Hírhozó, 1999 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1999. december / 11. szám

8 VAROSHAZA Egy év távlatában 1998. október 18-án voltak a legutóbbi önkormányzati vá­lasztások Magyarországon. Budapest XVII. kerületében egy évvel ezelőtt decemberben 28 fővel alakult meg az új képvi­selő-testület. Jelenleg a polgármester mellett három alpol­gármester vezeti az önkormányzatot, a testületben három (Fidesz, MSZP, SZDSZ) frakció van, két fő képviseli a Füg­getlen Polgárok Szövetségét, egy fő a MIÉP képviselője és egy fő független képviselő. Összeállításunkban a frakciók és képviselők véleményét aújuk közre az elmúlt egy évről. BODNÁR LÁSZLÓ képviselő, közbiztonsági tanácsnok (MIÉP) Ebben az évben nem zártunk be iskolát, ha­nem újat avattunk, elkészült végre a Szabad­ság sugárúti Általános Iskola tornaterme. A gyerekeknek nem kell ezután a Péceli úti RTK tornatermében tartani a testnevelési órákat, megkímélve őket a közlekedési bo­nyodalmaktól. Ezzel elértük, hogy a kerüle­tünkben lévő minden iskolának van tornater­me. Nagyon sikeresnek tartom a kerületünk­ben beindult út-és járdaépítésünket. Az ön- kormányzat által beindult pályázatokra na­gyon sok volt a jelentkező, hiszen a kerület lakosságának nem mindegy, hogy milyen utakon közlekedik. Összesen mintegy 70 millió forintot for­dítanak útfejlesztésre. Remélem, ilyen lesz a folytatás is. Javaslatomra a képviselő-testület a decemberi ülésen fogja tárgyalni az állattartási rendelet megalkotását, amit nagyon fontosnak tartok. Különösen szük­séges az ebtartás szabályozása, hiszen kerületünkben közel 12.000 re­gisztrált eb van. A kerületi polgárok széles körének érdekét sérti, s a társadalmi együttélés normáiba ütközik a szabálytalan állattartás. Szükségesnek tartok legalább egy kutyafuttató felépítését a megfelelő előírások betartásával. Ehhez viszont legalább 600 négyszögöles terület kell körbekerítve, ahol a nagytestű ebeket külön lehet futtatni kisebb testű társaiktól. Talán a legfontosabb, amiről szólnom kell a kerületünk közbiztonsági helyzete. Az országban elkövetett közel 600 ezer bűncse­lekmény egyharmadát, kb. 220 ezret a fővárosban követik el. Sajnos a növekedési tendencia a mai napig érzékelhető, ez a hullám a mi kerüle­tünket sem kerülte el, éppen ezért nem nézhetjük tétlenül a bűnözés nö­vekedését. A legfontosabb feladat, hogy az elkövetkező években kerüle­tünk javítsa a közbiztonság helyzetét. Ez ügyben már megindult valami, az éves költségvetésben már szerepel a rendőrség, a tűzoltóság és a pol­gárőrség támogatása. Ugyancsak támogatásban részesítjük az Escort Védelmi Szolgálat Kft.-t is, akik pályázat elnyerésével járőröznek kerü­letünkben. Készül a kerület közbiztonsági koncepciója is, aminek elfo­gadása után véleményem szerint jávulni fog az általános helyzet. Remé­lem, az elkövetkező években még több pénzt tudunk áldozni biztonsá­gunk védelmére. A mostani helyzetben is azon kevés kerületek közé tartozunk, ahova beköltöznek és nem elmennek a lakók. Én, mint a MIÉP képviselője, mindent megteszek azért,' hogy ezek a tervek meg­valósuljanak. Rákoscsaba-Újtelep visszatérő nagy gondja a Napiás úti szemétbánya ügye. Ismét lépni kellene, már többször tiltakozott a la­kosság az elviselhetetlen szeméthalmok miatt, újra megjelennek itt a kábelégetők és a hajléktalanok is. Az elmúlt években már többször ja­vasoltam a képviselő-testületnek, hogy a Strázsahegyen értékesített tel­kek ellenértékét, a közel 32 millió forintot utaljuk át a Napiás Kft. szám­lájára, de képviselőtársaim soha nem szavazták meg a javaslatomat, így a pénz beolvadt a kerület költségvetésébe. Újra napirenden van a volt Hungarocamion sportpálya eladása vagy bérbeadása, egy kerületi vál­lalkozó szeretné megvenni vagy bérelni. 1998 februárjában az akkori képviselő-testületi ülésen javaslatomra úgy tűnt végre, hosszú időre megoldódik a pálya sorsa és a báró végrendeletének megfelelően a ke­rület ifjúságának sportolását fogja szolgálni, de sajnos nem úgy történ­nek a dolgok, ahogyan szeretném. Csak egy-két dolgot említek, amiből fedezni lehetne a sportpálya egész éves költségvetését, sőt még fejlesz­tésre is jutna belőle. 1. Az egyéni választókörzeti képviselők 1 millió fo­rintos kerete, ami ez 16 képviselő esetében 16 millió forint évenként. 