Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. november / 11. szám
1996. NOVEMBER A XVil. kerület kulturális tevékenysége (III. rész.) Rákoskeresztúr területe a régi közigazgatási területi tagozódásnak megfelelően gazdagodott a képzőművészeti alkotásokkal, amelyeknek száma együttesen a hatvanat is meghaladja. Az alkotók közt Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas művészek mellett ott találjuk neves szobrászainkat, festő és grafikusainkat, kerámikusainkat, és a számunkra jelenleg még ismeretlen képzőművészeket, építőket. A híres alkotások létrehozói közül sokan kötődtek Keresztúrhoz vagy a régen különálló öt település valamelyikéhez. Többen itt találták meg az alkotó munkához elengedhetetlen nyugalmat és nem egy halt mártírhalált. A domborművek, a térplasztikák, a mozaikok, az emlékoszlopok, a szobrok és szoborcsoportok, a mesealakok, az emléktáblák, a síremlékek, az országzászló- és más obe- liszkek, a faintarziás kompozíciók, a pannók és az egyedi épületek állítottak nem halványuló emlékeket a múltat a jövőben is becsülni tudó, a kulturális értékek iránt fogékony nemzedékeknek. Ma még nem látogatják hosszú sorokban álló érdeklődők és processzióként vonuló tömegek a Rákoskeresztúr határain túl is híressé vált képzőművészeti alkotásokat, épületeket, de reményünk van arra, hogy a nosztalgiázó idősebbek mellett a fiatalok is beállnak a gyönyörködni vágyók soraiba. Ezt segítené az alkotók és alkotásaik megismertetését tartalmazó kiadvány, amelynek megjelentetése késedelmet nem tűrő igény. Sokan nem is tudják, hogy a messze híres alkotásokat hol lehet megtekinteni, hiszen ilyen kalauza sincs kerületünknek. De Laborcz Ferenc Kantáta profána domborműve előtt naponta elhaladva sem nyűgözi le a járókelőket a tiszta forrást kereső vadak csoportjának látványa. A Családi és Társadalmi rendezvények Háza kertjében elhelyezett szoborcsoportban is kevesen gyönyörködnek. A Polgármesteri Hivatal előtti Földmunkás szobor előtt is gyakran elhaladnak a keresztúriak és csak a pihenést irigylik az árnyat adó bokrok öröknek tűnő lombsátra alatt ülő munkástól. A Dózsa Művelődési Ház előtti Ülő nő alakja is inkább vált ki cinikus megjegyzést, mint a kultúra egy darabjának kijáró elismerést. Ugyanez a helyzet a Kerületi Rendőrkapitányság előtt álló Ülő női aktszoborral is. A Vásárcsarnok előtt álló Táncoló fiatalok és a Rendelőintézet előtt elhelyezett Labdázó gyerekek szobor már sok elismerő pillantást vált ki az arra elhaladók közül. A Mackók fatörzsön szobor nemcsak a kicsinyeknek, de a felnőtteknek is kedvderítő látvány. A Kép utca 14-ben lévő Ülő fiú sem a lusta, tétlen legény képzetéhez társul, hanem mozdulatlan hirdetője kerületünk tiszteletre méltó alkotójának. A ma is közöttünk élő képzőművészek olyan jeles alkotásai mellett, mint a Szkita szarvas, a Kőfaragó, az Anyaság, a Virág és a többiek az Út merre vezet? szoborral zárnám felsorolásomat, mert erre kívánom megtalálni a választ. Megítélésem szerint minden út a kulturális alkotások, múltbéli hagyományaink megismeréséhez, értékeinek becsüléséhez, alkotóiknak tiszteletéhez vezet. Nincs más útunk! Őrzőivé kell vállnunk múltunknak, mert a jövőtől is csak annyit várhatunk, amennyit mi adunk a múltnak. Számos képzőművészeti alkotást tudhat a magáénak kerületünk és módunk van ápolni a gazdag kulturális örökséget. Ezekről a következő cikkemben fogok szólni. Dr. Bánk Endre Előző rejtvényünk helyes megfejtése: "Aztán az is kilobbarí Nyertesünk: Rung Györgyné (1173 Bp., Újlak u.) Kérjük nyereményéért fáradjon be szerkesztőségünkbe. TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Kerületi Polgárok! A Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalattól kapott levél tartalmáról Önöktől értesültünk. Sajnálatos módon a Közterületfenntartó Vállalat a helyi Népességnyilván tartó Irodával előzetesen nem egyeztetett, ebből keletkeztek az Önök által ismert bonyodalmak, amelynek kialakulásában nem volt részünk, de problémájukat a rendelkezésre álló határidőn belül igyekszünk orvosolni. A Hivatal szűk kapacitásából adódó várakozási idő hosszúsága miatt szíves elnézésüket és türelmüket kérjük. Dr. Nagy István - jegyző HÍRHOZÓ A XVII. kerületi Önkormányzat lapja Felelős kiadó: Kátal Péter polgármester Szerkesztőbizottság: K. Győngyössy Márton (elnök) Bakos Péter, dr. Bánk Endre Koltal Ildikó, Reuter Lajos Felelős szerkesztő: Mag Lás2ló A szerkesztőség elme: 1173 Budapest, Pesti út 165. Telelőn: 257-3333/154 mellék Terjeszti: MAIL BOX 2000 Bt. Felelős vezető: Borbás Ferenc Telefon: 256-8060 Készült: DATUS Bt. nyomdája Felelős vezető: Takács László Azt írta az újság... VIII. Alighanem mai kerületünk legrégibb lapja az "Értesítő" című, havonta megjelenő újság, mely a felső rákoskeresztúri telepegyesülés hivatalos közlönye volt. Az első száma 1896. januárjában jelent meg és az akkor alakuló, később RÁKOSHEGY néven ismertté vált település gondjával - bajával foglalkozott. A település kialakulásának kezdetei 1892-re nyúlnak vissza. Fuchs Ignác felparcelláztatta a keresztúri temető és a szolnoki vasútvonal közötti területet, majd négyszögölenként 1 forintért eladta a telkeket. Az üzlet olyan jól sikerült, hogy hamarosan a vasúton túli területet is parcelláztatta és eiadta. Áz első ház már 1892-ben el is készült, Géczi asztalos mester költözött bele. A telepet Fuchs felesége után "Zsófia” telepnek nevezték el. A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény legújabb szerzeményeiből kiderül, hogy a telekkel rendelkezők már 1893-ban egyesületük alapszabályának elfogadását kérték. Pest megye alispánja 1893. július 22-én küldi el az anyagot a magyar királyi Belügyminiszterhez. Innen a kereskedelmi minisztériumba kerül a kérvény, végül a kérést ekkor elutasítják. A telep lakói folytatták küzdelmüket, 1895. január 29-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyvével együtt módosított alapszabály tervezetet nyújt be Róth Lajos ideiglenes elnök. Az elfogadást segítette elő a fent idézett újság megjelenése is, mert 1896 nyarán a belügyminisztérium elfogadta az egyesületi alapszabályt. A további fejlődést célozta a következő cikk az "Értesítő” 1896. március 15-i számában. "Egyesületünk kérvénye a vasútigazgatósághoz. Egyesületünk tudvalevőleg elhatározta, hogy a telep közlekedési viszonyai tekintetében mindinkább érezhető hiányok folytán, kérelmet intéz a kir. államvasutak igazgatóságához a vonatoknak a Kavicsbánya állomásnál való megállása iránt. A választmány határozatából kifolyólag a kérvényt múlt hó 27-én küldöttségileg nyújtották át a vasútigazgatóságnak. A mintegy 9 tagból álló küldöttséget Purcell Andor báró, egyesületi elnök vezette. Ludvigh Gyula a m. kir. államvasutak elnökigazgatója igen előzékenyen fogadta a tisztelgő küldöttséget, és barátságosan hallgatta meg a vezetőt Purcell Andor báró előterjesztését, majd behatóan megbeszélte a kérdést a küldöttséggel, és azután kinyilatkoztatta abbeli meggyőződését, hogy a Kavicsbánya állomáson a közlekedés kifejlesztése és illetőleg ott egy vasútállomás létesítése tényleg szükséges. Szíves módon kilátásba helyezte egyszersmind az elnökigazgató, hogy addig is, míg ezen állomás létesítése lehetővé tétetik, több vonat fog ott megállani, mint eddig. E czélból kérdést intézett a küldöttséghez az iránt, hogy mely időben közlekedő vonatok megállására volna főleg szükség, mire a küldöttség mint legszükségesebbeket jelezte: a reggeli 8 óra tájban Budapestre beérkező, és egy déltájban Budapest felé közlekedő vonat megállását, minthogy ez idő szerint reggeltől estig egy vonat sem jő onnan Budapestre, és végül egy Budapestről Kavicsbánya felé mentői később közlekedő vonatot,_ tekintettel arra, hőgy a színházak-, egyéb esti szórakozásokból és a kiállításból hazatérők is kijuthassanak a telepre, minthogy jelenleg az esti órákban csak Rákoskeresztúron át lehet .a telepre jutni, ami különösen sötét éjjeleken és zordonabb időben válik terhessé, főleg nőkre és gyermekekre nézve." Dr. Dombóvári Antal A HÍRHOZÓ INTERNET CÍME: http:// ourworld.compuserve.com/ homepages/pohi XVII HIRDETŐINK FIGYELMÉBE Lapunk legközelebbi, decemberi számának lapzártája: november 29. (péntek) A lapot Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1091 Budapest IX., Üllői út 51. Tel.: 215-4713, 215-3421, 215-9932, Fax: 216-0688 rendszeresen szemlézi