XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2016-07-01 / 13. szám

X^^^<erüij^^^hírnök^j^^P^20^^^vJúuu^^^^ Gyermekvédelmi rendszer Alapvető az eredményes működés Önkormányzat Biztosított a jó szolgáltatás A helyi gyermekvédelem alapvető filozófiája a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a szükségleteken alapuló célzott támogatási rendszer működése, a segítségnyújtás, együttműködés a családdal és a szakemberekkel Folytatás az 1. oldalról Általánosságban elmondható, hogy a kerületi gyermekvédelmi rendszer sokszínű és összetett, amely minden területen — nem utolsósorban az itt dolgozók elkö­telezett munkájának következté­ben — színvonalasan működik. A gyermekek születésüktől kezdve felnőtté válásukig jó eset­ben soha nem találkoznak a gyer­mekvédelmi ellátórendszerrel. Szerető családban nevelkednek, megfelelő lakáskörülmények kö­zött élnek, egészséges fejlődésüket nem hátráltatják magatartási, vi­selkedési problémák, környezetük kifogásolható bánásmódja. A ve­szélyeztetett gyermekek fejlődését környezeti, magatartásbeli, egész­ségügyi vagy anyagi okok nehezí­tik. Annál a körnél, akikkel a rend­szer foglalkozik, a szegénység mé­lyül. Ennek oka leginkább a szülők munkanélkülisége. A tapasztalat sajnos nem az, hogy belátható időn belül munkához jutnak, a tenden­cia inkább az, hogy növekszik a számuk. A családok létbizonyta­lansága hátrányosan érinti a gyer­mekek testi és lelki fejlődését. So­kuknál zaklatott lelkiállapotot okoz családjuk rossz anyagi hely­zete. Fontos a helyi jelzőrendszer sze­repe, melyben folyamatosan jelen vannak azok a szervezetek és intéz­mények, amelyek a gyermekekkel, a fiatalokkal kapcsolatban állnak. És nem csak jelen vannak, hanem ismerik egymást és közösen, azo­nos célokért dolgoznak. Munkáju­kat erősítik a különböző szakma­közi kapcsolatok és a civilszerveze­tek. Az elmúlt év intézkedései, el­ért eredményei visszatükrözik, hogy a helyi gyermekvédelem alap­vető filozófiája a prevenció, a gyer­mekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a szükségleteken alapuló célzott tá­mogatási rendszer működése, a se­gítségnyújtás, együttműködés a családdal és a szakemberekkel. A gyermekvédelmi rendszer eredmé­nyességét tükrözi az elnyert Befo­gadó Magyar Település elnevezé­A gyermekek védelmét pénzbeli és természetbeni ellátások, gyer­mekjóléti alapellátások, gyermek- védelmi szakellátások és hatósági intézkedések biztosítják. A pénz­beli és természetbeni ellátások cél­ja, hogy megelőzze és csökkentse a gyermekek anyagi típusú veszé­lyeztetettségét, megakadályozza azt, hogy egy gyermeket kizárólag a család rossz anyagi helyzete miatt kelljen kiemelni a családból. Egy jelentősen átalakult segé­lyezési struktúra lépett életbe 2015. március 1-jétől, melynek egyik leg­nagyobb léptékű változása a de­centralizált igazgatási rendszer, a széles körű önkormányzati felelős­ségi viszonyok további gyengítése a támogatások egy részének közpon­tosításával, és a finanszírozás eh­hez igazodó átalakításával. Az így létrejött új helyzetet beszédesen tükrözik vissza az adatok. A helyi segélyezés alapelve nem változott, továbbra is a családi segélyezés ér­vényesül. Az önkormányzat támo­gatásokra tavaly összesen hétszáz millió forintot fordított. A kérelme­zők és egyben a jogosultak számá­nak emelkedése leginkább a lakha­tási támogatások, a lakhatás biz­tonságának erősítése területén je­lentkeztek. A saját hatáskörben ho­zott határozatok száma 28 346 volt, míg az államigazgatási hatáskör­ben hozott határozatok száma alig haladta meg a háromezret. Az önkormányzat mindig szá­mított a helyi gyermekvédelemben a civil, és az együttműködő szerve­zetekre: Magyar Vöröskereszt Bu­dapesti Szervezet, a XX. Kerületi Anyaoltalmazó Alapítvány, Fe­rencvárosi Szociális és Gyermekjó­léti Intézmények, NANE Nők Együtt az Erőszak Ellen, Angyal­földi Polgárőr Szervezet. A KEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) tagja minden olyan civilszervezet, amelyik szakmája révén gyerme­kekkel foglalkozik. A beszámoló évében fogadták el az új kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiát. Megalakult a XIII. Kerületi Gyer­mek- és Ifjúsági Kerekasztal. ■ Jusztusz Gábor sű díj is. A gyermekek születésüktől kezdve felnőtté válásukig jó esetben soha nem találkoznak a gyermekvédelmi ellátórendszerrel Intézmények feladatellátásáréi A Gyermekjóléti Központ az év folyamán 967 kiskorú esetében látott el család­gondozást. A nyári szünetben kerékpáros szolgálatot szervezett a Prevenciós Központtal közösen a szülői felügyelet nélkül, közterületen csellengő gyerme­kek felkutatására. A nyári napközis táboroztatásban 16 családgondozó, 17 di­ákmunkás, 12 gyakornok, 7 külsős szakember és 8 — az 50 órás közszolgálatát teljesítő — diák vett részt. Összesen 225 hátrányos helyzetű gyermek szüni­dei elfoglaltságát tették biztonságossá, színesebbé. A nyári gyermekétkezte­tést az önkormányzat tizedik alkalommal szervezte meg. A téli napközis tábo­roztatást — benne az étkeztetést — is a gyermekjóléti központ végezte, 19 családgondozó, 2 gyakornok és 5 önkéntes (1 diák és 4 nyugdíjas) segítségével. A gyermekek napközbeni ellátását kerületi bölcsődei (980 férőhely) és családi- napközi-hálózat (77 férőhely) szervezi. Az Egyesített Óvoda 18 tagintézmé­nyében a működési feltételek magas színvonalúak, emellett a férőhelyek (jelen­leg 3573) száma folyamatosan emelkedett, igazodva a felmerülő igényekhez. Pénzbeli támogatások Gyermekenként hatezer forint beiskolázási támogatásban 1166 csa­lád, életkezdési támogatásban 177 gyermek részesült, az önkormány­zat születésükkor 30 ezer forintot utalt át Startszámlájukra. Új forma a szociális pályázat útján történő támogatások rendszere. Megjelent a tanulmányi ösztöndíj. A gyermek családban történő gondozásához 686 család kapott támogatást. Az önkormányzat 2015-ben is csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerhez, 92 beérkező pályázat elbírálását sikeresen készítették elő. Rendsze­res gyermekvédelmi kedvezményben 1850 gyermek részesült és 8038 vette igénybe az intézményi étkeztetést. A kedvezményezettek száma a bölcsődékben és az óvodákban is növekedett. A bölcsődékben a gyer­mekek 30, az óvodákban 22 százaléka jogosult ingyenes étkezésre. A gyermekétkeztetés teljes költsége csaknem 1,3 milliárd forint volt, melynek csupán 37 százalékát fedezte a központi támogatás.

Next

/
Thumbnails
Contents