Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. szeptember / 9. szám
1996. SZEPTEMBER £rA biogazdálkodásról A kémiai anyagok nélküli gazdálkodásról szólva (mert erről beszélünk) először mindig a régi ízetlen tréfa ötlik az eszembe, mely szerint ez is csak olyan valami, mint a hűséges asszony: mindenki beszél róla, de még senki sem látta... Mielőtt rámzúdul a gyengébb (szebbik) nem átka, sietve hozzáteszem: bizony sokkal több hűséges asszony van, mint ameny- nyiről a fenti időtlenség szól és még több annál, ahány helyen tiszta formában megjelenik a biotermelés, a biogazdálkodás. Valljuk be, nehéz is a mai kémiai környezetben dacolni az árral, de mivel ilyen-olyan mértékig már mindannyian megmérgeződtünk, mégiscsak el kell gondolkodni a mezőgazdasági termelés jövőjén. Ez a jövő azonos ugyanis a jövőben élő ember fizikai életminőségével. Az a tapasztalatom, ahol valaki vegyszeres környezettel körülvéve biológiai gazdálkodásba kezd, ott a kezdeti rovar- és gombafertőzés fokozottabb, majd később ’’edződik” hozzá kertje-földje, növénye a kemikáliák nélküli termeléshez. Ilyen helyen legalább a csalán- és zsurlófű levével történő rendszeres permetezés indokolt, de az sem árt, ha ezek mellett a "bio-permetezések” mellett a főszezonban a fertőzések tetőpontján egyszer-egyszer bevetjük a kémiai szereket, de:- csak a megfelelő adagban használva,- csak friss szerekkel,- élelmezésegészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket betartva,- a védőeszközöket használva végezzük el az évi egy-két kezelést. Ki-ki maga kísérletezheti ki, hogy mely módon csökkenthetők a vegyszeres kezelések és hogyan vezethetők be ezek helyén a biológiai módszerek. Sokan sötétben tapogatóznak a biotermelés útvesztőin. Ha jelzik ezzel kapcsolatos érdeklődésüket (hétfő 16-18 óra, Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálat) készséggel szerveznék a kerületben a tél folyamán biotermeléssel összefüggő konzultációkat ehhez értő előadó meghívásával. Várom szíves jelentkezésüket. Szita András agrármérnök - szaktanácsadó Tisztelt Adózók! Kiadásra kerülnek az adóigazolványok Az 1996. évi XX. törvény értelmében 1997. január 1-től a személy- azonosító jelet az adóazonosító jel váltja fel. Az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolványt - várhatóan 1996. szeptember 30-ig - külön kérelem nélkül, postai útón kapják meg azok a polgárok, akik 1995. december 31-ig valamilyen adóügyi kapcsolatba kerültek az adóhatósággal és ezáltal a központi nyilvántartó rendszerben szerepelnek. Azoknak a polgároknak, akiknek 1996. január 1-jét követően keletkezett adókapcsolatuk, illetve azoknak, akik - noha régi adózók - valamilyen okból mégsem kapták meg adóigazolványukat, illetve az igazolványban szereplő adatok hibásak vagy nem felelnek meg a valóságnak, személyesen kell felkeresniük Igazgatóságunkat. Aki a megjelölt időpontig nem kapja meg, illetőleg aki első ízben 1996. évben kerül kapcsolatba az adóhatósággal, az igazolványt az igazgatóságunknál beszerezhető - erre a célra rendszeresített - formanyomtatványon kérheti. A kitöltött adatlapot személyesen vagy postán keresztül juttathatja el Igazgatóságunkhoz. Az adóigazolványok kiosztása és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémák gyors és korrekt ügyintézése érdekében 1996. október 1 - jétől kirendeltségeket működtetünk a következő kerületekben. VI. kerület Szófia u. 17 Vili. kerület Baross u. 59. X. kerület Szent László tér 5. XIV. kerület Gvadányi u. 69. XV. kerület Őrjárat u. 4/b. XVI. kerület Jókai u. 4. 1/100. XVII. kerület Pesti út 163. Tekintettel arra, hogy az adóigazolványok használatára csak 1997. január 1-jétől kerül sor, ezért felhívjuk figyelmüket, hogy a hosszadalmas sorbanállások elkerülése érdekében az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kirendeltségeinken folyamatosan van lehetőség. Kérünk minden érintett polgárt, hogy a lakóhelyéhez legközelebb eső kirendeltségünket szíveskedjenek felkeresni. APEH Kelet-budapesti Igazgatósága ZUGLÓ és a PETŐFI CSARNOK NÉGYLÁBÚ KEDVENCEINKÉRT LAKOSSÁGI FÓRUM Zugló hatalmas zöld területei vonzzák a városi állatbarátokat, kutyasétáltatókat és négylábú kedvenceinket. Ugyanezek a zöld területek sajnos az állatokat megunó, azokat felelőtlenül elhagyó, autókból kirakó, rossz gazdik kedvelt helye is. így nem ritka látvány a magányosan kóborló eb és a reménytelenül, kutyája nevét kiáltozó gazda sem. Zugló Polgármesteri Hivatala és a Petőfi Csarnok munkatársai ismerik és együttéreznek azokkal, akik családtagnak számító kedvencüket elvesztették és segíteni kívánnak azoknak a jólelkű segítőkész embereknek is, akik elhagyott állatot befogadnak (befogadnának). Ha felhívják a 343-4327-es telefonszámot, akkor naprakész gyors információt szerezhetnek és adhatnak elhagyott, vagy megkerült kutyákról, macskákról (és sok minden másról is). Végső lehetőségként segíthet a Petőfi Csarnok - zuglói segítséggel - ilyen irányúra is fejlesztett adatbázisa. Ez olcsó (egy telefonálás normál ára) és ha megkerül az elcsatangolt eb, akkor törölni lehet a nyilvántartásból a gazdi és a megtaláló nevét. Többé nem fityeg évekig az utcán lakcím, név és egyéb adatok tárháza; illetékteleneknek ötleteket adva. A rendszer nem csak zuglói - hiszen a Dózsa György vagy a Kerepesi út egyik oldaláról a másikra átjutni egy kutyának nem akadály - inkább régió jellegű, tehát bátran keressék kőbányai, terézvárosi, angyalföldi, újpalotai és más pesti oldalon lakó reménykedő keresők. Az adatbázis neve lehetne akár KUTYABAJ VONAL is. A rendszer pitbullokkal nem foglalkozik. 1996. szeptember 24-én, kedden, 18 órától a Zrínyi utcai Általános Iskolában lakossági fórumot tartok, melyre tisztelettel meghívom az érdeklődő lakókat. Téma: A SZENNYVÍZTAVAK OKOZTA KÖRNYEZETI TERHELÉS, ill. a TAVAK TOVÁBBI SORSA Meghívott vendégek:- Bukta Mihály környezetvédelmi tanácsnok,- Dr. Varga Antal tisztifőorvos, ÁNTSZ vezetője,- Schád Béla, a Rákosvölgye Mg. és Ip. Szöv. elnöke,- Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,- Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Megjelenésére feltétlen számítva, Tisztelettel: ifj. Nagy László területi képviselő
