Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. április / 4. szám

HÍRHALOM - A HÍRHOZÓ POSTÁJÁBÓL Hol vannak az ilrjak? Amikor az ember Petőfi Sándornak a márciusi ifjakról 1848. júniusában Pesten írt költeményét újraolvassa, ugyancsak elgondolkodik. Erre kerületünk lakóinak a március 15-i ünnepségek iránt ebben az évben is megnyilvánuló közömbössége adta az ap­ropót. A több helyen is megrendezett megemlékezések résztvevői szinte mindenütt azonosak voltak. Mindössze pár százan (I) a nyolcvanezret is meghaladó kerületi la­kosok közül. Különösen az ifjúságot hiányoltam. Azt hiszem, joggal. A Petőfi által megörökített verssorokban így vallanak a fiatalok: "Szolgaságunk idejében Minden em­ber csak beszélt, Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! '. Mára azonban lassanként elszállingóztak a tettek mezejéről. Helyettük az idősebb generáció tagjai vették kezükbe a cselekvések zászlóit. 149 év után ideje lenne visszavenni e cse­lekvés zászlaját. Szívesen hallanám dicsekvésüket az érdektelenség pózában tet­szelgő, de valójában nagyon sok értéket hordozó fiataljainknak, hogy "Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját, Mi riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! Nem maradhatnak csendben, közömbösen szemlélve a nagy tetteket követelők, a nemzet összefogását sürgetők felhívásait! Nem állhatnak ki a nemzetet hanyatlásából fele­melni akarók soraiból I Nem féledhetik a vers utolsó sorait, hogy "Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon!". Ildomos volna, hogy diákjaink részesei lennének a nagy nemzeti ünnepünkön tartott megemlékezéseknek, merítenének forradalmi hagyományaink örök­ségeiből, amelyekből bőven van mit válogatni. A pártoktól pedig azt várom, hogy tegyék félre a politikából adódó nézetkülönbségeket és igyekezzenek megteremteni a ma is oly nagyon hiányzó nemzeti egységet. Barna Andor, a kerület alpolgárme­sterének ünnepi beszédében is ez a gondolat fogalmazódott meg. Kossuthot idézve hangsúlyozta: "Mi a nemzetnek nem urai, hanem szolgái vagyunk." Március 15-ét - dicső ünnepünket - akkor is méltón megünnepeltük, amikor az elnyomatás ellen emeltük fel szavunkat és mindnyájunk reményének adott hangot annak a jóslatával, hogy már nincs messze az az idő, amikor a nemzeti jólét elkövetkezik. Annak mind­nyájan tudatában vagyunk, hogy 1848. március 15-ike a magyar történelem sorsdöntő pillanata volt, hosszú időre meghatározta a magyar nemzet sorsát. Megteremtődött az a modern európai polgári állam, amelynek mai örököseivé lettünk. A tűz, amelyből született, a 149 év során gyakran újraizzott és ma is parázslik. Eszméit a napi politikai célokra használni elítélő tett. A mindenkori irányító hatalomnak sem szabad polgárait megbántania, megsértenie, mert ezzel lejáratja az érdekükben folytatott politikát. Az emberek különben is hajlamosak sorsuk rosszabbodásáért, kudarcaikért másokat hibáztatni és elégedetlenségük okát a politikában megtalálni. Azzal a sporthasonlattal fejezte be lényegre törő beszédét, hogy csak a tévesen ítélkező játékvezető vonja magára a szurkolók figyelmét. Nekünk a bírói tévedésektől eltérően hibátlanul kell munkálkodnunk a nép érdekében, és az esztelen harag helyett a nemzeti összefogást kell megteremtenünk. Az ünnepi műsorral kapcsolatban kikívánkozik belőlem, hogy a kiváló műsort a modern technika eszközeivel sem lehetett maradéktalanul élvezni. Or. Bánk Endre KÉRDÉS: kit képvisel a képviselő? VALASZ: a kerület érdekeit! „Kit képvisel a képviselő?” - tette föl a kérdést egyik kerületi laptársunk, s nem éppen hízelgő válasz lát napvilágot dr. Farkas Tibor fogorvosra, önkormányzati képviselőre és kollégáira. Megkérdeztük az érintettet miként vélekedik az írásról.- Sajnálatos, hogy több helyen pontatlan, valótlanságokat tartalmaz - mondta dr. Farkas Tibor.- Helytelen dolog a félretájékoztatás, nemkülönben a szakmai hitelrontás. Helyre- igazítást kértünk a laptárstól.- Melyek ezek a pontatlanságok?- Először is, korábban nem 12, hanem 13 fogorvos működött az alapellátásban, és nem heten, hanem nyolcán dolgozunk most e területen. '- Azt is írják, hogy "kétfajta fogorvos van” a kerületben.- Ez így nem igaz. Miként az sem, hogy két csoport és két "kör" (?) áll szemben egymással. Károsnak tartom s visszautasítom azt a törekvést, amely az alapellátást (az önkormányzattal vállalkozói megbízások formájában ingyenes szolgáltatást is) biztosító fogorvosokat, valamint a tisztán magánpraxist folytató kollégákat megpróbálja szembeállítani egymással.