XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 2. szám
2016. január 22. £ XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Hagyományőrzés A farsang nagyon rövid lesz 2016-ban Cibere vajda és Konc király viadala A farsang vízkereszttől (január 6- ától) „húshagyókeddig” tart. A népszokások, maskarás alakoskodások, bálok, karneválok többsége a vígasság utolsó napjaira, „farsangvasárnapra”, „farsanghétfőre”, „húshagyókeddre”, hagyományos magyar nevén „farsangfarkára” koncentrálódott. Az ezt követő hamvazószerda keresztény ünnep, mely a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Idén ez február 10-ére esik, ám a farsang 2016-ban nagyon rövid lesz. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban terjedhettek el, német és itáliai hatásra, a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében is. A néphiedelem szerint a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengült, mert rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák. A gonosz szellemek pedig életre keltek. Vigalommal, zajjal, móká- zással, jelmezes felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni a rosszat, a halált, a hideget, és eltemetni a telet. A néphit szerint Cibere vajda (cibere = többféle savanyú leves gyűjtőneve) és Konc király (ő a farsangi húsokat jelképezte) vízkeresztkor és húshagyókedden párviadalt vívtak egymással. Vízkeresztkor Konc király került ki győztesen, megkezdődött a farsangi szezon, húshagyókedden pedig Cibere vajda győzött, és kezdetét vette a böjt. Farsangkor a feje tetejére állt a világ. A nagyböjtig az evés-ivás, a mulatozás kötelező volt. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját. Régen farsang idején a fonóházakban, a kocsmákban vagy bérelt házakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A farsang alkalmat adott különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mó- kázásokra. A magyar falvakban ördögnek, kereskedőnek, cigányasz- szonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek és boszorkánynak öltöztek be legszívesebben az alakoskodók. Az állatjelmezek között népszerűek voltak a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodások. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, és ha tetszett neki a leány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Aki pedig pártában maradt, azt tréfásan, olykor durván figyelmeztették, vénlánycsúfolókkal gúnyolták, hogy elérték a megfelelő kort, és még nem mentek férj hez. Ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Minden jeles ünnephez, a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. A kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét, szaporaságát. Húshagyókedden, az utolsó összejövetelen került sor a „fonóvégzésre”, amely felért egy kisebb lakodalommal. Majd az egész falut megmozgató farsangtemetéssel vagy téltemetéssel zárták a vidám heteket. Magyar Elek szavaival búcsúzom, és oly finom farsangi fánkot kívánok önöknek, mely „könnyű, miként a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga.” Jó mulatságot! ■ Kassai Gizella Zene _____A 1GG Tagú Cigányzenekar ma már Hungarikum E gy világjáró lokálpatrióta Beke Farkas Nándorral, az 1985-ben alapított 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesület elnökével beszélgettünk az elmúlt 30 év határon innen és túlról érlelt fellépések sikereiről. — Régen vártam a kerületi sajtó érdeklődését — indította párbeszédünket a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés birtokosa, Beke Farkas Nándor. — Örömmel számolok be Angyalföldnek is a 100 Tagú Cigányzenekart ért elismerésekről, mivel tősgyökeres lokálpatrióta vagyok. Már a nagyapám is a kerületben élt és dolgozott. Édesapám a Tomoriban végzett és sok évvel később a fiam ugyanabba az iskolába került. A Thalmann 35—37.-be jártam általános iskolába, a hegedű- lést a Fürst Sándor Zeneiskolában kezdtem 6 évesen. Sihederként a Tripolisz néven elhíresült, 16 házból álló, elég rossz hírű negyedben nőttem fel. Születésem óta, 58 éve lakom a kerületben. A mai napig gyerekkori barátságok kötnek Angyalföldhöz. Gyakran mesélek ezekről az esztendőkről, amikor vidéki vagy fővárosi általános iskolákba hívnak, erőt, bátorságot adni a szegénysorban élő gyermekeknek, biztatni őket, hogy céltudatossággal bármilyen álmuk megvalósítható. A Pozsonyi Kisvendéglő a törzshelyem, az üzleti megbeszéléseimet gyakorta a Duna Parkba szervezem. Szeretem a városrész hangulatát. Ezért talán érthető, miért kívánom megosztani önökkel is a sikereinket. — Közismert a 100 Tagú hagyományápoló művészeti tevékenysége, a világon egyedülálló zenei formációja, melyben jelenleg 138 zenész teljes összhangban muzsikál. Mit tart a pályája legfontosabb állomásának, mire a legbüszkébb?- 2000-ben elnyertük a Magyar Örökség Díjat, ugyanebben az évben bekerültünk a Guinness Rekordok Könyvébe is. 2008-ban megalapítottam a „100 Tagú Cigányzenekar Ifjúsági Zenekar”-t. A 25 fős ifjúsági tagozat azzal az előrelátó céllal jött létre, hogy lerakja a következő 30 év alapjait. A generációváltást elkezdtük fiatal muzsikusok beosztásával. Ezek a tehetségek alkotják a későbbiekben a zenekar gerincét. 2014-ben „felbecsülhetetlen” értékünket a Hungarikum Bizottság a Hungarikum-díjjal ismerte el. 2013. október 4-étől az ExperiDance és a 100 Tagú Cigányzenekar „Fergeteges” című koprodukciós előadása ez ideig több mint 130 alkalommal szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. Társproducere vagyok egy sikerdarabnak, ami a Radnóti Miklós Művelődési Központból indult, remélhetőleg világkörüli útjára. —Miként alakul az együttes 2016- os koncertnaptára? —Január a szerződések előkészítésének a hónapja. Száz ember utaztatását megszervezni komoly feladat, nem szólva a hangszerek logisztikájáról. A vidám turnézások csúcsa, amikor három autóbusszal vágunk neki az útnak, mint egy nagy család. Februárban indulunk az Emirátusba egy fesztiválra, márciusban Prága, áprilisban Belgrád, május-júniusban erdélyi fesztiválon veszünk részt és erre az időszakra Görögország is bejelentkezett, valamint a napokban dől el, hogy Izraelbe eljutunk-e. Július-augusztus a nyári fesztiváloké a magyar vidékeken. Főként a „Fergeteges” szabadtéri előadásaival járjuk az országot. Szeptembertől ismét romániai turné következik, majd Németország, Svédország, Dánia és Olaszország. A külföldi megkeresések mellett gyakran élvez a hazai, illetve a kerületi felkérés elsőbbséget. Éppen a napokban ért a megtiszteltetés a Magyar Úszószövetség részéről, hogy a konferenciájukat követő gálán, a Vigadóban azt szeretnék, ha Magyarország arculatát, mint Hungarikum a 100 Tagú Cigány- zenekar képviselné. ■ Lendvai „Két aranypánt van a homlokomon, az egyik a magyarság, a másika cigányság. Egyikről sem kívánok lemondani, hiszen mindkettő az enyém.” (Páli Tamás cigány származású festőművész szavait idézte, melyet munkássága mottójául választott.)
