Hírhozó, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-15 / 5. szám
1994. MÁJUS 15. Az EPT bekötött és bekötésre váró területei már bekötött terület A legfrissebb adatok szerint az EPT hálózatába bekapcsolt telefonvonalak száma a X., XVII. és XVIII. kerületekben mintegy 25 000 db. Ebből a XVII. kerületben 7196 vonal él. HIRHOZO t Tisztelt Telefonigénylő! Az Első Pesti Telefontársaság részvényeiről! Régóta vártuk, várjuk, hogy az Első Pesti Telefontársaság által ígért telefonjaink működjenek. Nem csak vártunk, hanem fizettünk is, mégpedig részvényvásárlással járultunk hozzá a szükséges tőke előteremtéséhez. Anélkül, hogy felemlegetnénk az EPT elmúlt viharait, tényként kell rögzíteni, több olyan időszak volt, mikor részvényeink gyakorlati értéke közel állt a nullához. Azonban fordult a kocka. Az EPT talpon maradt, a telefonok elkezdtek működni, egyre több lakásban megjelent az új készülék. A részvényeknek ára lett. Sőt, hirdetés jelent meg, melynek feladója EPT részvényeket kíván vásárolni. Igaz, csak a névérték 20%-át ajánlja, azaz a jellemzően „három részvényes” tulajdonostársnak 6.000,- Ft-ot kínál papírjaiért. Érdemes-e eladni? Annak, aki a telefon bekötésére még várakozni kénytelen, egyértelműen rossz üzlet eladni részvényeit, mivel elesik az eredeti tulajdonost a telefon bekötésekor megillető kedvezményektől. Annak, aki már rendelkezik telefonnal, jól meg kell gondolnia, mit tesz! Gondolhat arra, hogy még 3-4 évig nem számíthat az EPT nyereséges működésére, így abból származó osztalékra sem. Tehát a most kapható összeg akár meggondolanHÍRHOZÓ A XVII. kerületi Önkormányzat értesítője Felelős kiadó: Dóci József polgármester Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Mag László A szerkesztőség címe: 1173 Budapest, Pesti út 165. Telefon: 257-3333/119 mellék Terjeszti: az UNIVERSITAS Diákszövetkezeti Csoport Felelős vezető: Harányi Csaba Telefon: 217-0233/160 Készült: Golden Type Bt. - Zenemű Nyomda Kft. dó ajánlat is lehet. Érdemes azonban számolni egy kicsit; a vásárlás évében a részvényvásárlásra fordított összeg a személyi jövedelemadó alapjából leírható volt, amennyiben az az összjövedelem 30%-át nem haladta meg. Énnek jelentősége, hogy „jellemzően” 30.000,- Ft-tal csökkenthettük személyi jövedelemadó alapunkat, és az erre jutó adót nem is fizettük be. Ez az összeg jövedelemtől függően akár 12.000,- Ft adó „megtakarítást” is jelenthetett, de jellemzően 7.500- 9.000,- Ft-og minden családban (130.000,- Ft-ot elérő jövedelem esetén 7.500,- Ft-ot) elért. Ez a kedvezmény azonban feltételes. Feltételezi, hogy a vásárlástól számított három évig az eredeti tulajdonos birtokolja a részvényt (kft. üzletrészt, stb.). Amennyiben három éven belül az eredeti tulajdonos részvényét eladja, úgy a vásárlás évének (1992) szabályai szerint a szerzéskori levont öszeget (általában 30.000,- Ft) hozzá kell adni az eladás évének összjövedelméhez, majd így kell megállapítani, bevallani és befizetni a személyi jövedelem- adót. Összefoglalva: a 30.000,- Ft-ért vásárolt részvények után 7.500- 12.000,- Ft „adómegtakarítás” jelentkezett, melynek befizetése az eladás évében esedékes (három éven belül történő eladásnál), tehát könnyen előfordulhat, hogy az eladási árnál több adót kell befizetni. Vannak persze technikák, melyek az adás-vétel időpontját 1996-ra tolják (szerzéstől számított három éven túlra) azonnali készpénzfizetés mellett. Tehát a vételárat az eladó átveszi, jogilag azonban csak 1996-ban adja át részvényeit így a személyi jövedelemadó fentebb részletezett előírásaitól mentesül. De! 1) Az adóhivatal (esetleges) felszólítására igazolni kell, hogy a részvények az adózó birtokában vannak. 2) Az ily módon kötött (színlelt) szerződések nem biztos, hogy kiállják az ellenőrzés próbáját. Az elmondottakból nyilván kitűnt, hogy a részvények természetes sorsa, hogy adják-veszik, hogy árfolyama van, hogy értéket képvisel. Az EPT részvényeinek az árfolyama még nem alakult ki, értéke növekszik, az adás-vétele pedig még korai. Sárosi Péter Hirdetők figyelmébe! Lapunk júniusi számának lapzártája: május 27. (péntek) 12 óra.