- Mi akkor a tényleges helyzet?- Az önkormányzat az alapellátási kötelezettségét teljesítendő, ám a csökkenő központi támogatást ellensúlyozandó, ésszerű átszervezést hajtott végre. Ezt (a közalkalma­zotti státusból vállalkozóiba való váltást) hatan vállalták. Tehát nem új állásokról van szó, hanem a kényszerűség diktálta módosításról. A nyolcadik praxist éppen a napok­ban tölti be egy kezdő fogorvossal. A vállalkozó fogorvosokat érintő határozataiban az önkormányzati képviselő-testület (február 27-i ülésén) elutasította az egészségügyi és sportbizottság (melynek elnöke vagyok) tőlem függetlenül tett javaslatát, miszerint egy évig még az önkormányzat fizesse a mosatás és a veszélyes hulladék elszállítási költ­ségeit (mint tette azt a háziorvosok esetében). A szóban forgó cikkben azt is állították, hogy ebben az ügyben én nem jelentettem be személyes érintettségemet és részt vet­tem a szavazásban: Egyik sem fedi a valóságot.- Azt is olvashatjuk az ominózus Írásban, hogy a szerződések lejártát követően az önkormányzat X.-t vagy Y.-t nem azért tartaná meg, mert jó fogorvos, hanem azért, mert házon belül van.- Ebből is kitetszik az elfogultság. Mint szakmai főorvos kikérem magamnak a kollégák nevében ezt a hitelrontó állítást! 15-20-30 éve itt és jól dolgozó fogorvosokat sért a laptárs. Az ellátóhelyek mindegyike színvonalas. Mi a kerületi ellátás érdekeit tartjuk szem előtt, ami lemérhető a betegforgalom nagyságából is. Köszönet ”... A Dózsa Művelődési Házzal kötött megállapodásunk alapján az élelmezésegészségügyi minimum tanfolyamunkat a Művelődési Ház e célra felajánlott helyiségében tartjuk meg. Kérjük az ÁNTSZ Fővárosi XVII. kerületi Intézet nevében közöljék a szolgálat köszönetét a Művelődési Ház nagyvonalú gesztusa iránt, mellyel jelentősen segítette a kerület közét­keztetési egységeiben a szakmai színvonal emelését. ” Dr. Varga Antal tisztifőorvos A hitvallás szép példája "Három gyermekem egyedül nevelő édesanya vagyok. Ez az élethelyzet sajnos a gyermekeket nagyon megviselte. Tamás a Ferihegyi úti általános iskola 4. osztályos tanulója, nála komoly magatartási problémák merültek fel. Tanítás után verseny- futásszerűen indulunk segítségért hol pszichológus, hol pszichiáter szakemberekhez. Úgy érzem a segítségükkel jó kezekben van, s közösen leküzdjék a problémákat. Ami azon­ban példaértékű, az osztályfőnök Tarjániné Major Anna olyan szinten vállalta a segítséget, amit illőn megköszönni talán nem is tudok. A pszichológusok kérésére alapos pedagógiai szakvéleményeket adott, fáradságot nem ismerve, éjszakába nyúlóan is fogalmazott, gondolkodott és írt, Tamás helyzetének könnyítése érdekében. A kezelés így gyorsabb, és közelebbi gyógyulással kecsegtet. A tanárnő lelkiismeretes, önzetlen segítsége, tanítványai iránti felelősségvállalása, remélem, ha­sonló nehéz helyzetekben követésre talál. Önfeláldozását ezúton szeretném megköszönni gyermekem, orvosai és a családom nevében. Kívánok szakmájában maradandó pozitív élményeket, sikereket. Fazekas Kálmánná Csörgedező ”erecskék...” Rákoskerten lakom, és ezen a részen még nincs megépítve a csatornarendszer. Az itt lévő kertes házaknál, az udvaron mindenütt van egy emésztőárok, melybe a szennyvíz és egyebek kerülnek. Időnként megjelenik a szennyvízszállító kocsi és kiüríti az emésztőket. Sétálgatás közben, egy-egy háznál a következőt fedeztem föl: A kerítés alatt, az árokba vezetett kimeneti nyílásból állandóan folyik valami. Végigcsordogál az úttesten, utat törve magának a Zrínyi út felé igyekszik... Az emésztőbe egy kivezető csövet építettek, amelyet gondosan földdel befedve, kivezetnek az utcára. Ha ez tiszta víz lenne, az illető nyilván a kertjében kamatoztatná áldását. De ez az emésztőbői származik, a kerti növények kipusztulnak! Kérdem: Mi lenne, ha minden házból az utcára irányítanák a szennyvizet?! Visszafelé fejlődünk?! Ismét fertőzéseket, betegségeket, ragályokat akarunk terjeszteni mint az 1700-as években volt?! Kérdem: akik ezt teszik, tudják- hogy mit cse­lekedtek? Tudják-e, hogy mindez tilos és veszélyes?! Akik így szabadulnak meg a felesleges szennyvíztől, gondol­kozzanak el a leírtakon! Senki sem vezetheti a szennyvizet az utcára! Mester Tamásné 2

Next

/
Thumbnails
Contents