Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1996. március / 3. szám
1996. MÁRCIUS munmunmü) ELMÚLT EGY ÉV...- Beszélgetés Kátai Péter polgármesterrel ” (folyt, az 1. oldalról) Az elmúlt év során a legfontosabb kérdésekben mindig sikerült megtalálni azt a közös nevezőt, amely elfogadható volt a Képviselő-testület nagy része számára. Az 1995-ös év elsősorban a gazdasági nehézségek jegyében telt el. Nagyon rossz volt kerületünk költségvetési, gazdasági pozíciója és ez eredményezte azt, hogy a már évek óta húzódó intézményi reformot elindítsuk és különböző, a költségvetés szempontjából megtakarítást jelentő intézkedéseket meghozzuk. Ezek nagyon népszerűtlen intézkedések voltak: például a Pesti úti iskola ügye, a két bölcsőde bezárása. Igazság szerint ennek oka volt az is, hogy ebben a kerületben évek óta folyamatosan csökkent az általános iskolai tanulólétszám. Népességnyilvántartási adataink szerint még legalább három évig továbbra is csökkenni fog. Voltak olyan keserű lépéseink is, amelyek visszalépést jelentettek, például a szociális támogatás területén az előző évekhez képest. A múlt évben egy-két kivételtől eltekintve a törvényi minimumot tudtuk csak adni. Az elmúlt években működött a kerületben a közgyógye'látásnál a méltányosság gyakorlása. Tavaly ezt nem tudtuk alkalmazni, de a múlt év tapasztalataiból kiindulva megváltoztattuk ezt a döntést.- Mi volt az, amit 1995-ben szeretett volna megvalósítani és mi az, amit nem tudott ebből elérni?- Tekintettel arra, hogy ilyen rendkívül nehéz a gazdasági helyzet, így egészen minimálisak voltak azok a célok, amit magunk elé tűzhettünk. Az én elképzelésem - és ez egybeesik a képviselő-testület többségének álláspontjával is - mindenekelőtt az volt, hogy a kerület működőképes maradjon és alapvető feladatainknak eleget tudjunk tenni. Azt gondolom, hogy ezt a célt meg tudtuk valósítani. Több olyan intézkedés történt, amelynek a tényleges gazdasági haszna majd csak a 96-os évben fog megmutatkozni. A múlt évben gazdasági, költségvetési szempontból megfelelő évet tudtunk zárni, talán még egy kicsit jobbat is, mint 1994. A 94. évről áthúzódó hiteleinket törlesztettük. Erre az évre áthúzódó kifizetéseink alacsonyabbak, mint a 94. évről 95-re áthúzódóak. Amikor a gazdasági helyzetről pontos információk birtokába jutottam, tisztában voltam azzal, hogy fejlesztési, felújítási munkáinkat gyakorlatilag le kell állítani. Némi javulásra van remény, annak következtében, hogy a tavaly meghozott kemény döntésekből adódó megtakarítások idén jelentkeznek. Ebben az évben nagy valószínűséggel folytatódni fog a csatornázási program, ez részben a főváros által létrehozott pályázati rendszernek köszönhető, részben pedig annak, hogy ennek a kerületre eső részét elő tudjuk teremteni. Tehát az infrastruktúra fejlesztése egy év megtorpanás után folytatódhat.- Mik a súlyponti kérdések 1996-ban?- A költségvetés dönti el a lehetőségeinket ismét. A csatornázás folytatásával a kerületet érintő egyik legfontosabb problémában tovább tudunk lépni. A szociális ellátás mértéke nem megfelelő, és tartok tőle, hogy ebben idén sem fogunk tudni jelentősen előrelépni. Az önkormányzat szociálpolitikáját a szegénypolitika jellemzi, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok többségének, így a miénknek is csak arra van elegendő pénze, hogy az éhen- halástól és a fagyhaláltól az állampolgárokat megmentse, ennél többre nem futja.- Mely területek még azok, ahol a szinten- tartásra lesz csak lehetőség?- Az infrastruktúra egyéb területein, hiszen idetartozik még az útkarbantartás, a burkolt utak fejlesztése, amire valószínűleg semmilyen lehetőségünk nem lesz, a felszíni vízelvezetés. Nem hiszem, hogy jelentősen előre tudnánk lépni intézményeink épületeinek karbantartása, felújítása kérdésében.- Milyen döntéseket kellene hozni ahhoz, hogy javuljon a kerület költségvetési pozíciója?- Az egyik lehetőség az volna, hogy Budapest egészére jutó pénz növekedjen és ebből a XVII. kerület többet kapjon, mint a többi kerület. Ez ebben a gazadasági helyzetben nem a legszerencsésebb és nem a legjárhatóbb út, hiszen egyrészt szembe kerülnének egymással a kerületek, másrészt szembe kerülnének a kerületek és a főváros egymással. Valószínűleg azért ezen a területen is lehet némi korrekciót végrehajtani. A helyi adó az a pont, ahol az önkormányzatok kedvezőbb pozícióba kerülhetnek, hiszen számos nyugati példa van arra, hogy a központi adókat csökkenteni kell valamilyen mértékben, s e helyett beléphetnek a helyi szintű adók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez esetben az adófizető állampolgárok sokkal pontosabban és becsületesebben teljesítik adófizetési kötelezettségüket, mert