XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-07-14 / 14. szám

g) Mozaik Nyaralás Szoktassuk bőrünket a naphoz Megszelídített napsugarak A nyaralás előtti bevásárlásnál az egyik fontos — ha nem a legfonto­sabb - beszereznivaló a napozó­szer. A választékra nem lehet pa­nasz. Amikor elindulunk, hogy be­szerezzük a család nyári napozó­szer-szükségletét, az a leghelye­sebb, ha számba vesszük, hány tagú és milyen bőrtípusú a família, hová és mennyi időre megyünk nyaralni. Ugyanis főleg ezeken múlik, melyi­ket érdemes választanunk. Azt, hogy a napnak számtalan jótékony hatása van, már régóta tudjuk. A többi között erősíti az im­munrendszert, biztosítja a jó köz­érzetet, csökkenti a depressziót. A mérleg másik serpenyőjében azon­ban ott vannak a kellemetlen kö­vetkezmények, amelyekre lényegé­ben csak a múlt század hetvenes éveiben derült fény. Ezek után gyorsan változott a napról alkotott felfogás, és míg a hatvanas években a bronzszínűre bámult bőr a szabadság, a jólét szimbólumának számított, tíz esz­tendővel később a szakemberek már óva intettek a túlzott napfür­dőzéstől. Az ultraibolya sugárzás két tartománya közül az UVA az úgynevezett barnító sugaraké. Ez az, amelynek veszélyessége - a bőr idő előtti öregedése - hosszú ideig rejtve maradt. Az ultraibolya B (UVB) sugarak a föld felszínét el­érő napsugarak legintenzívebb, legveszélyesebb sugarai. Ezek a bőr leégésének, gyulladásának fő oko­zói, sőt hosszabb távon felelősek le­hetnek a bőrrák kialakulásáért. Az égési sérüléseket okozó, rövi- debb hullámhosszúságú UVB su­garakat kisebb-nagyobb mérték­ben minden napozószer kiszűri. A fényvédő faktor jelzi a védelem mértékét. Ez a szám azt mutatja, hogy leégés nélkül hányszorosára növelhetjük a napozás idejét. A vá­lasztáshoz a napozás körülményei mellett ismernünk kell bőrünk ér­zékenységét is. Ha igazán testre szabott napo­zókkal felszerelkezve szeretnénk nyaralni menni, akkor szinte min­den családtagnak mást kellene vá­sárolnunk. A borsos árak miatt azonban lehet kompromisszumot kötni, és a legérzékenyebb bőrűhöz alkalmazkodni a fényvédő faktort illetően. Ha külföldre utazunk, a tengerpart mellé vagy hegyekbe, akkor mindenképpen magasabb faktorszámút vigyünk, mint ami­lyet itthon használnánk. Ha neta­lán arra kényszerülnénk, hogy kül­földön szerezzük be a napozót, ak­kor jó tudnunk, hogy az amerikai gyártmányú szerek által feltünte­tett faktorszám magasabb az euró­painál, vagyis egy amerikai 20-as körülbelül egy európai 10-esnek fe­lel meg. Használnunk kell a napozósze­reket akkor is, ha nem kifejezetten napozás céljából, hanem bármi más okból hosszabban ki vagyunk téve a napsugárzásnak. Soha ne ta­karékoskodjunk: a vastagabb réteg jobban véd. Csupán arra kell ügyel­nünk, hogy egyenletesen vigyük fel a bőrre, különben foltosán fogunk lebarnulni. A sokat napozók arcbő- re gyorsabban öregszik, ráncoso­dik, ezért az arc védelmére érdemes különös figyelmet fordítani. Legjobb, ha a napozót a száraz bőrre visszük fel, a napozás meg­kezdése előtt húsz-harminc perccel. A nedves, izzadt bőrön ugyanis nem tapad a napozószer, és nem is ken­hető egyenletesen. A védőréteget napközben újítsuk meg többször. A fényvédő faktor a bőrgyó­gyászok által mért tapasztalati szám, amely megbízható informá­ciót ad a védelemről. Az ennek fi­gyelembevételével kiszámított na- pozási időnél inkább kevesebbet, mint többet napozzunk. Ha ugyanis túllépjük az időt, akkor a bőrünk ugyanúgy felég, mint na­pozószer nélkül. Nyaralás előtt ér­demes többször, rövid ideig szok­tatni bőrünket a naphoz. Az első napozás időtartama ne haladja meg a tíz percet. Ha ezután foko­zatosan növeljük az időt, akkor életbe lépnek a bőr természetes vé- dőfúnkciói, és csökken a maradan­dó károsodás veszélye. A bőrünk ugyanis egyetlen na­pozást sem felejt el: ezek hatásai összeadódnak. Tévedés az, hogy árnyékban a bőrünk nem kíván vé­delmet, hiszen a napfény körülbe­lül hatvan százaléka ilyenkor is éri a bőrünket. A déli, kora délutáni órákban a napsugarak intenzíveb­bek, így a károsító hatásuk is na­gyobb. Csop Veronika 2016. július 14. