Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. július-augusztus / 7-8. szám
2 rascelol VÁLLALKOZÓ VILÁG '3r&\ Az OTP Lakástakarékpénztár Milyen lakáscélok megvalósítására köthető' lakástakarékpénztári szerződés? Lakótelek vásárlása, .lakás vagy családiház vásárlása, építése, cseréje, lakás vagy családi ház bővítése, felújítása, korszerűsítése, járda, telefon, áram, gáz, vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése. Korábban felvett hitelintézeti lakáskölcsön kiváltása. Milyen lakás-eló'takarékossági szerződést lehet kötni az OTP LTP Rt-nél? Az OTP LTP Rt. 10 féle előtakarékossági "módozatot” kínál ügyfeleinek, amelyek a szerződés futamidejében, a betéti összegek fizetésének gyakoriságában és a változó mértékű állami támogatáshoz történő igazodásban különböznek egymástól. Melyek az OTP LTP Rt-vel kötött lakástakarékpénztári szerződés előnyei? A lakás-előtakarékösság alapelveiből következő előny az előreláthatóság, az állami támogatás és a 6 %-os kamattal folyósított lakáshitel. Mekkora az igénybevehető állami támogatás? Az állami támogatás mértéke az 1997. december 31-ig megkötött szerződések esetében az első betétbefizetéstől számított 1 évig az ügyfél által fizetett betét 40 %-a, a további 7 évben pedig annak 30 %-a, de maximum évi 36 ezer forint. Ha a lakásgond megoldása nem várhat 4 évet, kínál-e megoldást az OTP LTP Rt? Igen. Ha az érintett személy lakás-előtakaré- kossági szerződést köt az OTP LTP Rt-vel, az OTP BANK 3 hónap takarékoskodást követően üzleti feltételű hitelt nyújthat, amely a 4. megtakarítási év teljesítését követően fizethető ki. A gyorshitel felvétele abban az esetben lehetséges, ha az ügyfél családjának havi. nettó jövedelme legalább ötszöröse a lakás-előtakaré- kossági szerződés havi betéti összegének. Ennél alacsonyabb jövedelem esetén az ügyfélnek kiegészítő biztosítékokról kell gondoskodnia. Hitelintézettől korábban felvett lakáskölcsönök kiváltására a gyorshitel nem vehető fel. Ilyen célú felhasználásra 4 év előtakarékoskodást követően kerülhet sor. Kell-e szerződés megkötésekor díjat fizetni? Igen, amelynek összege a szerződéses összeg 1 %-a. A szerződéses összeg az ügyfél által havonta vagy'évente befizetett betétekből, az ezek után igénybe vehető állami támogatásból, a betétek és a támogatás kamataiból, valamint a felsoroltak összegével megegyező hitelből áll. Mikor kell befizetni a számlanyitási díjat? A számlanyitási díjat az ügyfél az OTP BANK fiókjaiban a szerződéskötéskor, vagy azt követően folyószámláról történő átutalással, vagy a bankfiók által kiküldött csekk útján egyenlítheti ki. A lakástakarékpénztári befizetések átruházhatók és örökölhetők-e? A lakástakarékpénztári betét közeli hozzátartozóra átruházható. A lakáselőtakarékoskodó halála esetén a betét feletti rendelkezési jogot kedvezményezett nélkül kötött szerződés esetén az örökös a hagyatéki eljárás jogerős befejezésével válaszol szerzi meg. A kedvezményezett javára kötött szerződés esetén, pedig a kedvezményezeti a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül szerzi meg. Hol és hogyan köthető' OTP-LTP Rt. előtakarékossági szerződés? Az OTP BANK valamennyi fiókjában és az OTP LTP Rt. értékesítési partnereinél. Az értékesítési partnerek sorában különösen jelentős a Magyar Posta, az OTP Ingatlan Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az. Express Rt. és a Hun- guest Rt. Azok számára, akik sem az OTP BANK fiókjaiban, sem pedig ügynök közvetítésével nem kívánnak szerződést kötni, rendelkezésre áll az OTP-LTP Rt. LAKÁSTAKARÉK-INFO telefonos szolgáltatása: (1)2 66 22 12ésa(l)397 97 97. Ezekén a telefonszámokon ügyfeleink minden szükséges felvilágosítást megkapnak és igény esetén kiküldik számukra a szerződéses nyomtatványt és Mit kell vinni szerződés- kötéskor? Az ügyfél személyi igazolványát és adóigazolványát. a kitöltési Útmutatót. Mikor lesz metró Rákoskeresztúron? Színvonalasabb szolgáltatás Depositos automataasszony Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. bankautomatái közkedveltek és igen nagy forgalmat bonyolítanak le. A XVII. kerületi fiók falába több mint fél évtizede beépített berendezés a készpénzforgalom gyorsítását, az ügyfélszolgálat színvonalának javítását kívánta elősegíteni. A bankkártyák népszerűsítése, a forgalom örvendetes növekedése szükségessé tette újabb pénzkiadó berendezés üzembe állítását. Az előző ATM mellé beépített, új készülék korszerűbb, nemcsak készpénz felvételére, hanem borítékos befizetésre is alkalmas. Működése igen egyszerű, az ügyfél elhelyezi kártyáját az automata nyílásába, beüti az azonosító számát, valamint a befizetendő összeget. Ezt követően a gép kiad egy borítékot, amibe az ügyfél elhelyezi az összeget és a borítékot lezárja. A befizetéssel kapcsolatos tudnivalókról a boríték mindkét oldalán részletes tájékoztató olvasható. A boríték bedobása után a gép nyugtázza a befizetést, amely az ügyfél folyószámláján jóváírást nyer. A gyors lebonyolítás mellett előnye még, hogy nem igényli a befizetéseknél a Bank nyilvántartását. A bankkártyák terjedése, a használatuk bővülése miatt a fiók további ATM-ek telepítését tervezi. MOBA fotó A XVII. kerületben - mint Budapest legkülső kerületében - mindig gond volt a főváros centrumának megközelítése. 