XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-03-03 / 5. szám
Xllh KERÜLETI HÍRNÖK 0 201 6. MÁRCIUS 3. Óvodapedagógiai Napok A szakma ünnepe Aktuális Mese szárnyán repülünk A nyitó esemény, az óvodapedagógiai konferencia résztvevői Folytatás az 1. oldalról Az Egyesített Óvodának adományozott emlékplakettet Molnár Mikjósné igazgató és Holopné Schramek Kornélia vette át. Ezt követte Bakonyi Anna pedagógiai szakértő Ki a nem más? című előadása a kisgyermekkori inkluzív nevelésről, majd Boldizsár Ildikó mesekutató elemezte a fabula szerepét a kommunikációs kultúra alakításában, végül Rónai Egon újságíró beszélt a kommunikációról másképpen. Az Óvodapedagógiai Napok keretében Mese szárnyán repülünk... címmel óvodapedagógusok által készített fotókból és pillanatképekből, valamint gyerekek által készített bábokból, bábozáshoz, mesék dramatizálásához szükséges kellékekből nyílt kiállítás. Az AJAMK-ban látható képek a mesék erejéről és hatásáról vallanak. A rendezvénysorozathoz bemutató foglalkozások és workshopok is kapcsolódnak. Február 26-án a Futár Óvodában Sotus Erika óvodapedagógus foglalkozása az érzelmekkel való játékról sz|>lt. Március 1- jén a Mese Óvodában Eszlényi Györgyi óvodapedagógus tartott workshopot a mesefeldolgozás lehetőségeiről a drámajátékon keresztül. Másnap a Zöld Ág Óvodában Szekeres Erika óvodapedagógus mutatott be párhuzamos tevékenységeket a differenciált bánásmód és az egészséges életmód kialakításához kapcsolódó feladatokkal. Érdekesnek ígérkeznek a második hét eseményei is. Március 3-án (lapunk megjelenésekor - a szerk-) a Varázskarika Óvodában Kanyar Agnes óvodapedagógus Földön, vízen, levegőben... címmel a szabadjáték-idő alatti párhuzamos tevékenységekről tart bemutató foglalkozást. Március 8-án a Gyöngyösi Óvodában Bakonyi Anett bemutató foglalkozására kerül sor. Végül Boldizsár Ildikó konferencián elhangzott előadásának gyakorlati megközelítéséről Soós Dóra pszichodramatista tart workshopot március 10-én a Napsugár Óvodában. ■ Csop V. Iskolába készülünk Menni, vagy maradni az óvodában? Dilemma beiratkozás előtt Közeleg az iskolai beiratkozás ideje. A szülők.egy része javában látogatja a nyílt napokat, mások már kiszemelték azt az intézményt, amely a következő nyolc évben második otthona lesz csemetéjüknek. Előfordul azonban, hogy nem egyértelmű: elég érett-e a gyerek az iskolára, vagy előnyösebb neki, ha még egy esztendőt az óvodában tölt? Mint Csát Hajnalka fejlesztőpedagógus (képünkön), a ZöldÁgTag- óvoda óvodapedagógusa elmondta: a kerület óvodáiban szakmai szempontok szerint végzett alapos felmérések alapján döntik el, hogy az iskolába való továbblépést, vagy az óvodában maradást javasolják-e a szeptemberben iskolakötelessé váló kicsinyek szüleinek. A félévenkénti mérési eredmények lehetővé teszik az összehasonlítást, megmutatják az előzőhöz viszonyított fejlődés mértékét, a további fejlesztési irányt. A kerületi ovisokat az óvodapedagógusok az óvodakezdéstől évente két alkalommal meghatározott keretek között megfigyelik, megállapítják fejlődési szintjüket. A fejlesztőpedagógus által végzett első mérés középső csoportban az úgynevezett rövid DIFER- mérés. Ez általános, lényegi összképet ad a gyerekről. Nagycsoportba lépéskor, akinél indokolt, elvégzik a részletesebb