XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-11-03 / 21. szám
14 Egészség ^□^^J^OVEMBER^^^j^^<ML^<ERÜUEinjHÍRNÖK Őszi zöldségek Csonterősítő és gyulladáscsökkentő étel Kelkáposztaszezon Az őszi zöldségek közül eddig a kelbimbóval és a brokkolival ismerkedtünk. Ezeknek, valamint a sokoldalúbban felhasználható fejes káposztának is rokona a kelkáposzta. Bár jó eltarthatósága miatt csaknem egész évben kapható, fő szezonja az ősz. Leginkább főzeléknek vagy rakott kelnek szeretjük elkészíteni, pedig izgalmas alapanyaga lehet levesnek, salátának vagy egy egyszerű köretnek. Tápértéke jóval jelentősebb, mint a fejes káposztáénak, azonban jellegzetes íze és illata miatt kevésbé népszerű alapanyag. A kelkáposztát több mint ezer éve termesztik Európában, és ma már ismerik mindenütt a világon. Jelentős vitamin- és ásványianyagtartalma mellett bétakarotint is tartalmaz, főleg a külső haragoszöld takarólevelek. A fejes káposztához képest fehérjében dúsabb, tápanyagtartalma magasabb, ugyanakkor könnyebben emészthető, kevésbé puffaszt, és nem terheli meg annyira az érzékeny gyomrot. Jó csonterősítő, gyulladáscsökkentő szer. Nátriumban szegény, és kicsi az energiatartalma, tehát diétázók is bátran fogyaszthatják. Elkészítési lehetőségei szűkösebbek, mint a fejes káposztáé, hiszen sem nyersen salátának, sem télire, savanyításra nem használható. Leveleit, sőt az egész növényt használhatjuk ételek ízesítésére: egy jó húsleves szinte elképzelhetetlen nélküle. Köménnyel fűszerezve, krumplival együtt főzve finom lesz belőle a főzelék is, és darált hússal, pörköltmaradékkal, morzsával, tejföllel változatos rakott ételek is készíthetőek vele. A kömény talán a leginkább hozzáillő fűszer. A késő őszi érésű fajták megfelelő körülmények között a következő friss termés megjelenéséig is eltarthatok. Otthon a hűtőszekrényben azonban csak néhány napig áll el, ezért a vásárlás után igyekezzünk pár napon belül felhasználni. ■ Cs. V. Idős macskák Macskáknál általában 7-8 éves kor fölött mondjuk azt, hogy az állat már középkorú lett, érdemes rá jobban odafigyelni. Van néhány megbetegedés, amely ettől az életkortól kezdve gyakran fordul elő náluk. Figyeljünk a jelekre: ha cicánk többet iszik és vizel a megszokottnál, lehet, hogy idült veseelégtelensége vagy cukorbetegsége van. A súlycsökkenés lehet étvágytalanságból adódóan, ilyenkor fertőző betegségekre, daganatokra kell gondolni elsősorban, de lehet jó étvágy mellett is fogyás, ekkor a pajzsmirigy túlműködése a legvalószínűbb. Ha a macska odamegy a tányérjához, de csak szagolgatja az ételt, nem tudja a szájába venni, elképzelhető, hogy ínygyulladása vagy erős fogkövessége van. Természetesen a kórelőzmény és a tünetek alapján csak a betegségek gyanúja merül föl, alapos klinikai vizsgálattal, sok esetben kiegészítő vérlaborral, ultrahanggal lehet a diagnózist felállítani és a gyógykezelést elkezdeni. Itt is igaz az a tény, ha időben felismerjük a problémát, sokkal hatékonyabban tudjuk kezelni a betegséget, ezáltal akár évekkel is meghosszabbíthatjuk kedvencünk életét. ■ Dr. Nagy Czirok Gábor ÁLLATORVOS, BIOVET Állatgyógyászati Központ aumC ...hogy hallássérülése nem akadályozhatja meg abban, hogy élvezze a természet legkedvesebb hangjait. Kérjen időpontot most az ingyenes hallásvizsgálatra és tanácsadásra! uris - a barátságos hallásközpont 136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 15. www.aurishallaskozpont.hu, Tel.: +36(30)925-9689; info@aurishallaskozpont.hu +36 (1)798-9999. Az időskori hallásveszteség kompenzálható A halláscsökkenés a korral jár, bele kell törődni? Semmiképpen. Keresse fel az Auris Hallásközpontot, és próbálja ki díjmentesen akár a legmodernebb hallókészülékeket! Szakértőnk, dr. Bódé Gabriella fül-orr-gégész audiológus segít megtalálni az ideális hallásjavító megoldást. Az alábbiakban a doktornő a páciensek gyakori kérdéseire válaszol röviden. — Hallom, de gyakran nem értem a beszédet. Mi lehet ennek az oka? —Ennek több oka lehet: leggyakrabban a hallás központi feldolgozó rendszere már nem dolgozik jól. A kétoldali hallókészülék-viselés segíthet a panaszon. —Mostanában nehezebben tájékozódom térben, van-e ennek valami köze a halláscsökkenésemhez?