sokkal inkább meg vannak győződve arról, hogy az a pénz, amit adóként befizetnek, a közvetlen környezetükben vagy akár személyesen nekik is sokkal jelentősebb előnyöket jelentenek, mint hogyha az országos nagy kalapba folynának be ezek a pénzek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ön- kormányzatok politikai függetlensége mellett a gazdasági függetlenség is sokkal jobban biztosítható lenne. Dönteni kellene arról a Parlamentnek, hogy melyek az állami feladatok, és melyek azok, amelyeket az önkormányzatok látnak el. Például az oktatás állami feladat, de az önkormányzat hajtja végre ezt az állami feladatot, és a mi kerületünkben soha nem volt annyi a normatíva egy általános iskolai gyerekre, mint amennyi ténylegesen ráfordításra került. Ez azért fontos, mert az önkormányzatoknak az egyéb bevételeiből kell finanszíroznia ezeket a feladatokat. Vannak olyan elvárt feladatok, konkrétan a bölcsődei ellátás, ahol többszöri kísérlet ellenére sem sikerült központi normatívát kialakítania a parlamentnek.- Egy másik szintén nagy vihart kavart ügy, a sportpálya ügye. Tulajdonképpen hogyan indult és hol áll ma?- Visszatekintek az előzményekre. Létezik egy sportpálya a Pesti út mentén Rákoskeresztúron, amelynek kihasználtsága, környezeti adottságai megítélésem szerint nem nevezhetők kedvezőnek. Ez a terület viszont, kereskedelmi szempontból nagyon előnyös tulajdonságokat hordoz magában. Meg kell jegyezni, hogy belvárosi, Rákóczi úti, nagykörúti szintű környezetszennyezés van ezen a területen. A kb. 340 millió Ft-os felkínált ár, a kerület működéséhez cseppet sem elhanyagolható tényező. Amikor a kérdés felvetődött, akkor természetesnek láttam, és a képviselő-testület is, hogy a lakótelepen élő emberek sportolási lehetőségeit nem szabad csökkenteni, tehát szerepelt is abban a testületi határozatban, a lakótelep közvetlen környezetében ugyanilyen nagyságú sportpálya felépítése a bevételekből, záros határidőn belül. Ugyanakkor szintén a bevételekből megkezdődhetne a kerület egyetlen tornateremmel nem rendelkező iskolájánál, a rákoscsabai Szabadság sugárútinál a tornaterem építése, illetve további 10 millió forintot egyéb sportlétesítmények és sportegyesületek támogatására szánnánk. Gyakorlatilag ez az összeg (kb. 120-130 millió forint) az elmúlt négy év ez- irányú összes bevételeit meghaladja. Ha a pálya értékesítése nem történhet meg, akkor sajnálatos módon erre a költségvetésből nem látok lehetőséget. Úgy gondolom, ha ez az elképzelés megvalósulna, benzinkút és különféle szolgáltató jellegű létesítmény épülne, akkor ez a rákoskeresztúri lakótelepen élő emberek sportolási igényeit nem csökkentené, hanem bizonyos szempontból még javítaná is, illetve a kerület más részein élő emberek sportolási lehetőségeit egyértelműen csak javítaná. Környezetvédelmi szempontból a benzinkutak számának növekedése nem jelenti a tankoló gépjárművek lineáris növekedését. Ráadásul az önkormányzat nem kockáztat. Ha megvásárolták a területet gazdasági számításait már valóra váltotta, a vállalkozó kockáztatja a pénzét. A lakók kifogásolták, hogy lakótelepi lakásuk értéke csökken. A közvetlen egy-két ház körzetében valóban kb.10 %-os értékcsökkenésre lehet számítani. Azt gondolom, hogy ha ez a projekt létrejön, akkor ezeknek a tulajdonosoknak az érdekei valamilyen módon kompenzálhatóak, például a helyi adó tekintetében. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a lakótelep teljes területén mintegy 30%-os értéknövekedés jönne létre, ha a terv megvalósulna.- Ön szerint mi válthatta ki ezt a hatalmas tiltakozást az iskolabezárás és a pálya ügyében? Nem lehetett volna megfelelő hangot találni?- Véleményem szerint az önkormányzat mindkét esetben megkísérelte a megfelelő kontaktust megkeresni az érdekeltekkel. Az első esetben az iskolaügyben célirányosan azokkal a szülőkkel és azokkal a pedagógusokkal, akiket ez érintett. A sportpálya esetében sajtótájékoztatóval, különböző tájékoztatókkal, szórólapokkal igyekeztünk az érintetteket megkeresni. Mindkét esetben elsősorban a közvetlenül érintett emberek hallatták hangjukat, s a kerület egésze nem. Mindkét kérdés túl mutat egy helyi kis közösség érdekszféráján. Tökéletesen értem, megértem és tisztában vagyok azzal, hogy azok az emberek, akiknek érdekei bármilyen mértékben sérülnek, egy demokráciában felemeljék szavukat és hallassák is hangjukat, de amikor ezek a kérdések a nagyobb közösség, az egész kerület érdekeit érintik, akkor ezt célszerű egészében megvizsgálni és a döntést ennek megfelelően meghozni. Azt hiszem, hogy mindkét esetben a képviselő-testület törvény által előírt feladatának tett eleget, amikor nemcsak egy szűkebb érdeket tekintve döntött. M. L.