képességprofil feltérképezését, amely részletes képet ad egyebek mellett ä gyerekek mozgásának, értelmi képességének - látási, hallási, tapintási funkcióinak -, gondolkodási műveleteinek (figyelem, emlékezet, számfogalom) fejlettségi szintjéről. Ha szükségesnek látják a további felmérést, külső szakemberhez, a Pedagógiai Szak- szolgálathoz küldik. A méréseknél fontos az objektivitás. Az eredményekről a szülőket is tájékoztatják. Az esetek többségében ők elfogadják az óvoda javaslatát. Előfordul azonban, hogy a szülő valamiért tart az iskolától, és az egyértelműen érett gyermekét szeretné még egy évig az óvodában hagyni. A fejlesztőpedagógus szerint ez a gyerek számára nem előnyös, mert a nagycsoportot* ismételve — az iskola inspiráló lehetőségeinek hiányában — már gyakran unatkozik, nehezebben motiválható. Természetesen akkor sem teszünk jót, ha például a hosszabb figyelésre képtelen gyereket beerőszakoljuk az iskolapadba csak azért, mert már betöltötte a hatodik életévét. A szakember azt javasolja a szülőknek, tudatosan figyeljék, képes-e hosszasabban egy dologgal foglalkozni, elmélyülten játszani a gyermekük. Az óvónőkkel való napi párperces találkozás csupán az aktuális helyzetek — például megette - e az ebédet vagy aludt-e délután és néhány fontos információ — megbeszélésére alkalmas. Ezért bátran kérjenek tőlük időpontot egy hosz- szabb, a gyerek fejlődéséről szóló beszélgetésre. Az óvodapedagógusok évente legalább egy alkalommal maguk is kezdeményezik a tájékoztató megbeszélést, amelyre érdemes időt szakítani. A menni, vagy maradni? kérdése gyakran merül fel abban az esetben, ha a gyerek nyári születésű, és az iskolakezdés határán tölti be a hatodik életévét. Azonban - mint Csát Hajnalka mondja — nem ez a döntő, hanem hogy a gyerek eléggé motivált-e, és képes-e a tartós figyelemre. Ha az óvoda és a szülő véleménye nem egyezik, a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálati eredménye dönti el a kérdést. Ugyanez történik azokban a ritkább esetekben is, ha az óvoda nem javasolja a beiskolázást, a szülő viszont ragaszkodna hozzá. Az iskolától szorongó szülő sokszor attól fél, hogy csemetéje nem tud majd megfelelően teljesíteni. Máskor az okoz gondot, vajon oda tudnak-e naponta négyre érni a gyerekért. Mindenesetre a szülő szorongása, ellenérzése a gyerekre is rosszul hat. Ezért a fejlesztőpedagógus azt javasolja: hallgassanak a szakemberek véleményére. Ha a gyereket iskolaérettnek találták, akkor alapos tájékozódás és nyílt napokon való részvétel alapján válasszák meg azt az iskolát, ahol remélhetőleg jól fogja érezni magát. Előfordulhat, hogy év közben derül ki, tévedtek. Ne féljenek változtatni, keressenek másik intézményt. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekben a ritka esetekben a továbblépés legtöbbször sikert, megelégedettséget hoz. A szülők megkönnyíthetik a gyerek dolgát, ha már a nyár végi napokon „gyakorolják” a korán kelést, beszélgetnek az iskoláról, néha elsétálnak arrafelé. Több iskola szervez ismerkedésre alkalmas játékos foglalkozásokat. Ilyenkor a gyerekek belülről is láthatják a helyet, ahová feltehetően járni fognak, ismeretségeket kötnek leendő társaikkal. Ha eljön a nagy nap, ők nagyobb biztonsággal fogják átlépni az iskola kapuját. ■ Csop Veronika
