Hírhozó, 1992 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. JANUÁR HÍRHOZÓ _________________JL_________________ V AN ÚJ A NAP ALATT Ma, amikor a politikai és gazdasági átrendeződés következtében egyre kevesebb pénz jut az oktatásra is, kerületünk óvodáiban és iskoláiban valami új kezdődött el. Egy jobb oktatási, nevelési stratégia látszik kibontakozni, különösen az egészséges életmódra való nevelésben. Kényszer szülte talán, de az egészséges versenyhelyzet megkezdődött az egyes óvodák, iskolák között. A verseny arról szól, ki ad többet, jobbat, minőségileg, szakmailag a lakosságnak, igény szerint. És ebben a szülők és nevelők partnerek. A gyermekek jövője, boldogulása a cél. Vannak még tartalékaink. Az önkormányzat alapítvánnyal is segíti a jövő nemzedékét a minőségi oktatás megvalósításában, de segítenek magukon az óvodák és az iskolák is. Sorra tesznek, szerveznek alapítványokat óvodáinkban és iskoláinkban. Az alapítók mindig a helyi, valódi lakossági, társadalmi igénynek megfelelő célokat tűzik ki alapítványi célul. Általában lakossági igény a több, rendszeres sportfoglalkozás, nyelvek valódi tanulása, zenei és matematikai képzés. Ezenkívül létezik persze az iskola, vagy óvoda speciális adottságainak vagy a szülők kérésének megfelelő számtalan kérés, ötlet is. Kerületünk iskoláiban és óvodáiban megkezdődött ennek az egymásra épülő folyamatnak a kiépítése. Az egészséges életmódra való nevelés óriási feladatában az óvoda kezdeményező szerepe elengedhetetlen. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy óvodáink sorra csatlakoznak az egészséges életmódra nevelési programhoz. A folyamat az idén kezdődött, tartalmazza a sportolás legfontosabb alapelemeit, a rendszeres úszást és a tornát. Reményeink szerint a már elindult úszásoktatásban minden óvodáskorú gyermek részt fog venni. A tornát, ovitornát az óvodákban és másutt is rendszeresen szervezik. Megkezdődött az óvodás focuuli, és reményeink szerint a jégpálya beindítása, üzemelése után a korcsolyaoktatás is lehetővé válik. Az óvodákban elindult programok szorosan kapcsolódnak az iskoláinkban kialakult és egyre alakuló speciális képzési foyamatokhoz. Itt már az óvoda és iskola egymásra épülő nevelési folyamatai közötü szoros kapcsolatról beszélhetünk. Pedagógusaink nem riadnak vissza a számos nehézségtől, keresik a jobbnál jobb megoldásokat. Az iskolák programjaihoz az óvodásokat a szülők igényeinek megfelelően próbálják megnyerni és bevonni. Az óvodákban elkezdődött nevelési folyamatokat, mind több iskolában lehet folytatni kerületünkben. Vannak speciális, a tehetséget, érdeklődési köröket kibontakoztató programok az egyes iskolákban. Például az Újlak u-i iskolában al ternativ programú osztály (Zsolnai) testnevelés, rajz, tagozat első osztálytól. A harmadik osztálytól angol nyelv tagozat, stb. Várhatóan ez a választék bővül az idén is. A Körösi Csorna ukolában az idén egy egészen speciális ún. humán képzés kezdődött el, melynek célja: a gyermekek képességeinek minél teljesebb, egyéniségének megfelelő kibontakozása. Ennek alapján az a lehetőség, hogy a kötelező, államilag előírt tananyagon kívül minden gyermek érdeklődésének, és a szülők kívánságainak mcgfcleően választhat a kínált programokból. Ezekben az idegen nyelvek (angol, német) zene és különféle sportok, rajz esztétika és más oktatás szerepel. Ez a választék is bővül és kívánság szerint alakul a jövőben. A többi iskola és óvoda is, amelyekről itt nem írok, sokféle gondot vállalt magára, pl. mozgássérült gyermekeket is vállal a rákoscsabai óvoda, vagy a Ferihegyi úti iskola, amely hátrányos helyzetű és nehezen kezelhető-nevelhető gyermekeket próbál a társadalom és önmaguk számára megmenteni. A célok közösek, a feladatok nagyok, a lehetőségek az anyagiakban korlátozottak, ezért intézményeink nem nélkülözhetik egyelőre a szülők anyagi hozzájárulását, valamint az önkormányzat kötelezettségén felüli segítségét sem. Örömmel nyugtázhatjuk azonban, hogy a fentieken kívül még sok iskolában és óvodában megkezdődött egy olyan folyamat, ami az ország Európához, a világhoz integrálódását fogja eredményezni. Kánya László képviselő A Magyar Kultúra Napja A Himnusz megírásának évfordulójára, január 22-re hirdette meg 1989- ben a Magyar Demokrata Fórum a magyar kultúra ünnepét. A megpezsdülő politikai, szellemi éIparosok, kereskedők figyelem! 1990. április L-jétől az 1990. évi V. törvény alapján már Önökre is az egyéni vállalkozókra vonatkozó jogszabályok érvényesek. E jogszabályi változások értelmében az alkalmazottai munkakönyvét továbbra is önnek kell megőrizni, illetve a munkakönyvi bejegyzéseit megtenni. Saját munkakönyvét azonban visszaadjuk. Kérjük szíveskedjék azt személyesen, félfogadási időben átvenni, és otthon tovább őrizni. Az átvétel helye: Budapest XVII. kerületi Polgármesteri Hivatal (Budapest, XVII. kerület Pesti út 165. III. em. 318. sz.). Félfogadási idő: hétfő: 13.30 - 19. h. szerda: 8 - 16.30 h. péntek: 8 - 11.30 h. Budapest XVII. kerületi Polgármesteri Hivatal Igaryatási Osstálja letnek már kerületünkben is voltak jelei. Új, önálló szervezetek, pártok voltak kialakulóban, s keresték egymás felé az utat. Az egyik alkalom, amelyen találkozhattak, a Magyar Kultúra Napja volt 1990. januáijában. A kezdeményező és szervező az MDF XVII. kerületi szervezete volt. Mint a „korabeli plakát írja, a kisiparosok anyagi támogatásával jöhetett létre ez a friss, lélekemelő rendezvény a Postaforgalmi Szakközépiskola szép, új épületében. A hangversenyen a RÁZENE együttesei léptek föl: a Rákosligeti Iránykor, a Fafúvószenekar, a Vonószenekar. A Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság pedig egy kis kiállítást nyitott képzőművészei alkotásaiból. A szervezésben a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai is részt vettek. Az 1991-es Nap szervezése, lebonyolítása már szakszerűbb volt, mint az előző évben. Most is az MDF kezdeményezte a rendezvényt, de a munkába bekapcsolódott és oroszlánrészt vállalt a Dózsa Művelődési Ház. A nemes cél érdekében együttműködött az SZDSZ és az MDF, a RAZENE és a Vigyázó Ferenc Társaság, valamint a XVII. kerületi Polgármesteri Hivatal. A művelődési háznak köszönhetően gazdag kínálat várta a közönséget, s főleg a kerületben élő művészek produkcióinak örülhettünk. Külön meg kell említeni az önzetlen áldozatot, amit a Rákosmenti Zenebarátok Egyesületének, a Vigyázó Társaságnak, az Ascher Oszkár Színpadnak és a Dózsa Nép- táncegyüttesének tagjai vállaltak (és ezt nemcsak a Magyar Kultúra Napján teszik!). Ez a nap különleges a többi között, ünneppé válhat szereplőknek és nézőknek egyaránt, mert egy emelkedni vágyó város eszmélhet önmagára. A Magyar Kultúra Napja visszatérő lehetőség, hogy értékeinket számba vegyük, s kellő megbecsülésünket, egyetértésünket kifejezzük. Mindenki tudja, hogy a jelen történelmi feladata az ország, s ezen belül a kerület (amely szinte egy önálló város) újjáteremtése. A kultúrának, az alkotó szellemnek kell leginkább választ adnia arra a kihívásra, amely Kölcsey Himnuszából 1823 óta hangzik. Reut«-Lajos
