Hírhozó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996. március / 3. szám

1996. MÁRCIUS munmunmü) ELMÚLT EGY ÉV...- Beszélgetés Kátai Péter polgármesterrel ” (folyt, az 1. oldalról) Az elmúlt év során a legfontosabb kérdésekben mindig sikerült megtalálni azt a közös nevezőt, amely elfogadható volt a Képviselő-testület nagy része számára. Az 1995-ös év elsősor­ban a gazdasági nehézségek jegyében telt el. Nagyon rossz volt kerületünk költségvetési, gazdasági pozíciója és ez eredményezte azt, hogy a már évek óta húzódó intézményi refor­mot elindítsuk és különböző, a költségvetés szempontjából megtakarítást jelentő in­tézkedéseket meghozzuk. Ezek nagyon népszerűtlen intézkedések voltak: például a Pesti úti iskola ügye, a két bölcsőde bezárása. Igazság szerint ennek oka volt az is, hogy eb­ben a kerületben évek óta folyama­tosan csökkent az általános iskolai tanulólétszám. Népességnyilvántartási adataink szerint még legalább három évig továbbra is csökkenni fog. Voltak olyan keserű lépéseink is, amelyek visszalépést jelentettek, például a szociális támogatás területén az előző évekhez képest. A múlt évben egy-két kivételtől eltekintve a törvényi minimumot tudtuk csak adni. Az elmúlt években működött a kerületben a közgyógye'látásnál a méltányosság gyakor­lása. Tavaly ezt nem tudtuk alkalmazni, de a múlt év tapasztalataiból kiindulva megváltoztat­tuk ezt a döntést.- Mi volt az, amit 1995-ben szeretett volna megvalósítani és mi az, amit nem tudott ebből elérni?- Tekintettel arra, hogy ilyen rendkívül nehéz a gazdasági helyzet, így egészen minimálisak voltak azok a célok, amit magunk elé tűzhet­tünk. Az én elképzelésem - és ez egybeesik a képviselő-testület többségének álláspontjával is - mindenekelőtt az volt, hogy a kerület működőképes maradjon és alapvető feladatainknak eleget tudjunk tenni. Azt gon­dolom, hogy ezt a célt meg tudtuk valósítani. Több olyan intézkedés történt, amelynek a tényleges gazdasági haszna majd csak a 96-os évben fog megmutatkozni. A múlt évben gazdasági, költségvetési szempontból meg­felelő évet tudtunk zárni, talán még egy kicsit jobbat is, mint 1994. A 94. évről áthúzódó hiteleinket törlesztettük. Erre az évre áthúzódó kifizetéseink alacsonyabbak, mint a 94. évről 95-re áthúzódóak. Amikor a gazdasági helyzetről pontos infor­mációk birtokába jutottam, tisztában voltam az­zal, hogy fejlesztési, felújítási munkáinkat gyakorlatilag le kell állítani. Némi javulásra van remény, annak követ­keztében, hogy a tavaly meghozott kemény döntésekből adódó megtakarítások idén jelentkeznek. Ebben az évben nagy valószínűséggel folytatódni fog a csatornázási program, ez részben a főváros által létrehozott pályázati rendszernek köszönhető, részben pedig annak, hogy ennek a kerületre eső részét elő tudjuk teremteni. Tehát az infrastruktúra fejlesztése egy év megtorpanás után folytatód­hat.- Mik a súlyponti kérdések 1996-ban?- A költségvetés dönti el a lehetőségeinket is­mét. A csatornázás folytatásával a kerületet érintő egyik legfontosabb problémában tovább tudunk lépni. A szociális ellátás mértéke nem megfelelő, és tartok tőle, hogy ebben idén sem fogunk tudni jelentősen előrelépni. Az önkormányzat szociálpolitikáját a szegény­politika jellemzi, ami azt jelenti, hogy az önkor­mányzatok többségének, így a miénknek is csak arra van elegendő pénze, hogy az éhen- halástól és a fagyhaláltól az állampolgárokat megmentse, ennél többre nem futja.- Mely területek még azok, ahol a szinten- tartásra lesz csak lehetőség?- Az infrastruktúra egyéb területein, hiszen ide­tartozik még az útkarbantartás, a burkolt utak fejlesztése, amire valószínűleg semmilyen le­hetőségünk nem lesz, a felszíni vízelvezetés. Nem hiszem, hogy jelentősen előre tudnánk lépni intézményeink épületeinek karban­tartása, felújítása kérdésében.- Milyen döntéseket kellene hozni ahhoz, hogy javuljon a kerület költségvetési pozíciója?- Az egyik lehetőség az volna, hogy Budapest egészére jutó pénz növekedjen és ebből a XVII. kerület többet kapjon, mint a többi kerület. Ez ebben a gazadasági helyzetben nem a legsze­rencsésebb és nem a legjárhatóbb út, hiszen egyrészt szembe kerülnének egymással a kerületek, másrészt szembe kerülnének a kerületek és a főváros egymással. Valószínűleg azért ezen a területen is lehet némi korrekciót végrehajtani. A helyi adó az a pont, ahol az önkormányzatok kedvezőbb pozícióba kerülhetnek, hiszen számos nyugati példa van arra, hogy a központi adókat csök­kenteni kell valamilyen mértékben, s e helyett beléphetnek a helyi szintű adók. