Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1997. március / 3. szám

EGYELŐRE A BÉKE SZIGETE A kapitány rendpárti Értékelő összefoglalások, elemzések állnak össze végleges formában számos intézményben, testületben. Nincs ez másként a kerületi kapitányságon sem. Dr. Sánta László alezredes, a kapitányság vezetője készséggel tájékoztatta a Hírhozót arról, miként zárták az óesztendőt. A tízéves kerületi jubileumán túllévő alezredes hangsúlyozta: Rákos­mente még ma is - minden romlás dacára - a béke szigetének számít. Nálunk nem történtek robbantásos fenyegetések, gyilkosságok, pénzin­tézeteinket nem övezte veszély, kábítószerrel való visszaélésre nem derült fény. No, és akkor nyugodtak lehetnek rendőreink? Korántsem, mert foly­tonos készenlétüknek ki kell terjednie a bűn terjedésére , részint pedig a vagyon elleni bűntények kategóriájában igen komoly emelkedést tapasztal nak a tavaly ismertté vált, összesen 3118 bűncselekmény között.- Ezen deliktumok száma nőtf'csupán” - mondja Sánta László -, méghozzá 30, 6 százalékkal. 2439 ilyen bűncselekmény vált ismertté tavaly. Ezen belül 37 százalékkal több volt a betörések száma, mint egy évvel azelőtt. S a legfigyelmeztetőbb az, hogy csaknem 50 százalékkal, konkrétan 346-ra növekedett a lakásbetörések száma, 196 gépkocsit kötöttek el, 403-at törtek fel. Kis mértékben nőttek a zsebelések is. Mindezek ellen hatható - sabban fölkészülhetnek, -hiszen csökkent a személy elleni bűntények (mindössze egy felderítetlen emberölést regisztráltak), a rablás, a csalás, a közlekedési, a közélet tisztasága elleni, - a közokirat hamisítást leszámítva- a közrendi és a gazdasági balhék száma. Alacsonyabb volt a vádemelés és az eredményesség is 1996-ban, mint az előző évben. Viszont emelkedett (átlagosan 20 százalékkal) az ügyforga­lom.- Mivel az általános nyomozati eredményességünk és az ismeretlen tette- ses felderítés aránya csökkent, roppant elégedetlen vagyok - szögezi le a kapitány. - E két mutató alapján '95-ös 3., illetve 6. helyezésünkről most 11-15., valamint (a kapitányságok sorrendjében) a 13. helyre csúsztunk. Igaz, a közrendvédelmiek (egyenruhások) 20 fős létszámhiánnyal küszködve is jól dolgozott. Az egy főre jutó intézkedéseket nézve elsők a fővárosban. Ezzel együtt kevesebb volt az előállítás, az elfogás, és több szabálysértési feljelentést (4085-öt) tettek. Egyiknek sem örülök. Egyre több az ügy Az igazgatásrendészeti osztály tevékenységét értékelve dr. Sánta László lapunknak elmondta: az ügyforgalom nőtt tavaly, 23,752 állampolgár fordult meg itt, vagyis a kerület minden 3. lakója. Lényegesen több jogosítványt adtak ki, kevesebbet kellett bevonniuk. Ferihegy kapcsán (is) 1264 külföldi fordult meg az épületben. Apropó, Ferihegy! A reptér a XVII. kerületi kapitánysághoz tartozik, '95 feb­ruártól veszik át innen az ismeretlen tetteses ügyeket, főleg külhoniak hamis útlevéllel elkövetett balhéit. Az elmúlt évben 91 ügyet vettek át az ORFK-hoz sorolt reptéri biztonsági felügyelettől. Ezen ügyeket gyorsított eljárással kellett befejezni, tolmáccsal, de a BRFK-tól kapott két státuszt is visszavettek tőlük, XVII. kerületiektől. Miért? Pedig a fentieken kívül a reptéri kivezető útszakasz egy részének biztosítása sem ”piskóta”. Elképesztő "csúcsok” Feriheggyel együtt a legnagyobb kiterjedésű felségterületet mondhatja magáénak Sánta László és csapata. Ehhez képest ők vannak a legkeve­sebben a főváros más kapitányságainak létszámához viszonyítva. Csak­nem 627 lakosra jut egy rendőr. Ennek hallatán feltehetően székére hanyatlana egy átlagos közel-nyugati polgár, és policájért kiáltozna. Mivel az egy rendőri státuszra eső bűncselekményt illetően négy kerületet előznek meg a XVII. kerületi zsaruk. Itt egy nyomozónál az elrendelt és be­fejezett akta száma 116! Első Budapesten. Nem az viszont a gépjár­művek birtoklásában, a telefonról s egyebekről nem is beszélve. (Miközben az alvilág lassanként átlép a mobiltelefon-korszakból az in­ternetbe.) Legutóbb 1996 első felében számolt be munkájukról dr. Sánta László az önkormányzat előtt. Tevékenységüket jónak minősítették. A kapitány ott is kifejtette: szívesen vennének több támogatást, évi egy lakás, esetleg két autó kielégítené igényeiket. Az akkor fölvetett kérdések közül többre kéne visszatérni az idén, például a közbiztonsági alapítvány alapszabályának módosítására és nyíltabbá