Hírhozó, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-15 / 1. szám
1995. JANUÁR 15. Q HÍRHOZÓ o A Rákosligeti Közösségi Ház (1172 Bp„ Hősök lere 9. Tel.:258-0518, 256-0267) 1995. 1.15—11. 15-i programajánlata Szeretnénk ismételten felhívni a HÍRHOZÓ tisztelt olvasóinak figyelmét Közösségi Házunk néhány újdonságára: SZÍNPADI SHOW - TÁNC csoportunkba szombat délelőttönként 8-10 óráig várjuk a 6-14 éves gyerekeket, vagyis az általános iskolásokat. Jelentkezés a helyszínen. A CSILLAGPATIKA KLUB január 23-án, hétfőn 18 órakor „A gyógyító masszázs” típusairól rendez előadást és bemutatót. Á klub 100,- Ft-os napijeggyel látogatható. A gyerekek örömére már nagyban üzemel a SEGA mega drive JÁTSZÓHÁZ. Nálunk nem csak játszani, de kölcsönözni is lehet! A LIGETI DARTS KLUB minden csütörtökön 18 órától várja, ennek az egyre népszerűbb ügyességi (játéknak,) sportnak a kedvelőit. A LUFI, vagyis a Ligeti Ufó-figyelők január 30-i vendége: Gyurcsok József, a „visegrádi tisztánlátó”. Péntek esti Koncertklubunk menetrendje: január 20-án BRC 27-én FRAGILE február 3-án GREAT FUN 10-én DEÁK BILL BLUES BAND A koncertek 21 órakor kezdődnek. Nosztalgia klubunk fellépői: január 28-án PHÖNIX február 11 -én GEORGE MARTIN OLDIES Erdős Renée Ház - kiállítóterem Budapest XVII., Báthori u. 31. Állandó kiállítások: Helytörténeti Gyűjtemény, Epress Gyűjtemény, Néprajzi szoba, Merzse-mocsár dioráma, Erdős Renée emlékszoba Időszaki kiállítás: Karsai Zsigmond festőművész kiállítása Akiállítás megtekinthető: 1995. január 14-től 1995. február 8-ig - hétfő kivételével naponta 15 és 18 óra között. Tisztelt XVII. kerületi Ügyfeleink! Ez év júliusában tájékoztattuk Önöket arról, hogy a kibővített ügyfélszolgálati Iroda munkája többek között a műszaki hatósági csoport részbeni feladatkörével bővült. Tájékoztatni szeretnénk Önöket az 1994. július 1-e óta hatályba lépett, az engedélyezési eljárásokat lényegesen érintő jogszabályokról. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 21/1994. (VI.29.) KTM. rendelete, mely 1994. július.7-én lépett hatályba, módosította az egyes építési jogszabályokat, így módosult a 12/1986.(XII.30.) EVM sz. rendelet az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról. A lényeges eltérésekre szeretnénk ezúttal felhívni tisztelt ügyfeleink figyelmét: Minden épület - függetlenül funkciójától - építése, bővítése, illetőleg elmozdítása építési engedély köteles, továbbá minden olyan épület felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár, építési engedély alapján végezhető. Korábban a jogszabály nem minden épületre tért ki, így például nem volt engedélyköteles a nyárikonyha építése, átalakítása, stb. A jogszabály ezenkívül továbbsorolja az egyéb engedély alapján építhető építményeket, medencéket, szennyvíztárolókat, reklámtáblák elhelyezését, toronyjellegű építményeket, földmunkákat, stb. Az építési engedély jogosultságának igazolására történő kötelezettséget is tovább bővítette a jogszabály. Korábban csak főépület építése esetén volt szükséges az építési jogosultságot többek között a 6 hónapnál nem régebbi ingatlannyilvántartási tulajdonlap benyújtásával igazolni, most ezt minden épület építésére vonatkoztatja. A jogszabály felsorolja továbbá mindazon okiratok benyújtásának szükségességét, mint pl.: hagyatékátadó végzés, bírósági végzés, tulajdonosok, haszonélvezők hozzájáruló nyilatkozata, adás-vételi szerződés, stb. A jogszabály módosította ezenkívül az építési kérelem mellékletét képező szakhatósági nyilatkozatok, közművek és kéményseprői nyilatkozatok benyújtásának kötelezettségét azzal, hogy ezeket a tervező köteles beszerezni. A használatbavételi engedély kérelmének benyújtásához a jogszabály az érintett közművek nyilatkozatának benyújtását kötelezővé tette. Korábban a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az ügyfélnek a használatbavételi engedély kérelméhez csak a rendelkezésére álló közműnyilatkozatokat kell benyújtania a szakhatóságok és a kéményseprő nyilatkozatával, valamint a felelős kivitelező illetve felelős műszaki vezető nyilatkozatával egyidejűleg. A jogszabály tartalmazza, hogy a kérelem elbírálása során az építési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy az építtető rendelkezik-e az építési jogosultsággal, a tervezett építkezés, a helyszínrajz az építési munka műszaki tervei megfelelnek- e az Országos Építésügyi Szabályzat, a Budapesti Városrendezési Szabályzat előírásainak, a helyi területrendezési terveknek, az előzetes szakhatósági követelményeknek, stb. Az építmény használata a környezetre káros hatással nem jár-e, illetőleg a megengedett mértéket nem haladja-e meg, a tervezett építési munkák korszerű építészeti követelményeknek megfelelnek-e. Vizsgálni kell a tervezőként megjelölt szerv, illetve személy jogosult volt e az építéstervezésre. Természetesen a jogszabály összes előírásait felsorolni most nem áll módunkban, de az Ügyfélszolgálati Irodán a pontos tájékoztatás mindig az Önök rendelkezésére áll. Fel szeretnénk hívni az építtetők és tervezők figyelmét, az 1994. július 1 -én hatályba lépett 1994. évi XXXVIII. törvényre, mely az 1964. évi III. törvényt szigorította meg, az engedély nélküli, illetőleg engedélytől eltérő építkezések eljárásának vonatkozásában. A törvény alapján kizárólag azokra az engedély nélkül illetőleg engedélytől eltért építkezésekre lehet fennmaradási illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyt adni, amelyekkel az építési engedély utólagos fennmaradásának a feltételei fennállnak, vagy megteremthetők, illetve az építmény átalakítással szabályossá tehető. Amennyiben az épület vagy építmény a jogszabályoknak nem felel meg, illetve átalakítással szabályossá nem tehető, úgy az építésügyi hatóságnak az épület bontását kell elrendelnie. Erre a törvényre azért szeretnénk különösen felhívni a figyelmüket, mert sajnos általánossá vált, hogy aki anyagilag megtehette, már a költségeibe előzetesen bekalkulálta az építésrendészeti bírságot, mely az építmény funkciójától függően az építmény értékének 20-50%-a volt. Ez a lehetőség megszűnt. Az új törvény méltányolási lehetőséget sem biztosított, vagyis az építésügyi jogszabályoktól eltérő építmények bontását, ha azok átalakítással szabályossá nem tehetők, hatóságunknak el kell rendelnie. Nagyon kérjük ügyfeleinket, hogy építkezéseik során minden egyes, számukra nem lényegesnek tűnő változtatást is ügyfél- szolgálati irodánk ügyintézőivel konzultálják meg, illetőleg írásban kérjék véleményüket. Lochné Jármay Paula műszaki hatósági csoportvezető