Hírhozó, 1997 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1997. október / 10. szám
INGERLŐ INGATLANOK (Folytatás az I. oldalról) Csaknem másfél évtizede épült meg a kerületünket Kőbányával összekötő, fontos tömegközlekedési útvonal, amely a Helikopter nevet kapta a közigazgatási keresztségben. Az út egy része a Rákosmezeje Rt. területén halad át. A kisajátításról ugyan megállapodott az akkori tanács és a tsz, ám az ingatlan szabályozására tett kísérletek nem vezettek eredményre. Ráadásul az OTP is megvásárolt 30 hektárt 1988-ban lakásépítésre, s ugyan a Fővárosi Tanács belterületté nyilvánította az ingatlant 1990-ben, az övezeti átsorolás elmaradt, így tíz még nem 05-ös építési, hanem 72-es, vagyis mezőgazdasági övezet. Az is bonyolítja az ügyet, hogy időközben a szövetkezet részvénytársasággá alakult, s ilyen formában nem szerepel a földtulajdoni lapon, de az Rt. apportjegyzékén sem szerepel az ingatlan. (A társasági szerződés ilyetén módosítása hosszadalmas és bonyolult.) De a Helikopter út szóban forgó tulajdonjogi rendezésének így nincs elvi akadálya - mondja Edelényi Szabó Ákos alpolgármester, a rendezésről szóló előterjesztés kapcsán - a Képviselőtestület elvileg állást foglalhat a Helikopter út ön- kormányzati tulajdonba kerüléséről, hogy azután háromoldalú megállapodás szülessen az ügyben. Ezután keríthetünk sort az út többi, magán- területeken áthaladó részének rendezésére, amit ugyancsak sürgetnek a tulajdonosok. Az elvi állás- foglalás - valamennyi önkormányzati bizottság támogatásával - immáron megszületett, a telekalakításhoz az OTP és a szövetkezet hozzájárult, a közútról illetve a közút-vasút közti földről ingyenesen lemondott az önkormányzat javára. • A Kévekötő utca esete sem kevésbé bonyolult. Az RRT az utca részére szabályozza a 132. szám alatti telket 2 méteres sávban, a szabályozási vonal az egyik szomszéd házán keresztül halad, emiatt a másik szomszéd nem kap építési engedélyt. A Felsőbánya-Cséplő-Napkelet-Ferihegyi út és Bp.- Szolnok-Újszász vasútvonal határolta területet felülvizsgálva kiderült: az Ásvány-Felsőbánya- Cséplő utcák térségére is kiterjed az RRT szabályozása. Vagyis: nemcsak külön egy tömböt kell felülvizsgálni, ami persze többletköltséget is jelent. Az idén júniusban született önkormányzati döntés a Varga Lászlóné által begyújtott javaslat 4 lehetősége közül a legolcsóbbnak vélt (1,1 millió, forintot) elsőt fogadta el. A képviselőasszony azonban tovább tájékozódott. Kitűnt: valamennyi RRT átvizsgálására szükség van, hosszú távon a 3. (kb. hárommilliós) változat a legmegnyugtatóbb és kétéves ütemezésben a leggazdaságosabb megoldás, amit a felhalmozási kiadásokon belül az elővásárlási jogra biztosított keretből fedeznek majd. Ezt elfogadva már "csak" a kivitelezés van hátra. Úgyszintén Varga Lászlóné javasolta a Vízhordó utcai ingatlanok rendezését. A 7. sz. választókörzetben található Kévevágó-Bélavár- Vízhordó utcák közötti területre 1992-től napjainkig született egy szabályozási tervrajz, amely két ingatlant összevont, majd újfent kettéosztott két családi ház építésére, a Kévevágó utca közterületként való megtartásával. A képviselő- testület egy új felosztással 3 építési telekre bővítette a lehetőséget, a Kévevágó mint közterület