1991-92-ben volt egy elképzelés - amit azóta többször is felvetettek hogy az ún. expómetró megépíthető. Többen igényelték azt is, hogy gyorsvil- lamos épüljön, illetve a meglévő vasútvonalakat jobban kapcsolják be a tömegközlekedésbe (környezetvédelmi okokból is). A parlament plenáris ülésén, a tévé nyilvánossága előtt feltett képviselői kérdésnek ezek voltak az előzményei. Dr. Hoffmann Attila (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A budapesti 4-es számú metróvonal építése, úgy néz ki, eldöntött dolog. Kétségtelen előnyeit elsősorban Budapest egy meghatározott része fogja élvezni. A metróvonalak bővítésének igen jelentős lakossági támogatása van, közismert előnyei miatt. így választókerületemben, a XVII. kerületben, már évek óta egy nem egyértelmű tájékoztatás miatt - él az állampolgárokban egy hit, amely szerint gazdaságosan egy új metrószárny építhető a kerületünk központjába^. Van-e ennek realitása? (JsJsA/^N Ugyanakkor két országos vasúti fővonal is hhmegy kerületünkön - számtalan vasútállomással -, aminek a tömegközlekedésbe való bekapcsolását esetleg gyors szervezeti intézkedéssel el lehetne indítani. A Budapest területén húzódó és az agglomerációba messze kifutó vasútvonalakon regionális gyorsvasúti üzem létesítése elsősorban szervezési kérdés, mely a tarifaközösség megteremtését és a meglévő személyvonatok menetrendjének átszervezését érinti. Elsősorban a MÁV és a BKV érdekellentétét kellene feloldani végre. Érdemes lenne azt is figyelembe venni, hogy a Budapest területén áthaladó MAV-vona- lak hossza több mint 190 kilométer, sok meglévő állomással. Várom a tisztelt miniszter úr válaszát azért is, mert Budapest elfogadott települési környezetvédelmi programjában is első helyen szerepel a részletes tervek elkészítése és elfogadása a vasúthálózat városi tömegközlekedési célú fejlesztéséhez. Tisztelettel várom miniszter úr válaszát. Köszönöm. Elnök: Köszönöm szépen. A kérdésre Lotz Károly miniszter válaszol. Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben megértem az ön és az önök gondjait, tehát a fővárosi peremkerületek lakóinak azon igényét, hogy tömegközlekedési eszközökkel minél előbb és jobban elérhető legyen a városközpont. Ezt a bizonyos rákoskeresztúri metrót valóban évek óta szorgalmazzák a kerület lakói. Az egymástól függetlenül elvégzett szakmai elemzések viszont azt mutatták, hogy a szárnyvonal kiépítése - a viszonylag alacsony utasszám miatt - gazdaságtalan lenne. Az itt várható utasforgalom mintegy egytizedét teszi ki a tervezett 4-es metróénak. Emellett a megvalósítás költsége is aránytalanul magas: valamivel több mint 70 milliárd forint. Ezért sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a tárcánk részéről egyelőre nem látunk lehetőséget arra, hogy Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közötti új metróvonal létesüljön. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzat hosszú távú tervében egy újonnan kiépítendő gyorsvillamos szerepel. A meglévő vasútvonalak fővárosi tömegközlekedési célú hasznosítására a MÁV eddig is számos szervezési intézkedést tett: a XVII. kerületen áthaladó két vasúti fővonalon az utóbbi négy-öt évben folyamatosan bővült a vonat szám, így mára tíz-tizenöt percenként közlekednek a vonatok. Sajnos, ennek ellenére az utasszám igen jelentősen csökkent, így több állomáson - Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoskert - a jegykiadást sajnos meg kellett szüntetni. Messzemenően egyetértek viszont képviselő úrral abban, hogy minden bizonnyal növekedne a vasútvonalak igénybevétele a fővároson belül, ha mielőbb létrejönne a budapesti közlekedési szövetség. Ezt a tárca részéről igen intenzíven szorgalmazzuk. Ez ugyan valóban jelentős többletköltséget is jelent, mintegy 4-5 milliárd forintot, amelyet még meg kell vizsgálni, de ezt a Fővárosi Közgyűléssel mindenképpen együttesen tovább kell folytatnunk. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan - közös konzultációink alapján - ez év őszén tárgyal, és reményeink szerint dönteni is fog. Bízom abban, hogy a közgyűlés állásfoglalása alapján belátható közelségbe kerül ez a bizonyos közlekedési szövetség, és ezáltal a jelenleginél lényegesen átjárhat óbb közlekedési rendszer alakul ki. Köszönöm a kérdését! Természetesen egy parlamenti időkeretben elhangzott felvetést jelentős szakmai munka előz meg, amelynek anyaga nálam van. Ennek ismeretében joggal lehetünk optimisták, hogy a kerületünk tömegközlekedésében (környezetvédelemben is) rövidesen kedvező változások indulnak el. Dr. Hoffman Attila Országgyűlési képviselő 7
