Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. szeptember / 9. szám
1996. SZEPTEMBER AZ MSZP XVII. KERÜLETI SZERVEZETÉNEK SZÓRÓLAPJA Mi így látjuk. Ön is így gondolja? Barna Andor alpolgármester a HÍRHOZÓ VI. évfolyamának 1996. január-február hónapban megjelent számában, "Az önkormányzaté lett a Pesti út 30-38. sz. bérház” című cikkében arról tájékoztatja az érintetteket, hogy a szóban forgó épületben a bérlemények megvásárlására a korábbi jogszabályi feltételek alapján lesz lehetőség, és arra még 1996. első felében sor kerülhet. A lakások elidegenítésével kapcsolatos teendők ellátásával a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat a Lakás 17 Ingatlan- hasznosító és Szolgáltató Kft-t bízta meg. Az év első fele már eltelt. Az állampolgárok mindenféle légből- kapott mendemondákkal izgatják egymást. Várjuk a Lakás 17 válaszát, hogy mikor kerülhet sor a szóban- forgó lakások megvásárlására? Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás idején a Polgármesteri Hivatal a volt kerületi tanácstól átvett közel 120 - akkor soknak tartott - dolgozóval kezdte meg működését. Ha ehhez hozzászámítjuk a volt GAMESZ létszámát, együtt sem haladta meg a kb. 180 főt. Úgy tűnik, a megváltozott feladatok ellátása sem igényli az azóta hozzávetőlegesen 270 főre duzzadt létszámot. Most, hogy napirenden van a közigazgatás karcsúsítása, hány fővel kívánja az önkormányzat testületé csökkenteni a rendkívüli mértékben megnövekedett létszámot? A kommunális adó bevezetésével kapcsolatban az önkormányzati testület megalkotta rendeletét és meghozta döntését a fizetendő összeg nagyságára vonatkozóan. Erről megcfmzetlen tájékoztatóban értesítette a kerület lakóit. A lakosság azonban ezt az értesítést az egyéb szóróanyagokkal együtt kidobta a szemétbe, így nem került vissza az adó csoporthoz a kért nyomtatvány. Azóta az adócsoport névreszóló értesítést is küldött az érintetteknek, akik a kéri nyomtatványt visszajuttatták az adócsoporthoz, amely igazolást adott az átvételről és közölte, hogy a határozatot a befizetésre szolgáló csekkel együtt későbbi időpontban fogja kiküldeni. Az ilyen ügyintézés lényegesen lelassítja az adminisztrációs munkát. Célszerűbb lett volna a nyomtatvány leadásával egyidejűleg elintézni mindent. így tetemes postaköltséget is megtakaríthattak volna. Tekintettel arra, hogy a lakosság az effajta ügyintézést átgondolatlannak tartja, kíváncsian várja a hivatal intézkedését a normális menetű ügyintézésre. Remól- hetik-e ezt a közeljövőben? Abban is reménykedünk, hogy az MSZP frakciójának javaslatára még ez év őszén sor kerül az Önkormányzatnak a helyi adókkal kapcsolatos döntéseinek felülvizsgálatára. Várjuk a szóba kerülhető adónemek megnevezését. Az Önkormányzati Testület a közelmúltban olyan döntést hozott, hogy a Rendelőintézet fogászatán a korábban megszüntetett fogorvosi státust visszaállítják. Furcsálljuk, hogy tavaly elbocsátottak fogorvost, most pedig újat vesznek fel. Mi értelme volt a korábbi döntésüknek? Szeretnénk, ha felvetett problémáinkra korrekt válaszokat kapnánk, hogy az MSZP tagjain kívüli érdeklődőknek is elfogadható magyarázatot adhassunk. Budapest, 1996. július Az MSZP kerületi elnöksége Dr. Benkő Péter Magyar Szocialista Párt XVII. kér. Szervezetének Elnöke részére A Pártszervezetük által készített szórólap tartalmával kapcsolatban az alábbi választ adom: 1. ) A Pesti út mentén fekvő úgynevezett "színes házak" építése fővárosi beruházásban 1990. előtt kezdődött és fejeződött be. Sajnos adminisztrációs hiányosságok miatt e beruházásnál rendezetlen jogi helyzet alakult ki, így a Pesti út 30-38. szám alatti 109 lakásos bérház csak 1995. december végén került a Fővárosi Önkormányzattól a kerületi Önkormányzat tulajdonába. A földhivatali ingatlannyilvántartáson történt átvezetés után az elidegenítés folyamata 1996. februárjában megkezdődhetett. Az eladásokat végző Lakás 17 Kft. még ebben a hónapban megrendelte a ház alapító okiratának elkészítését. Megjegyezni kívánom, hogy a társasházi alapító okirat hosszú évekre eldöntheti egy