pedig megszűnt volna. Az utca megszűnésével viszont az ott lefektetett telefonkábelt, postai törzskábelt és nagykapacitású telefon- rendező szekrényt át kellett volna telepíteni (4,5-5 millióért). E döntés ellen, s egyben az utca megtartásáért 18 aláírással levélben tiltakoztak az ott élő polgárok. Amint az előző önkormányzati ciklus képviselője sem járult hozzá, most Varga Lászlóné sem adja nevét az ’’utcátlanításhoz”. De a hét éve húzódó ügyet mégiscsak le kellene zárni. A képviselőasszony két ingatlan összevonása és a Kévevágó megtartása mellett tört lándzsát, meggyőzvén igazáról a testületet is. A Péceli út - Kürtös utca környékére készült részletes rendezési terv szerint a Péceli út 227. szám alatti telekből egy önálló építési részt kell kihasítani, a fennmaradó terület részint utca lenne, részint a tőle délnyugatra fekvő telek egy részének felhasználásával öt építési telek alakulna ki. A Péceli út 227. tulajdonosai azzal fordultak Kátai Péter polgármesterhez, hogy - mivel az RRT hátrányosan érintené őket s tovább bonyolítaná a tulajdonviszonyokat - ingatlanjukat forgalmi értékben sajátítsa ki az önkoimányzat. Csakhogy ez a Csaknem húszéves RRT nincs az önkormányzat birtokában, beszerzése, korszerűsítése nem olcsó mulatság, de enélkül nem tudni, merre húzódnak a szabályozási vonalak. Az önkormányzat - anyagi lehetőségek híján - a terv szerinti utca kialakítását nem tervezi. Kátai Péter javaslatát elfogadván, a testület elállt a kisajátítási kérelem teljesítésétől. Nem repülhet át a reptér! Egyöntetű igen és "szőnyegbombázás" (Folytatás az I. oldalról) Mint ismeretes, a reptér akkori teljes területét 1968-ban átcsatolták a XVIII. kerülethez. A 70-es évek végi bővítés (Ferihegy II. terminál, kifutópálya, irányítótorony stb.) nyomán jókora szeletet szeltek ki az eredeti jogos tulajdonos, a XVII. kerületből. A most készülő új Fővárosi Általános Rendezési Terv nyilvántartási-fejlesztési lapjain a - különben azonos funkciójú-hasznosítású - területek Lőrinchez csatolt része belterületként, a XVII. kerülettől kisajátított rész külterületként szerepel. A teljes repülőtér-terület egységes belterületbe tartozása önkormányzatunk fontos irdeke. Ezt egyetlen képviselő sem vitatta, s egyetértett azz !, sogy ez ügyben a szükséges lépéseket Kátai Péter polgármc ;te. megtegye. Annál inkább vihart kavart az, hogy e lépésekhez - z előterjesztés szerint - egy Fejér megyei ügyvédi magánirodát hívjanak erősítésül. "Ha már megbízunk valakit - mondta ifjabb Nagy László -, legalább budapesti legyen. De egyébként első sorban a polgármesteri hivatal szakapparátusára kelle1 e támaszkodni, s csak kedvezőtlen (feltehetően politikai) döntés után lehetne szó külső szakértőről, s mi ez a betéti társaság? Ez utóbbi kérdést számosán szegezték az előterjesztőnek. Mi indokolja, hogy épp ez a cég segítsen, milyen referenciákkal bír...? Lengyel Zsolt és Kovics Tibor képviselők egybecsengő megjegyzése lehet irányadó: a reptér "jogos tulajdonunk", nem repülhet át (vissza) a szomszédhoz. S ha ez ügyben politikai döntést hoz a Parlamentünk, akkor demokráciáról, jogszerűségről aligha beszélhetünk. Önkormányzat kontra RÁFÉSZ Perbeszéd helyett párbeszédet! A tulajdoni hányadokhoz igazodó használati viszonyokat kell rendezni