- Ez a hallókészüléken is múlhat. Csak a legmodernebb készülékek rendelkeznek a térbeli érzékelést és tájékozódást fenntartó funkcióval. —A barátom hallókészüléket visel, mégsem elégedett vele. Honnan tudhatom, hogy nekem valóban segítene? — Keressen fel egy gyakorlott audiológust/hallókészülék-specia- listát, aki segít kiválasztani az önnek leginkább megfelelő készüléket. A próbahordás ingyenes! —Mit tud egy jó hallókészülék? — Röviden: visszapótolja a hallási képesség hiányzó részét, jó hangminőséget biztosít, és kompenzálja a torzult hangosságérzékelést. A beszédértés javításához kétoldali viselés és a két készülék között vezeték nélküli kapcsolat szükséges. — Kaphatok-e valamilyen támogatást az igényeimnek & lehetőségeimnek leginkább megfelelő hallókészülék megvásárlásához? — Igen, az OEP támogatási listáján a régebbi és a legmodernebb készülékek is megtalálhatók. (x) A vérzékenység kezelése A ritka, vagyis kétezer emberből kevesebb, mint egyet érintő betegségek közül előző számunkban a Gaucher-kórról írtunk. A hemo- fília, azaz a vérzékenység ennél jóval ismertebb: erről a vérzési rendellenességről az ókorból fennmaradt írásos feljegyzések is tanúskodnak. A betegségre vonatkozó első ismert utalás egy II. századi rabbinikus vallási parancsban található, mely felmentette a fiúgyermeket a körülmetélés kötelezettsége alól, ha korábban két fiútestvére a szertartás során elvérzett. A betegség első tudományos meghatározása J. C. Otto amerikai orvos nevéhez fűződik, aki 1803- ban leírta a betegség három legfontosabb ismérvét, vagyis hogy a vérzékenység a férfiakat érintő, vérzési tünetekben megnyilvánuló, egészséges anyáról fiúgyermekekre bizonyos arányban öröklődő vérzési rendellenesség. A vérzékenységnek két típusa ismeretes: az A-hemofília, amely a VIII. véralvadási faktor, valamint a B-hemofília, amely a IX. véralvadási faktor hiányára vezethető visz- sza. Az A típus ötször gyakoribb, minta B. Az egészséges embereknél sérülés esetén működésbe lép a véralvadási rendszer: a sérült vérerek először összehúzódnak, ami csökkenti a vérmennyiséget a közelben, majd vérlemezkék torlódnak egymásra, ideiglenes dugót képeznek, végül a vérben keringő fehérjék összekapcsolódnak és erős kötést alkotnak. A hemofíliás betegnél a véralvadás utolsó fázisa nem megy végbe megfelelően, mert a beteg szervezete nem termeli elegendő mértékben a folyamathoz szükséges fehérjét. A vérzékeny beteg mindenütt vérezhet, de a legjellemzőbbek az ízületi és izomvérzések. A bevérzések által okozott feszítő nyomás miatt a hemofíliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány. Az ismétlődő bevérzések miatt a beteg ízületei tönkremennek, izmai elsatnyul- nak. A hemofília a leggondosabb ellátás mellett is előbb-utóbb fokozatosan kialakuló súlyos fokú mozgáskorlátozottsággal jár. A világ népességét tekintve a vérzékenység előfordulási gyakorisága egy a tízezerhez. A világon körülbelül 350 ezer súlyos és középfokú vérzékenységben szenvedő beteg él. Hazánkban a számuk meghaladja a kétezer-ötszázat. A hemofília kezelése csak a modern orvostudomány és gyógyszerek elterjedésével vált lehetővé a huszadik század második felében. A modern gyógyszerekkel hatékony faktorpótlás érhető el, melyek már lehetővé teszik az otthoni kezelést és a hatékony megelőzést is. ■ (CSOP)
