XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-11-17 / 22. szám
X^^jKERLJ^ETI^H^R^NÖK^y^ 201 6. NOVEMBER 1 7. Zölddíj a kerületnek Győztesként újrázhatott a városrész A Holnap Városa 2.0 Ismét „aranyérmes” lett a kerület A Holnap Városa címért folyó versengésben. A budapesti Városháza dísztermében november 4-én vehették át a kitüntetettek A Holnap Városáért Díjakat. Négy kategóriában összesen 32 pályázat érkezett, ezek közül a szakmai bizottság 11-et tartott érdemesnek az elismerésre. A XIII. kerület immár újrázónak számít, hiszen 2015-ben a Fenntartható városért, idén pedig a Zöld városért kategóriában nyert. A City Hungary Programot 2010-ben indították el a fenntartható és élhető magyar városokért. Célja a szemléletformálás, minél szélesebb körben megismertetni, átadni az eredményesen működő hazai és nemzetközi modellek tapasztalatait. A program része a 2013-ban alapított A Holnap Városáért Díj és védjegy, mely a helyi közösségek és emberek követendő példáira hívja fel a figyelmet. Négy — a Fenntartható-, a Zöld és az Üzleti városért, valamint a Kultúra, az örökség, a művészet megőrzéséért- kategóriában lehet pályázni. Az ünnepélyes díjátadón dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a díj fővédnöke beszélt az ENSZ Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott fenntartható fejlődési és együttműködési programról. A dokumentum célkitűzései közül felsorolta a városok számára kijelölt feladatokat, úgymint a nyomortelepek felszámolása, a tömeg- közlekedés bővítése, figyelem a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, tudatos várostervezés és településigazgatás az ott élők bevonásával, a kulturális és természeti örökség megóvása, a városok kedvezőtlen környezeti hatásainak csökkentése, levegőminőség, hulladékkezelés, biztonságos, elérhető zöld- és közterületek megteremtése. A városokra és a helyi közösségekre ebben vezető szerep vár. Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, nem hisz a sémákban, minden városvezetésnek az egyéni megoldásokra kell törekednie, és reményét fejezte ki, hogy a bemutatott jó példák újabb ötleteket inspirálnak majd. Takács Júlia, a City Hungary ügyvezető igazgatója emlékeztetett, a Holnap Városáért Díj mint védjegy használatáért harmadik alkalommal hirdettek pályázatot kis- és nagyvárosi önkormányzatoknak, vállalkozásoknak. Ösztönözni szeretnék a településeket arra, hogy büszkék legyenek saját értékeikre, teljesítményükre, s elhigy- gyék: megvan minden képességük és készségük arra, hogy minél élhetőbbé, minél fenntarthatóbbá tudják tenni otthonukat. Mivel minden helyi közösség különböző természeti, gazdasági, kulturális és társadalmi adottságokkal rendelkezik, ezért más és más, részben saját utat járva válhat egyre élhetőbbé az adott település. Az ügyvezető a XIII. kerület laudációjában követendő példaként kiemelte a zöldhálózati rendszert, az Angyalzöld és az Angyalzöld + programot. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat azon kevesek közé tartozik, amelyik felmérte, mekkora zöldvagyonnal rendelkezik, és tudatosan tervezte, majd valósította meg a zöldberuházásokat. Épp ilyen fontos még a keriiHolopné Schramek Kornélia alpolgármester vette át az oklevelet és plakettet dr. Réthelyi Miklóstól, a bírálóbizottság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnökétől leiben élők szemléletformálása és a partnerség, vagyis azok a lakossági zöldpályázatok, melyekkel megmozgatják az itt élőket. A köszöntő és a méltatás után Holopné Schramek Kornélia alpolgármester vette át a bírálóbizottság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnökétől az oklevelet és plakettet. ■ Kassai Gizella Aktuális Q A Jászai Mari tér legszebb platánja győzött Népszerű óriás A Jászai Mari tér legszebb platánja „győzött” az idei, az Ökotárs Alapítvány által immár hetedik