A Rákoscsabai Közösségi Ház a Pedagógiai Kollégium Történelem munkaközössé­gével közösen 1848/49. 150. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdetett. A versenyt 1999. március 12-én délután rendezték meg a Csigaházban. A verseny zsűrijében helyet foglalt Gyöngyössy Márton önkormányzati képviselő, a Művelődési és Tájékoztatási Bizottság elnöke és Szántó Lajos, a Magyar Királyi Testőrség Hagyo­mányőrző Egyesületének vezetője is. A verseny eredménye: I. Diadal u.: Magyar Ifjak: Vágány Balázs, Sirám Getgely, Tóth Gergely 50 pont, II. Zrínyi M.: Szabadságharcosok: Szanyi Ádám, Téglási Csa­ba, Vághi Miklós 49 pont, III. Zrínyi M.: 48 Csillagai: Sörös Csaba, Szaniszló Adri­enn, Vida Zsuzsa 48 pont, IV. Zrínyi M.: Közbátorsági Bizottmány: Bálint Brigitta, Nagy Diána, Kovács József Viktor 46 pont, V. Zrínyi M.: Szabadságharc: Koós Mari­etta, Ujj Orsolya, Hlavács Adrienn 45 pont, VI. Zrínyi M.: Márciusi Ifjak: Oláh Kitti, Csicsely Eszter, Rácz Anita 43 pont. A verseny díjait március 12-én este, az 1838/49- es szabadságharc tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján vehették át a győztes általános iskolások. Megjelent a Szószóró A kerületben élő Putnoki A. Dávid újságírónak a közelmúlt­ban jelent meg Szószóró című beszédjavító könyve, mely segédtankönyvként is megállja a helyét. A Szószóró gyer­mekeknek, felnőtteknek egyaránt ajánlott olvasmány. A könyv a Dinasztia Kiadó gondozásában készült. Kapható a könyvesboltokban. A költészet napján Vaseszű Mihók - álombéli utazás prózában és versben sok zenével a Dózsa Művelődési Házban április 11-én, 15 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents