Hírhozó, 1995 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-15 / 1. szám

1995. JANUÁR 15. Q HÍRHOZÓ o A Rákosligeti Közösségi Ház (1172 Bp„ Hősök lere 9. Tel.:258-0518, 256-0267) 1995. 1.15—11. 15-i programajánlata Szeretnénk ismételten felhívni a HÍRHOZÓ tisztelt olvasóinak figyelmét Közösségi Házunk néhány újdonságára: SZÍNPADI SHOW - TÁNC csoportunkba szombat délelőttön­ként 8-10 óráig várjuk a 6-14 éves gyerekeket, vagyis az ál­talános iskolásokat. Jelentkezés a helyszínen. A CSILLAGPATIKA KLUB január 23-án, hétfőn 18 órakor „A gyógyító masszázs” típusairól rendez előadást és bemuta­tót. Á klub 100,- Ft-os napijeggyel látogatható. A gyerekek örömére már nagyban üzemel a SEGA mega drive JÁTSZÓHÁZ. Nálunk nem csak játszani, de kölcsönözni is lehet! A LIGETI DARTS KLUB minden csütörtökön 18 órától várja, ennek az egyre népszerűbb ügyességi (játéknak,) sportnak a kedvelőit. A LUFI, vagyis a Ligeti Ufó-figyelők január 30-i vendége: Gyurcsok József, a „visegrádi tisztánlátó”. Péntek esti Koncertklubunk menetrendje: január 20-án BRC 27-én FRAGILE február 3-án GREAT FUN 10-én DEÁK BILL BLUES BAND A koncertek 21 órakor kezdődnek. Nosztalgia klubunk fellépői: január 28-án PHÖNIX február 11 -én GEORGE MARTIN OLDIES Erdős Renée Ház - kiállítóterem Budapest XVII., Báthori u. 31. Állandó kiállítások: Helytörténeti Gyűjtemény, Epress Gyűjtemény, Néprajzi szoba, Merzse-mocsár dioráma, Erdős Renée emlékszoba Időszaki kiállítás: Karsai Zsigmond festőművész kiállítása Akiállítás megtekinthető: 1995. január 14-től 1995. február 8-ig - hétfő kivételével naponta 15 és 18 óra között. Tisztelt XVII. kerületi Ügyfeleink! Ez év júliusában tájékoztattuk Önöket arról, hogy a kibővített ügyfélszolgálati Iroda munkája többek között a műszaki ható­sági csoport részbeni feladatkörével bővült. Tájékoztatni sze­retnénk Önöket az 1994. július 1-e óta hatályba lépett, az en­gedélyezési eljárásokat lényegesen érintő jogszabályokról. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 21/1994. (VI.29.) KTM. rendelete, mely 1994. július.7-én lépett hatály­ba, módosította az egyes építési jogszabályokat, így módosult a 12/1986.(XII.30.) EVM sz. rendelet az építési és használat­bavételi engedélyezési eljárásról. A lényeges eltérésekre szeretnénk ezúttal felhívni tisztelt ügy­feleink figyelmét: Minden épület - függetlenül funkciójától - építése, bővítése, illetőleg elmozdítása építési engedély köteles, továbbá minden olyan épület felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korsze­rűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a hom­lokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár, építési engedély alapján végezhető. Korábban a jogszabály nem minden épületre tért ki, így példá­ul nem volt engedélyköteles a nyárikonyha építése, átalakítá­sa, stb. A jogszabály ezenkívül továbbsorolja az egyéb engedély alap­ján építhető építményeket, medencéket, szennyvíztárolókat, reklámtáblák elhelyezését, toronyjellegű építményeket, föld­munkákat, stb. Az építési engedély jogosultságának igazolására történő köte­lezettséget is tovább bővítette a jogszabály. Korábban csak fő­épület építése esetén volt szükséges az építési jogosultságot többek között a 6 hónapnál nem régebbi ingatlannyilvántartá­si tulajdonlap benyújtásával igazolni, most ezt minden épület építésére vonatkoztatja. A jogszabály felsorolja továbbá mind­azon okiratok benyújtásának szükségességét, mint pl.: hagya­tékátadó végzés, bírósági végzés, tulajdonosok, haszonélve­zők hozzájáruló nyilatkozata, adás-vételi szerződés, stb. A jogszabály módosította ezenkívül az építési kérelem mellék­letét képező szakhatósági nyilatkozatok, közművek és ké­ményseprői nyilatkozatok benyújtásának kötelezettségét az­zal, hogy ezeket a tervező köteles beszerezni. A használatbavételi engedély kérelmének benyújtásához a jogszabály az érintett közművek nyilatkozatának benyújtását kötelezővé tette. Korábban a jogszabály úgy rendelkezett, hogy az ügyfélnek a használatbavételi engedély kérelméhez csak a rendelkezésé­re álló közműnyilatkozatokat kell benyújtania a szakhatóságok és a kéményseprő nyilatkozatával, valamint a felelős kivitele­ző illetve felelős műszaki vezető nyilatkozatával egyidejűleg. A jogszabály tartalmazza, hogy a kérelem elbírálása során az építési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy az építtető rendelkezik-e az építési jogosultsággal, a tervezett építkezés, a helyszínrajz az építési munka műszaki tervei megfelelnek- e az Országos Építésügyi Szabályzat, a Budapesti Városren­dezési Szabályzat előírásainak, a helyi területrendezési ter­veknek, az előzetes szakhatósági követelményeknek, stb. Az építmény használata a környezetre káros hatással nem jár-e, illetőleg a megengedett mértéket nem haladja-e meg, a terve­zett építési munkák korszerű építészeti követelményeknek megfelelnek-e. Vizsgálni kell a tervezőként megjelölt szerv, il­letve személy jogosult volt e az építéstervezésre. Természe­tesen a jogszabály összes előírásait felsorolni most nem áll módunkban, de az Ügyfélszolgálati Irodán a pontos tájékoz­tatás mindig az Önök rendelkezésére áll. Fel szeretnénk hívni az építtetők és tervezők figyelmét, az 1994. július 1 -én hatályba lépett 1994. évi XXXVIII. törvényre, mely az 1964. évi III. törvényt szigorította meg, az engedély nélküli, illetőleg engedélytől eltérő építkezések eljárásának vo­natkozásában. A törvény alapján kizárólag azokra az enge­dély nélkül illetőleg engedélytől eltért építkezésekre lehet fenn­maradási illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyt ad­ni, amelyekkel az építési engedély utólagos fennmaradásának a feltételei fennállnak, vagy megteremthetők, illetve az épít­mény átalakítással szabályossá tehető. Amennyiben az épü­let vagy építmény a jogszabályoknak nem felel meg, illetve át­alakítással szabályossá nem tehető, úgy az építésügyi ható­ságnak az épület bontását kell elrendelnie. Erre a törvény­re azért szeretnénk különösen felhívni a figyelmüket, mert saj­nos általánossá vált, hogy aki anyagilag megtehette, már a költségeibe előzetesen bekalkulálta az építésrendészeti bírsá­got, mely az építmény funkciójától függően az építmény érté­kének 20-50%-a volt. Ez a lehetőség megszűnt. Az új törvény méltányolási lehetőséget sem biztosított, vagyis az építésügyi jogszabályoktól eltérő építmények bontását, ha azok átalakí­tással szabályossá nem tehetők, hatóságunknak el kell ren­delnie. Nagyon kérjük ügyfeleinket, hogy építkezéseik során minden egyes, számukra nem lényegesnek tűnő változtatást is ügyfél- szolgálati irodánk ügyintézőivel konzultálják meg, illetőleg írás­ban kérjék véleményüket. Lochné Jármay Paula műszaki hatósági csoportvezető

Next

/
Thumbnails
Contents