tételére, mert az alapítvány gyakorlatilag nem működik. v A rendőrség viszont igen. Erről a legfrissebb élményüket a Postabank- patália kapcsán szerezhettük, amikor is hétvégéjüket sem kímélve, önként "megszállták” a kerület pénzintézeti központját Keresztúron, s praktikus felvilágosítással, a közrend biztosításával zökkenőmentessé tették a betétesek rohamát. ' T.T. Tömeg(szállás) baj RÓLUNK SZÓL Előbb csak szóbeszéd járta a XVII. kerületi Új Akadémia-telepen, hogy az 516. utca egyik szép családi házában tömegszállást működtet a tulajdonos. Magdi asszony - legalábbis némileg - igyekezett ugyan törvényessé tenni a dolgot. Panzió működtetéséhez kért engedélyt, amelyet az előzetes helyszíni szemle után meg is kapott. Csakhogy az engedély mindössze négy vendég fogadására jogosította fel a tulajdonost, ám Magdi asszony ennél jóval többre vágyott.- Feltűnő volt, hogy az addig csendes környékünkön hirtelen megnőtt a forgalom - mondja az utcában élő egyik lakó. - Főként sötétedés után láttunk furcsa alakokat, s mind egyfelé tartott: Magdi asszonyhoz. A feleségem először arra gyanakodott, hogy bögrecsárdát üze­meltetnek, merthogy néha még dalolgatás is’kihallatszott. Annak sem örültünk volna, no de a valóság ennél sokkal hátborzongatóbb volt. Meglehetősen sokáig csak pletykáltak az emberek, hiszen a többnyire késő este hazatérő szálláslakókat kevesen látták. Azt azonban már tudták, hogy nem magyarok járnak-kelnek az utcában, főként Romániából érkezett emberek költözködtek oda. De akadt köztük más­féle nemzetiség is. Közös sorsuk a kiszolgáltatottság volt. S a hír gyorsan szállt, a főként feketemunkából tengődő külföldiek egymás közt csereberélték a XVII. kerületi címet. A családi ház alagsorában berendezett tömegszállás pedig estéről estére megtelt. Előfor­dult, hogy hetvenen is szorongtak egymás hegyén-hátán az alkalmilag összetákolt fekvőhelyeken. Az egyetlen mellékhelyiség képtelen volt kiszolgálni a rengeteg embert, amikor a hatóság végül rajtaütött a furcsa panzión, iszonyú bűz és kosz fogadta őket. A kiszolgáltatott emberek három-négyszáz forintot fizettek éjszakánként a szállásért, s a tu­lajdonos igazán nem volt prűd: férfiakat, nőket, sőt rtjég gyerekéket is befogadott, aztán hogy ki kivel alszik, hová zsúfolódik, az már igazán nem'az ő dolga volt. Az, hogy Magdi asszony a busás haszon reményében még arra is képes volt, hogy saját házát tegye tönkre, lehetne a magánügye. A szomszédok szerint ugyanis az alagsor, amikor a hatóság kinyitotta, úgy festett, mint ahová a bomba csapott be: iszonyú bűz, ürülék szaga, élelmiszer-maradványok, bogarak fogadták őket. Az ÁNTSZ munkatársai mintákat is vettek. A tömegszállás működtetője érezhette, hogy ragyogó üzletének hamarosan befellegzik, mert ideiglenesen a vejét bízta meg az üzlet vezetésével, ő maga elhagyta a parancsnoki hidat. Az 516. utcai tömegszállás bezárt. A vizsgálat azonban folyik, még akkor is, ha a szálláslakók közül jó néhányan már nincsenek Magyaroszágon - írta a Pesti Bulvár nem­régiben. Árverés és Jókai Nyilvános árverés keretében eladják a rákoske­resztúri Jókai Mozit. A már hat esztendeje üresen álló 300 négyzetméteres épületet a sikeresen licitáló vevő arra használja fel, amire csak akarja - hangzott el a Körzeti tévéhíradóban. A Fővárosi Önkormányzat értékesíteni szeretné a Jókai Mozit. A XVII. kerületi Jókai utcában talál­ható épület 1990 óta áll üresen. Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállal­kozási és vagyonkezelési ügyosztályvezetője: - Az épület 60 éve épült, 1960-ban alakítottak ki mozit belőle. Ez egy 1000 négyzetméteres telken egy 300 négyzetméteres alapterületű épület. Hát el­sősorban továbbra is művelődési intézményt, mozit, kultúrházat, vagy pedig raktárt is lehet ebből kialakítani. Részünkről nincsen kikötés. Mi el tud­juk azt is képzelni, hogy a XVII. kerületi mozit a műszaki állapota miatt esetleg le is kell bontani, vagy hogyha netán a felújítási költsége olyan jelentős összeget jelentene, ami a befektető számára már nem érné meg elképzelhető, hogy végül is egy új ingatlant is ki lehet alakítani erre. A Fővárosi Vagyonkezelő Rt. nyilvános árverésen értékesíti majd a volt mozi épületet és a hozzátar­tozó földterületet. A legkésőbb három hónapon belül megtartandó árverésen az ingatlan induló ára 6 millió forint lesz. 1997. MÁRCIUS

Next

/
Thumbnails
Contents