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy ez esetben az adófizető állampolgárok sokkal pontosabban és be­csületesebben teljesítik adófizetési kötelezettségüket, mert sokkal inkább meg vannak győződve arról, hogy az a pénz, amit adóként befizetnek, a közvetlen környezetük­ben vagy akár személyesen nekik is sokkal jelentősebb előnyöket jelentenek, mint hogyha az országos nagy kalapba folynának be ezek a pénzek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ön- kormányzatok politikai függetlensége mellett a gazdasági függetlenség is sokkal jobban biztosítható lenne. Dönteni kellene arról a Par­lamentnek, hogy melyek az állami feladatok, és melyek azok, amelyeket az önkormányzatok látnak el. Például az oktatás állami feladat, de az önkormányzat hajtja végre ezt az állami feladatot, és a mi kerületünkben soha nem volt annyi a normatíva egy általános isko­lai gyerekre, mint amennyi ténylegesen ráfordításra került. Ez azért fontos, mert az önkormányzatoknak az egyéb bevételeiből kell finanszíroznia ezeket a feladatokat. Vannak olyan elvárt feladatok, konkrétan a bölcsődei ellátás, ahol többszöri kísérlet ellenére sem sikerült központi normatívát kialakítania a par­lamentnek.- Egy másik szintén nagy vihart kavart ügy, a sportpálya ügye. Tulajdonképpen hogyan indult és hol áll ma?- Visszatekintek az előzményekre. Létezik egy sportpálya a Pesti út mentén Rákoske­resztúron, amelynek kihasználtsága, környezeti adottságai megítélésem szerint nem nevezhetők kedvezőnek. Ez a terület viszont, kereskedelmi szempontból nagyon előnyös tu­lajdonságokat hordoz magában. Meg kell jegyezni, hogy belvárosi, Rákóczi úti, nagykörúti szintű környezetszennyezés van ezen a területen. A kb. 340 millió Ft-os felkínált ár, a kerület működéséhez cseppet sem elha­nyagolható tényező. Amikor a kérdés felvetődött, akkor természetesnek láttam, és a képviselő-testület is, hogy a lakótelepen élő emberek sportolási lehetőségeit nem szabad csökkenteni, tehát szerepelt is abban a testületi határozatban, a lakótelep közvetlen környezetében ugyanilyen nagyságú sport­pálya felépítése a bevételekből, záros határidőn belül. Ugyanakkor szintén a bevételekből megkezdődhetne a kerület egyetlen tornateremmel nem rendelkező is­kolájánál, a rákoscsabai Szabadság sugárútinál a tornaterem építése, illetve további 10 millió forintot egyéb sportlétesít­mények és sportegyesületek támogatására szánnánk. Gyakorlatilag ez az összeg (kb. 120-130 millió forint) az elmúlt négy év ez- irányú összes bevételeit meghaladja. Ha a pálya értékesítése nem történhet meg, akkor sajnálatos módon erre a költségvetésből nem látok lehetőséget. Úgy gondolom, ha ez az elképzelés megvalósulna, benzinkút és különféle szolgál­tató jellegű létesítmény épülne, akkor ez a rá­koskeresztúri lakótelepen élő emberek sportolási igényeit nem csökkentené, hanem bizonyos szempontból még javítaná is, illetve a kerület más részein élő emberek sportolási le­hetőségeit egyértelműen csak javítaná. Környezetvédelmi szempontból a benzinkutak számának növekedése nem jelenti a tankoló gépjárművek lineáris növekedését. Ráadásul az önkormányzat nem kockáztat. Ha megvásárolták a területet gazdasági számításait már valóra váltotta, a vállalkozó kockáztatja a pénzét. A lakók kifogásolták, hogy lakótelepi lakásuk értéke csökken. A köz­vetlen egy-két ház körzetében valóban kb.10 %-os értékcsökkenésre lehet számítani. Azt gondolom, hogy ha ez a projekt létrejön, akkor ezeknek a tulajdonosoknak az érdekei valamilyen módon kompenzálhatóak, például a helyi adó tekintetében. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a lakótelep teljes területén mintegy 30%-os értéknövekedés jönne létre, ha a terv megvalósulna.- Ön szerint mi válthatta ki ezt a hatalmas tiltakozást az iskolabezárás és a pálya ügyében? Nem lehetett volna megfelelő hangot találni?- Véleményem szerint az önkormányzat mind­két esetben megkísérelte a megfelelő kontak­tust megkeresni az érdekeltekkel. Az első esetben az iskolaügyben célirányosan azokkal a szülőkkel és azokkal a pedagógusokkal, akiket ez érintett. A sportpálya esetében sajtótájékoztatóval, különböző tájékoztatókkal, szórólapokkal igyekeztünk az érintetteket megkeresni. Mindkét esetben elsősorban a közvetlenül érintett emberek hallatták hangjukat, s a kerület egésze nem. Mindkét kérdés túl mutat egy helyi kis közösség érdek­szféráján. Tökéletesen értem, megértem és tisztában vagyok azzal, hogy azok az emberek, akiknek érdekei bármilyen mértékben sérül­nek, egy demokráciában felemeljék szavukat és hallassák is hangjukat, de amikor ezek a kérdések a nagyobb közösség, az egész kerület érdekeit érintik, akkor ezt célszerű egészében megvizsgálni és a döntést ennek megfelelően meghozni. Azt hiszem, hogy mindkét esetben a képviselő-testület törvény által előírt feladatának tett eleget, amikor nemcsak egy szűkebb érdeket tekintve döntött. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents