XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 2. szám
XIN^cerü^t^f^ Aktuális JjJ Költségvetés A kerület dűlőre viszi az MR és a CT beüzemelését Ot év, harmincmilliárdos fejlesztés A kerület múlt héten, egész pontosan január 14-én elfogadott idei büdzséje az „értékőrzés és a megújulás költségvetése” — fogalmazott dr. Tóth Józsefe hét keddi sajtótájékoztatóján. Az önkormányzat idei és 2019-ig tervezett fejlesztéseinek bemutatása mellett ismertette a büdzsé előkészítésének külső és belső körülményeit, s annak főbb számadatait. Mindenekelőtt kitért arra, miért döntött az önkormányzat úgy, hogy — a korábbi évekkel szemben és igazodva az ország költségvetésének tavaly nyári elfogadásához - ezúttal másfél hónnappal előrehozza saját költségvetése elfogadását. így ugyanis hamarabb és immár nem csak részarányosán lehívhatók a központi források, előbb lehet elindítani a közbeszerzéseket, előbb kifizethetők a dolgozóknak a kerület által biztosított többletjuttatások, előbb juthatnak pénzükhöz az intézmények és előbb elindíthatok a helyi, például civil- és lakóközösségi pályázatok. A polgár- mester megjegyezte azt is, az ön- kormányzatnál és intézményeinél összesen 1485 közalkalmazott és köztisztviselő dolgozik; mivel hatvan százalékukat érinti a minimálbéremelés, ezért a kerülettől idén is keresetkiegészítést kapnak, összességében mintegy hétszázmillió forintot és további félmilliárdot jutalomként. A részleteket ismertetve dr. Tóth József a legfontosabbnak azt tartja, hogy a városrész az évi harminc- milliárd forintos főösszegű költségvetésnek egyötödét tudja beruházásokra fordítani, ami a ciklus végéig ugyancsak harmincmilliárd forintot jelent, azaz lényegében egy egész évnyi bevételét. A városrész annak ellenére tervszerű gazdálkodást folytat, hogy az állam az ön- kormányzatokat továbbra is saját maga kiszolgálószerveiként kezeli, ráadásul megkülönböztetve őket: egyeseket — így például a XIII. kerületet — alig juttat pályázati forrásokhoz. A városrésznek tehát szinte minden fejlesztését saját pénzből kell biztosítania. Eközben más kerületeknek és nagyvárosoknak homályos, általános megfogalmazás mentén, „önkormányzati feladataik ellátása” címén milliárdos plusztámogatásokat biztosít. Az is nyugtalanító, hogy az önkormányzati vagyon—élő törvények alapj án - továbbra is bármikor elvehető, miközben a városrésznek mostanra százmilliárdosra nőtt a saját vagyona. Végül az is nehezítette a költségvetés elkészítését, hogy december végén a forrásmegosztási törvény váratlan és rapid átírásával a kerületektől a főváros javára váratlanul komoly összegeket csoportosított át a parlament, ez a városrésznek kétszázmillió forintos kiesést jelent. Budapesten évente 229 milliárd forint iparűzési adó folyik be, ennek több mint tíz százaléka, 26 milliárd „keletkezik” a XIII. kerületben, amiből utóbbi mindössze 6,5 milliárdot kap visz- sza. Ez igazságtalanul sújtja az itt élőket és dolgozókat. A költségvetés belső körülményeinél elsősorban a kerület erős tőkevonzó képességét hangsúlyozta. Ezt jól jelzi, hogy jelenleg is 700 lakás épül magánberuházásban, ami növekvő foglalkoztatottságot is eredményez. Ma a XIII. a negyedik legnépesebb budapesti kerület, erős a középkorosztály aránya, a 14 évesek, illetve az az alattiak tekintetében a hatodik a kerületi rangsorban. Élveszülés vonatkozásában pedig a második: a 2000-es évek elejétől megduplázódott az újszülöttek száma, ami most már tartósan eléri az évi 1100-at. A polgármester kérdésekre válaszolva említést tett a leendő, a Váci utat és a Népfürdő utcát összekötő Dagály sétány kialakításáról, melyet egy december végi kormány- rendelet értelmében az állam finanszíroz, a kerület lesz a kivitelezője, utóbbi azonban egyelőre arra vár, hogy kijelöljék számára szerződő felet. Az ez évtől kibővített, elsősorban a lakásvásárlást ösztönző „szocpol”, azaz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSŐK) már