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Társasházi vakáció Focizás Ébredő gyerekkor A néhány éve még gyerekzsivajtól zengő társasház belső udvara ma már szinte teljesen kihalt. A föld­szinten lakó idős bácsi, aki elfelej­tette, hogy ő maga is a falujuk utcá­ján nőtt fel, talán még örül is ennek. Hogy béke és nyugalom van - pe­dig ezt inkább kongó ürességnek hallhatjuk. Míg nem is olyan régen szaladgáló gyerekektől kopott ki a fű az udvaron, ma csak egyszerűen nem törődik vele senki, így kiég magától is. Mintha elfelejtették volna a gye­rekek, hogyan is kell igazán gyerek­nek lenni. Szabadon, önfeledten, egymással, egymásért. Ülnekvirtu- ális barátaikkal a gép előtt, és spor­tolnak; tökéletesen tudják már uj- jaikkal rúgni a labdát. De hová tűn­tek a gyerekkori igazi élményei ? De most mintha történt volna egy kisebbfajta csoda. Megjelent az udvaron egy testvérpár, nagyjából 8-10 év körüliek lehetnek. Egészen meglepődtem rajtuk, olyan régen láttam őket, hogy biztos voltam benne, már elköltöztek. Mindkettő cipőt tartott a kezében, és nem azért, mert már lerúgták a lábukról ebben a hőségben. Nem, itt valami készülődött. Az egyik fiú a kissé haldokló fű egyik szélére, míg társa a másikra tettek le őket, úgy másfél méter távolra egymástól. Akkor kezdett körvonalazódni bennem a gondolat, hogy ebből talán focika­pu lesz. Nem kellett csalódnom, hamarosan előkerült egy labda is. Pöttyös volt, gumiból volt, de a cél­nak most tökéletesen megfelelt. És elindult a játék! Szaladgáltak, cse­leztek, kiabáltak, hangosan nevet­tek. Alig telt el néhány perc, amikor megjelent még egy testvérpár. Az egyiknél igazi bőr focilabda volt. Látszott rajta, hogy még egy láb sem érintette, de most igazi kincs­nek számított. Naná, hogy az új fi­úk is beállhattak! Aztán arra lettem figyelmes, hogy hirtelen kezd meg­telni az udvar. Gyerekekkel, élet­tel. A kis Királynak még kesztyűje is volt. Igaz, a téli bélelt kesztyűje, de mit számított ez most, amikor a kis Dzsudzsák támad, a kis Gera pe­dig olyan gyönyörűen szerel. Újra gyerekzsivaj volt a házban, és olyan érzésem támadt, mintha az idős bácsi a földszinti ablakából kinéz­ve elmerengett volna, egy rövid idő­re ismét ő is fiatal lett. ■ Danko Éva ÁLLÁSLEHETŐSÉG! CSOMAGOLÓKAT, GYÁRTÓSORI KARBANTARTÓKAT, MŰSZERÉSZEKET keresünk IV. kerületi gyárunkba! Versenyképes fizetés, cafetéria, magas műszakpótlékok. Jelentkezés e-mailben: hr@pannonwork.hu Telefonon: 06 70/9840041 Kiállítás Römer Ilona és tanítványai Pasztellfestők az AJAMK-ban Römer Ilona művésztanár és pasz- tellfestőművész iskolájának kiállí­tása júniusban nyílt meg az An­gyalföldi József Attila Művelődési Házban. A festőművész évtizedek óta működteti pasztellfestő iskolá­ját Angyalföldön, így mint kerületi alkotó pályázottsajátés tanítványai munkásságának bemutatkozási le­hetőségéért. Az iskolának az el­múlt húsz évben készített alkotása­iból válogatott csoportos kiállítását dr. Feledy Balázs művészeti író nyi­totta meg. A sokrétű, évtizedek munkáját felölelő tárlat az AJAMK I. emeletén levő Mácsai II. Galériá­ban tekinthető meg a művelődési központ nyitva tartási idejében. A szeptember 23-ig látható kiállítás­ra a belépés ingyenes. (CS)

Next

/
Thumbnails
Contents