társasház sorsát, ezért azt csak nagyon pontosan, a műszaki-, jogi- és tulajdonlási feltételek körültekintő megfogalmazásával lehet elkészíttetni. A rosszul elkészített alapító okirat beláthatatlan következményekkel járhat, így nem lehet elsődleges szempont az értékesítés elvileg meghatározott időpontjának mindenáron való teljesítése. Az alapító okirat műszaki felmérési része, a szintenkénti rajzok elkészítése, az ebből következő tulajdonosi hányad kiszámítása, továbbá az okirat törvény szerinti jogi részének összeállítása folyamatosan zajlott. Rendszeres egyeztetések és több ízben történt módosítások után, 1996. július 24-én készült el az alapító okirat végleges változata. Törvényi kötelezettségünk, hogy a leendő tulajdonosok véleményét kikérjük az okirat aláírása előtt. E feladatot az eladással megbízott Lakás 17 Kft. kb. egy hónap alatt fogja lebonyolítani. Ezután kerülhet sor az esetleges módosítások átvezetésére és az okiratnak Földhivatalnál történő bejegyzésére. Az első adás-vételi szerződéseket ezt követően köthetjük meg. Tekintettel arra, hogy az értékbecsléseket az egyes lakásokban a Kft. már megkezdte, és folyamatosan végzi, így az adás-vételi szerződések megkötésére várhatóan szeptember végén, október elején kerülhet sor. Nem fedi a valóságot az az állítás, "hogy az állampolgárok mindenféle légből kapott mende-mondákkal izgatják egymást" hiszen a Lakás 17 Kft. és a helyi képviselő - szórólapon és a Hírhozóban közölt értesítőkön túl - folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére áll és tájékoztatja a hozzá forduló lakókat. 2. ) A Polgármesteri Hivatal létszámának - a rendszerváltás utáni - alakulásával kapcsolatban - a teljesség igénye nélkül - csak néhány olyan feladatot szeretnék megemlíteni, amely elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a hivatal a jelenlegi létszámmal dolgozzon.- Megítélésem szerint a tanácsrendszer testületéi - Végrehajtó Bizottság, Tanácstestület, bizottságai - és az Önkormányzatok Képviselő-testülete, valamint bizottságainak tevékenysége nem hasonlítható össze, ezért nem mérhető azonos mércével az akkori hivatal és a jelenlegi hivatal létszáma sem. (1989-ben a Tanács és a VB. együttesen 370 határozatot, a tanács egy rendeletet hozott. 1995-ben a Képviselő- testület 530 határozatot és 59 rendeletet alkotott.) Tisztelt Elnök Úr! Tekintettel a döntések megnövekedett számára, a hivatalon belül növelni kellett azon munkatársak számát, akik a döntések előkészítésében és végrehajtásában részt vesznek. Itt csak a testületi munkáról szóltam, de a bizottságok aktivitása is több magasan kvalifikált szakember alkalmazását tette szükségessé.- Az Önkormányzat kötelessége, hogy jó gazda módjára gondoskodjon vagyonáról. Természetesen e feladat elvégzésére is létre kellett hozni a hivatalon belül egy új szervezeti egységet, az eddigiektől eltérő szakmai ismeretekkel.- A X-XVII. kér. Szabálysértési Hatóság megszűnése következtében létre kellett hoznunk a hivatalon belül egy új szabálysértési hatóságot, a XVI. kerületben megszűnt Észak-pesti Kerületek Mezőgazdasági Csoportja helyett pedig a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Csoportot, ami újabb létszám- növekedést eredményezett. Jelenleg ezeket az ügyeket is a kerületünkben intézzük, tehát lakosainknak nem kell a X. vagy a XVI. kerületbe utazniuk.- A rendszerváltás óta hatályba lépett jogszabályok is sok új feladatot róttak az Ónkormányzat Képviselő- testületére, polgármesterére és jegyzőjére, amely feladatokat a régi hivatali struktúra és létszám már nem lett volna képes ellátni. Itt kívánom: megjegyezni, hogy míg 1989-ben egész évben 31.114 db iktatott ügyirat érkezett, addig 1996. első félévében 51.583 db. Ezeknek az iratoknak a feldolgozása természetesen megfelelő hivatali létszámmal végezhető el. A napirenden lévő közigazgatási karcsúsítás csak akkor lehet ésszerű, ha a hivatalok létszámszükségletét a lakosság számától, az intézményektől, a költségvetéstől függően fogják megállapítani. 