érezteti hatását a kerületben is, bár ez egyelőre csak egyfajta „mozgolódást” jelent. A városrészben ettől függetlenül is jelentős lakásberuházások zajlanak, illetve folytatódnak a jövőben is, beleértve az önkormányzati bérlakásépítést is. A sajtótájékoztatón a polgár- mester kiemelte, idén „szeretnék dűlőre vinni” a Visegrádi utcai szakrendelőbe tervezett MR- és CT-berendezések ügyét, ami most „elakadt”. A kerületnek van pénze az eszközbeszerzésre, de a költséges üzemeltetéshez OEP-forrá- sokra lenne szüksége, vagy más megoldást kell találni. A Hírnök kérdésére — ez azt jelenti, hogy OEP-támogatás nélkül is „belevág” az önkormányzat a megvalósításba — dr. Tóth József óvatos igennel felelt. Mint mondta, ezt még idén eldöntik, a városrész a megfelelő előkészítés, hatástanulmányok és üzleti tervek elkészítése és véglegesítése után valószínűleg megvalósítja a beüzemelést. A kerületiek számára ingyenes vizsgálatokat pedig térítés ellenében mások is igénybe vehetik majd. ■ K. A. I. A büdzsé főbb számai Az önkormányzat 2016-os költségvetésének készítésekor meghatározó volt, hogy 2015-höz képest a központi forrásszabályozósban jelentős változás nem történt: az adóerő- képesség figyelembevétele miatt továbbra sem számíthat a kerület az általános működési és szociélis segélyezési feladatai támogatására. A képviselő-testület a helyi adókat és a lakbéreket nem emelte, új adót nem vezetett be. A tervezés során kiemelt szempont volt a „Lendületben a XIII. kerület" programban és az elfogadott szakmai koncepciókban megfogalmazott feladatok fedezetének megteremtése. Az elfogadott költségvetési rendelet 2016-ban is biztosítja az önkormányzat működését, fejlődését meghatározó irányvonal hosszú évek óta követett továbbvitelét. Ami a főbb számokat illeti, a 2016-os költségvetés bevételi és kiadási főösszege 24,4 milliárd forint, amely az előző évi eredeti előirányzatnál 3,8 százalékkal magasabb. A tervezett bevételek 13,4 százaléka származik központi költségvetési támogatásból, melynek összege 3,2 milliárd forint. Az önkormányzati intézmények működési előirányzata 9,2 milliárd. Valamennyi esetében biztosított a XIII. kerületi keresetkiegészítés, s a törvényi előírás alapján maximálisan adható cafeteria-keret. Óvodái működtetésére csaknem hárommilliárdot költ a kerület, ez 8,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A Gondozóház kiadási kerete csaknem 200, míg a Szociális Szolgáltató Központé 950 millió. A Prevenciós Központ 1,2 milliárdos keretből gazdálkodhat, a közterület-felügyelet pedig 240 millióval. Az Intézményműködtető és Fenntartó Központ költségvetése 2,3 milliárd, a polgármesteri hivatalé pedig 1,3 milliárd, ami 2,6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt évinél. Az önkormányzati tulajdonú, fenntartású közterületekhez kapcsolódó feladatokra mintegy 3,7 milliárd forint jut, csaknem 12 százalékkal több a tavalyinál. Ezen belül parkok, játszóterek, zöldfelületek fenntartására és felújítására 1,7 milliárd, ami a jelentős közterületi beruházások szinten tartása érdekében csaknem húsz százalékkal több a tavalyi előirányzatnál. Köztisztasági feladatokra 28,4 százalékkal többet költ a városrész, mintegy 184 millió forintot, a kerületi úthálózattal kapcsolatos feladataink ellátására, például útjavításokra pedig 630 millió forintot. Sb_ A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. KÖZÖS KÉPVISELŐI KLUBOT SZERVEZ AZ ALÁBBI TÉMAKÖRBEN: „A társasházak és a hatóságok kapcsolata” A résztvevők az adóhatóság, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársainak előadásait hallgathatják meg, tehetik fel részükre kérdéseiket. Időpont: 2016. január 25-én (hétfőn) 16.00—17.35 Helyszín: Civilek Háza (1138 Budapest, Váci út 50.) Várjuk a kerületi közös képviselőket, szövetkezeti C'' XIII. Kerületi elnököket, számvizsgáló bizottsági tagokat! Vw Jtß Közszolgáltató Zrt. ■ J.G.
