XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-08-18 / 16. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2016. AUGUSZTUS 18. Ujréti László 4 Mozaik 50 éve a József Attila Színház színésze Számos szerepben Angyalföldön Ujréti László a közelmúltban Budapest Főváros XIII. Kerületért díjat kapott. Lassan 50 éve a József Attila Színház színésze, szinkronszerepeiből pedig — hiszen ő Terence Hill állandó hangja például — azok is jól ismerik, akik nem járnak az angyalföldi teátrumba. —Mit érzett, amikor a díjról értesítették,'? — Nagyon meglepett. Ráadásul egymás után a második ilyen öröm ér, mivel nem sokkal korábban a szülővárosomtól kaptam Szentes városért emlékérmet. Szentesről a gimnáziumi évek után költöztem el, szóval több mint 50 évvel ezelőtt - bár az öcsém ma is ott él, és ez még odaköt — miközben jövőre lesz 50 éve, hogy a József Attila Színházhoz szerződtem. — Jelenleg is rengeteg darabban sokféle szerepet játszik a József Attila Színházban. — Érdekesen alakult ez. Amikor 5 évvel ezelőtt Nemcsák Károly lett az igazgató, megváltozott a korábbi társulati struktúra. Emlékszem, ahogyan akkor kijöttem a társulati ülésről és lementem az öltözőmbe, hogy körülnézzek, milyen személyes tárgyamat vinném haza. Azt gondoltam, a következő éveket már nem itt töltöm. Aztán pár hét múlva csörgött a telefonom, és Nemcsák Károly hívott a Feketeszárú cseresznye egyik szerepére, néhány hét múlva pedig A nagymamában ajánlott egy szerepet. Emlékszem, épp ezen a próbafolyamaton Fehér Annától tudtam meg teljesen véletlenül, hogy a színház Arthur Miller Alku darabját tervezi bemutatni, és ebben is számítanának rám. Ennek ma már 4 éve, a darabot ma is játsszuk, szerintem az elmúlt évek egyik legjobb előadása. Bár Rékasi Károly balesete miatt változtatnunk kellett, Seress Zoli vette át a szerepét, de ő is nagyon jó „találatnak” bizonyult. Minden előadáson más hangsúlyokat tesz, így mindig változik vele együtt az egész darab, izgalmasak az esték. — Említene másfajta kedvencet is az előadások között ? — Az Arzén és levendulában igazán ziccer szerepet kaptam... A pályám első 10 évében sokat játszottam Bodrogi Gyulával, rengeteget tanultam tőle. O előttem járt, többet tudott már a szakmáról, mint én, sok dolgot megvitattam vele. Amikor megnéz egy előadásban, azóta is azt látom a szemében, mintha visszaigazolódna, hogy érdemes volt annyit beszélgetnünk anno. Most ezt is megnézte, és csak annyit mondott: „Na, igen...” Semmi többet, de ennél többet nem is mondhatott volna. — Nagyon sokan a szinkronokból ismerik °nt- Hogyan emlékszik visz- sza az első Terence Hill—Bud Spencer-fümekre?-Talán 1979-ben készítettük az elsőt, ez volt a Különben dühbe jövünk. Onnantól kezdve mindig Bujtor Pistát és engem hívtak a cégek. A rendszerváltás környékén, amikor számos kis szinkronstúdió alakult, amelyek versengtek egymással a munkákért, az is előfordult, hogy ugyanazt a filmet egy héten belül 2 stúdió is le- szinkronizáltatta velünk. Már több perce beszéltünk, amikor Bujtor észrevette, hogy ez ugyanaz a film, ugyanaz a történet... Egyébként akkoriban még fogalmunk sem volt róla, hogy ezek a mozik kultfilmekké válnak majd, erre csak jóval később eszméltünk á. — Hogyan tölti a szabadságát? — Pár éve gondoltam bele, hogy Magyarországon milyen sok helyen nem jártam még. Azóta a feleségem, Ági (szerk.: SostaricsÁgnes szinkronrendező) főleg belföldi utakat szervez nekünk. Boldogan utazunk a két unokánkkal is, nemsokára például Szilvásváradra megyünk velük. Kettesben pedig Mecseknádasdra készülünk, egy televíziós utazási magazinban szúrtam ki ezt a csodahelyet, nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz a valóságban. ■ Bárd Noémi Polli Szent István park Raoul Wallenbergre emlékeztünk Botlatókövek Történelem az utcákon A svéd embermenté A Raoul Wallenberg Egyesület a Szent István parkban felállított Wallenberg-szobornál minden évben megemlékezést tart a svéd embermentő születésnapján, augusztus 4-én. Wallenberg a vészkorszakban üldözött zsidó emberek tízezreit mentette meg, ezzel nemzedékeknek adott példát emberségből és helytállásból. Az eseményen részt vettek kerületünk elöljárói, valamint Jakab István országgyűlési képviselő. A mécseseket gyújtó polgárok mellett társadalmi és egyházi szervezetek, az amerikai, a kanadai, az Egyesült Királyság, a spanyol, a svéd diplomáciai testületek is képviseltették magukat. Idén Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete és dr. Szigeti Jenő adventista lelkész mondtak beszédet. Az amerikai nagykövetasszony hangsúlyozta Wallenberg követendő példáját, mely napjainkban sem veszíthet jelentőségéből. Társadalmunk aktuális problémáinak kezelése, illetve megoldása során példaértékű Wallenberg humánus, önfeláldozó kiállása az üldözöttek mellett. A beszédek után a nyíregyházi Bethlen Gábor Gimnázium Sión szerelmesei nevű csapata — a Régen volt — hol is volt? című egyesületi vetélkedő idei nyertese — adott rövid műsort. Colleen Bell, az USA magyarországi nagykövete a Szent István parki megemlékezésen Sorsok réztáblába vésve — Egy embert csak akkor felejtenek el végleg, ha a nevét is elfelejtik — vallja Gunther Demnig német művész, a botlatókövek megálmodója és megalkotója. A kölni művész réztáblába vési az elhurcoltak nevét, születésük, valamint meggyilkolásuk helyszínét és időpontját. Az így készült bot- latókövet az áldozat utolsó lakhelyének bejárata előtt, egy betonhasábra rögzítve a járda betonjába illeszti. A művész szándéka szerint a kövek — nevükhöz híven - rövid időre megállítják és emlékezésre, elgondolkodásra késztetik az arra járókat, a véletlenül „beléjük botlókat”. Sokak szerint jelképes temetés ez azok számára, akiknek nincs sírja, a botlatókő és a hozzá kapcsolódó betontömb pedig egy sajátos urna, rajta, benne az illető neve, és ezáltal személyes, egyedi emlékezete. A művész 2015 decemberéig 56 ezer követ rakott le saját kezűleg Európa 20 országában. Idehaza csaknem négyszáz követ süllyesztettek a járdába, idén 95-öt helyezett el a művész hat magyar városban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közreműködésében. Kerületünkben augusztus 12- én a Kádár, a Kresz és a Hegedűs Gyula utcában helyeztek el bot- latóköveket. ITT LAKOTT BALÁZS ÖDÖN SZ. 1879 A NYILASOK 19ÍÍ KARÁCSONYÁN AGYONLŐTTEK ,