3.) Az 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzatok számára az adómegállapítási jogot. Ön- kormányzatunk szinte az utolsók között élt e jogával. A központi források jelentős csökkentése miatt kényszerült e népszerűtlen intézkedésre, és 1995. novemberében alkotta meg rendeletét a helyi adók bevezetéséről. A Testület Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik arról, hogyan kell kihirdetni az Önkormányzat rendeletét. A helyi adókról szóló rendelet ennek megfelelően került kihirdetésre, de úgy ítéltük meg, hogy az állampolgárok részére minden segítséget meg kell adni, hogy adózási kötelezettségüket teljesíteni tudják. így került sor a tájékoztató összeállítására. A rendelet szerint csak az adóbevallási nyomtatványokat kellett volna kiküldenünk. A nyomtatányokat takarékossági okokból nem tértivevényes levélként továbbítottuk, (egy db tértivevényes levél postaköltsége 95.-Ft) mert bíztunk az állampolgári fegyelemben. Nem róható fel az adóhatóságnak, hogy az állampolgárok egy része a tájékoztatót és az adóbevallást elolvasás nélkül eldobta. Fegyelmezett állampolgárok a költségkímélő megoldás esetén is eleget tettek a bevallási kötelezettségüknek. 1996. I. negyedévében 12.692 adóbevallás érkezett a "szórólap" - szerű kézbesítést követően. Téves az az állítás, hogy a bevallás leadásával egyidejűleg kellett volna az ügyfél számára átadni a határozatot és a befizetésre szolgáló csekket. Az adóhatóság csak a tényállás tisztázása után hozhatja meg a döntését, melyre az Államigazgatási Eljárásról szóló törvény 30 napos ügyintézési határidőt biztosít, azért hogy az adóhatóság intézkedése átgondolt és megalapozott legyen. 4.) 1995. júniusában az MSZP vezette népjóléti tárca közreműködésével hozott kormányrendelet alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 50 %-kal csökkentette a felnőtt fogászat finanszírozási keretét, s ezzel egyidejűleg szűkítette a lakosság számára térítésmentesen igénybe vehető ellátások körét. Ebből az összegből az önkormányzat nem tudta volna teljes létszámban működtetni a közalkalmazotti jogviszonyban lévő fogászati praxisokat. A kialakult helyzetre való tekintettel a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a felnőtt fogászati sürgősségi alapellátást vállalkozási formában, megbízási szerződés alapján kívánja biztosítani. Az önkormányzat valamennyi fogorvosnak felajánlotta a további működés lehetőségét. Sajnálatos módon azonban a fogorvosok egy része - a fizetőképes kereslet hiányával összefüggő, erősen csökkenő betegforgalom miatt - vállalkozási formában nem kívánta vállalni a kerületi ellátást, ezért munkaviszonyukat felmodásuk miatt meg kellett szüntetni. A kormányrendelet hatásaként - mivel a lakosság egy része nem tudta megfizetni a fogászati kezelést - erősen lecsökkent betegforgalmat, az önkormányzattal vállalkozási formában szerződött fogorvosok el tudták látni, létszámuk elégségesnek bizonyult. 1996. májusában a kormány újabb rendelettel, az előző évben hozott - szakmailag kifogásolható - döntését revidiálva a korábban csökkentett finanszírozási keretet növelve, bővítette a lakosság számára a térítésmentes fogászati ellátások körét. A betegforgalom ennek hatására növekedett, így ahhoz, hogy az ellátás zökkenőmentes maradhasson, egy újabb fogorvosi státusz finanszírozását kellett az OEP-től igényelni, amely engedélyezése megtörtént. A Képviselő-testület tehát a mindenkori kormányrendeletek által előírt átalakításokat hajtotta végre és igyekezett minden eszközzel a kormányzati döntések negatív hatásait minél inkább ellensúlyozni. Őszintén remélem, hogy válaszom az MSZP kerületi Elnöksége számára kielégítő. Szükség esetén természetesen további adatokkal és információkkal is szolgálok. Sajnálatosnak tartom, hogy a lakosságnak szórólapon eljuttatott kérdéseket nem kívánták - azok elküldése előtt - az Önkormányzattal megtárgyalni. Szívesen álltunk volna akkor is az Önök rendelkezésére, s így elkerülhető lett volna, hogy a lakosság nem kellően megalapozott információk alapján kapjon tájékoztatást. Budapest, 1996. augusztus 5.. Tisztelettel" Kátai Péter polgármester