mindenekelőtt, vagyis ki mennyit birtokol és használ, hogy majd aszerint teljesítse kötelezettségeit és élvezze a profitot - ekként egyeztette érdekeit az Önkormányzat Képviselő-tpstülete és a Rákosmenti ÁFÉSZ. (Miután Devánszkiné dr. Molnár Katalin kifejtette, hogy már annyiszor döntöttek a RÁFÉSZ feje fölött, most ne tegyék, kiváltképp, hogy Czibulyás József RÁFÉSZ-elnök részéről megértő közeledés érezhető. Kovics Tibor leszögezte: szűk szakmai körbe kellene visszavonulni, megegyezni, s ha ez netán nem sikerülne, akkor jöjjenek a felek a testület elé, utalván ezzel arra is, amire Lengyel Zsolt már a kezdet kezdetén figyelmeztetett: perbeszéd helyett párbeszéd kívántatik!)- Az terjedt el, hogy az Önkormányzat és a RÁFÉSZ kiásta a csatabárdot - kezdte mondandóját Czibulyás József, az ÁFÉSZ korban és szakmában tiszteletre méltó tekintélyű elnöke. - Személy szerint nem így látom. Mindig az észszerű és méltányos együttműködést igyekeztem szorgalmazói... Nem értem, mi a problémája jelenleg az Önkormányzatnak? Az általunk nem örökölt, de megvásárolt tulajdonviszonyokon nincs mit vitatni - le vagyon ín>a jogszerűen. A szerződés él. S amiről szól, azt fizetjük is. Ami jogos adósság lehet, azt rendezni szeretnénk.- Most a RÁFÉSZ élvezi nagyobb arányban a hasznokat a tulajdoni hányadhoz képest, ezt kell rendezni - fogalmazta meg az önkormányzati érdeket dr. Pásztor Miklós ügyvéd. Ifjabb Nagy László alpolgármester kérdészuhataggal kezdte: - Helytálló-e a tulajdoni hányad, a többletrész használatáért jár-e többlet bér/eményi díj, mi legyen a nem hasznosuló létesítményekkel...? Devánszkiné dr. Molnár Katalin egy társbérlet működéséhez hasonlította a (tanács) önkormányzat - RÁFÉSZ piacfrigyét. Egyik megállapodás rosszabb volt, mint a másik. Tételesen ki kellene jelölni - javasolta -, hogy mely részek adhatók bérbe, melyek közös használatúak s melyek hasznosíthatók kizárólag az önkormányzat által. Mint az Edelényi-Szabó Ákos alpolgármesternek kitűnt, az önkormányzat jogelődje, a kerületi tanács és a RÁFÉSZ 1979-ben megállapodást írt alá. Eszerint piaccsamokot létesítenek az akkori viszonyoknak megfelelően a közellátásért is felelős tanács több mint 16 millió forintjából és a szövetkezet 4,4 milliójából. Az állami földtulajdon a tanácsot illette meg, a RÁFÉSZ nevére, javára tartós használati joghoz járult hozzá a tanács, ám 1983. márciusában, ám augusztusban a földhivatalban kezelői jogot jegyeztek be, ami lényegében tulajdonjogot jelenthet. Akkor ezt nem érte kifogás, sőt, a három év múltán kötött társasági szerződésben voltaképpen az 1979-es állapotokat rögzítették: 390 m2 üzlethelyiség kizárólagos használata-hasznosítása (az összterület 26 %-a) a RÁFÉSZ-é lett. S ily módon az üzleti területnek a valós tulajdoni hányadnál nagyobb részét, pontosan egyharmadát hasznosíthatta, míg az üzletként nem használható (főként közlekedésre alkalmas, vagyis a RÁFÉSZ- nek is nagyon fontos) terület fenntartása az önkormányzatot terheli. Tehát a jelenlegi használat megosztása nem felel meg a közös tulajdoni arányok szerinti hasznosítási érdekeknek - rögzítette előteijesztésében Edelényi-Szabó Ákos. A használati-hasznosítási viszonyok tisztázását követően keríthetnek sort a kötelezettségekre és jogokra. 4