alkalommal megszervezett Év Fáj a versenyen. A vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra, a természetvédelem fontosságára. A versenybe egy-egy történet kíséretében bárki nevezhetett olyan egyedi fát vagy fákat, amelyek kifejezik, hogy az adott fa vagy facsoport miért fontos az őt nevező közösségnek. A nevezési határidőig az ország minden tájáról harminckilenc jelölés érkezett. Ezek közül tizenkét olyan egyedet juttatott a döntőbe a szakmai zsűri, amelyek története leginkább kifejezi a jelölő közösség elkötelezettségét a nevezett fa iránt. A kiválasztottak között volt a Jászai Mari tér legszebb platánja. A hat hétig tartó online szavazáson mintegy tizennyolcezer szavazat érkezett az Év Fája döntőseire. A Jászai Mari téri platán 3545 szavazattal szerezte meg az első helyet, és ezzel a verseny hétéves történetében először győzött budapesti fa. A végeredményt november 4-én tette közzé az Okotárs Alapítvány. A versengés utolsó hetében titkos volt a szavazás állása. A verseny vége előtti utolsó nyilvános állás szerint még a bogyiszlói vándorló fák vezettek, a Jászai Mari téri platán a hajrában fordította meg az állást, és végül több mint négyszáz szavazattal előzte meg legnagyobb riválisát. Az alapítvány versenyén az Év Fája cím mellett kihirdették a Hős Fa címet is, amelyet a zsűri adományoz. Az idén ezt a címet a „Városliget hős platánja” szerezte meg. A 2016-os év győztesét, a Jászai Mari téri platánt 1936—38 körül ültették el a téren, amelyet eredetileg 1903-ban parkosítottak, és sokáig a Rudolf tér nevet viselte. 1950-ben az egyik legnagyobb magyar tragi- ka emlékére kapta a terület a Jászai Mari tér nevet, a színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából. Az itt álló faóriás az ország egyik leglátogatottabb fája. A hazai Év Fája részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen a magyar fák minden évben jól szerepeltek, többször is második helyezést értek el, háromszor pedig magyar fa lett az első. ■ Csop V. Farendelet Módosuló szabályozás Újragondolt pótlások A kerület több, egymástól független ok miatt módosította a fák védelmének helyi szabályairól szóló rendeletét. Az egyik, hogy a jogszabálynak az építkezések során kivágott fák pótlására vonatkozó előírása az ingatlanok építési övezeti besorolásán alapul. Csakhogy az új Kerületi Építési Szabályzat (a KESZ-ről szóló írásunkat lásd a 4. oldalon — a szerkó a korábbitól eltérő övezeti besorolást tartalmaz, mellyel össze kell hangolni a farendelet vonatkozó előírásait, azok ugyanis a módosítás hiányában alkalmazhatatlanná válnának. A rendelet a fapótlás mértékének meghatározásához jelenleg alapvetően két kategóriát alkalmaz. Az építési tevékenység miatt történő fakivágás esetén jelentős, a kivágott fák törzsátmérőjével arányos fapótlási kötelezettséget ír elő. A növényegészségügyi okból balesetveszélyessé vált vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető egyedek kivágása is pótlásköteles, ám mivel a kivágás nem a tulajdonosnak felróható okból szükséges, csak a kivágottal megegyező számú fa telepítése kötelező. A hatósági eljárások alapján indokolt az „egyéb” kategória bevezetése (például kertrendezés céljából történő kivágások), melyek esetében a kivágásról a tulajdonos dönt, de az nem okozza a zöldfelület csökkenését. Ekkor is indokolt a meglévő értékesebb fák megóvására ösztönözni az ingatlan- tulajdonosokat, ezért a módosítás a kivágni tervezett fa mérete és faja alapján eltérő mértékű pótlási kötelezettséget ír elő. Végül még egy szempont: a 2017-es vizes-vb miatt végzett nagyarányú közterületi fatelepítés során a kerületben lényegében valamennyi, még üres közterületi fahelyet beültetik. A vonatkozó kormányrendelet alapján a módosítás ezekre az esetekre a magánterületi fatelepítés megváltásánál alkalmazott pénzbeli megváltás szabályait alkalmazza.