2. Riskó Nagy László, az Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke javaslatára a testület elfogadta a képviselők költségvetéséről, tiszteletdíjáról szóló rendelet módosítását. A módosítás egyik lényeges pontja, hogy a képvi­selő a képviselő-testületi ülés határozatai szavazásánál több mint 1Q%- ánál távol marad, vagy nem szavazott, úgy az átalány összegét csökken­teni kell. Ugyanez vonatkozik a bizottsági ülésekre is. A gondom csak az ezzel a képviselő-testületi döntésről, hogy a határozat tartalmazza áta­lány emelését. Eddig a képviselők átalánydíja havi 12.000 forint volt. A mostani megemelt általány mértéke: a bizottsági elnökök és tanácsno­kok esetében 60.000, az albizottsági elnökök esetében 50.000, a képvise­lők esetében 40.000 forint/hó. Ez újabb 15 millió forint kiadást jelent a kerületnek. Kerületünkben 2000-ben nem lesz helyi adóemelés (kom­munális adó, építményadó, telekadó). Szakmailag megalapozatlan, poli­tikailag elfogadhatatlan az olyan újabb adók bevezetése, mint például az ingatlanadó, a benzinórában lévő adó növelése, a biztosítási adó és számos más, tervezett adónem. Elfogadhatónak tartanám ugyanakkor az elmúlt években érdemtelen módon meggazdagodott, kevés adót fize­tő személyek vagyonadójának bevezetését a 30 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkező érintettek körében. A jelenleg folyó vég nélküli rombolás, fizetési kényszer beszűkíti és elnyomorítja a családok és az egész magyar társadalom életterét. Ez a társadalmi, gazdasági válság­helyet az elmúlt években hatalmon lévő pártok cselekedetei és az ér­dekérvényesítés gyengesége miatt alakulhatott ki. Kötelességemnek ér­zem, hogy határozottan fellépjek a valós emberi és környezeti értékeket leromboló, tönkretevő politika és gazdasági érdekcsoportok ellen. DR. HOFFMANN ATTILA képviselő, frakcióvezető (MSZP) Az MSZP helyi szervezete és frakciója ne­vében mindenekelőtt köszönetünket fejezzük ki az előző képviselő-testületnek, Kátai Péter akkori polgármesternek és alpolgármesterei­nek azért, hogy az 1998. október 18-án meg­választott polgármesterünk, az MSZP-SZDSZ koalíció rendezett állapotban vehette át a pol­gármesteri hivatalt, ahol a begyakorlott és jól felkészült munkatársak segítették az új testü­let munkájának beindítását. A kerület lakos­ságának a „váltás” nem okozhatott semmiféle gondot, a testületi munka egyenletes és folyamatosan tovább javul. Saj­nálatos módon a pénzügyi források nem bővültek, a sok-sok, évtizedes elmaradás felszámolása még hosszú időt vesz igénybe. A fejlődés jele, hogy néhány régóta húzódó ügyre sikerült pontot tenni: látjuk a végét az úgynevezett trágyatavak bűzölgésének, megszereztük a Naplás- térség 4, 6 hektáros bányagödrének a tulajdonjogát, újra működik a rákoshegyi ABC, a legtöbb intézményünkben elhárítottuk a balesetve­szélyes hibákat, megszépülhet a Podmaniczky-Vigyázó kastély stb. Megkezdtük a vagyongazdálkodási szervezet - immár nagyon időszerű - átalakítását, a polgármesteri hivatal létszámának egyidejű csökkenté­sét. Nem tagadtuk meg a pedagógusoktól, a közalkalmazottaktól a kor­mány által megígért, de nem finanszírozott béremelést. A megszigorí­tott városfejlesztési, településrendezési és építészeti szabályok közepet­te széles körű egyeztetésekkel dolgozunk a kerület fejlesztésén. Sze­gény, de kiegyensúlyozott a költségvetésünk, nem szorultunk rá a va­gyonfelélésre, szerényen, de működtettük a kerületet - biztosítottuk a szociális, az egészségügyi és oktatási ellátást, erőn felül támogattuk a közművelődést, felújítottuk a Dózsa Művelődési Ház színháztermét. Minden ellenkező híreszteléssel szemben sokat költöttünk a sportra is, de sajnos nem elég hatékonyan. Megújult a Hírhozó, szól a Rákosmente Rádió. Negatív folyamatnak látszik, hogy egyre kevesebb forrás jut ál­lami támogatásként a költségvetésünkbe. Eljuthatunk egy olyan hatá­rig, ahol már a legnagyobb gondossággal tervezett és teljesített költség- vetés sem lesz képes még a legfontosabb feladatok teljesítésére sem. Úgy látszik, hogy idén is az önkormányzatok lesznek a vesztesei a par­lamenti számháborúnak. (Folyik a fővárosi forrásmegosztás reformja, reméljük, hogy a Külső Kerületek Szövetsége tagjaként érdemben tud­juk kerületünk jogos igényeit képviselni.) Az utóbbi években számos olyan új feladatot kaptak az önkormányzatok, melyhez a kormányzat nem adta - adja meg a szükséges központi pénzösszeget. Egyre mélyül a szakadék a kerület szegény és jobban élő rétegei között, egyre többen és egyre nagyobb összeggel vannak hátralékban a lakbérrel, a közös költséggel, közmű díjjal. Sok családi házban kikapcsolták az áramot, a gázt. A szociális háló sűrűbbre szövése állami és önkormányzati feladat. Kissé romlottak a kerületi közbiztonsági mutatók, jobb együttműködést kell kialakítanunk a rendőrséggel, támogatnunk kell úgy erkölcsileg, mint anyagilag a végre-valahára megszerveződött polgárőrséget. Köz-

Next

/
Thumbnails
Contents