XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-05-05 / 9. szám
Építészetünk A-tól Z-ig Hegedűs Gyula utca 2G/B Tervezők a törvény előtt Érdekes alkotók nevéhez fűződik a Hegedűs Gyula utca 20/B alatti, modern stílusban, 1935-ben emelt, üzletekkel színesített lakóház születése. A zártsorú beépítésben az utcavonalon álló, ötemeletes, lapos tetős, vasbetonvázas bérházat ugyanis egy testvérpáros, Farkas Endre és György tervezte Mód Lajos építőmester és neje megrendelésére. Az előcsarnok travertin burkolatába belevésték a ház alaprajzát, alatta a felirattal: „Tervezte Farkas Endre és Farkas György”. Mi több, építészműtermük is ebben az épületben volt. Csakhogy az Építészfórum egy korábbi beszámolója szerint az 1936-ban épült Tátra utca 23/Ais a Farkas testvérek alkotása, ám úgy, hogy ők „csupán” az eredeti tervet írták alá, a módosított rajzokon már Ginczler Hermann neve szerepel tervezőként. A feltételezések szerint ennek az lehetett az oka, hogy a Farkas testvérek nem voltak kamarai tagok, minek következtében a harmincas években többször is feljelentették őket jogtalan címhasználatért. Ennek ellenére a Tátra utca 23/A előcsarnoka és lépcsőházi tere az Ujlipótváros- ban megszokotthoz képest is kiemelkedő igényességgel lett megtervezve. Jegyezzük meg, hasonlóan tetszetős a Hegedűs Gyula utca 20/B kapualja is: falait travertin, azaz szép mészkő burkolja, padlója linóleum, a járófelületet hajló vonalban háttá 1936. július 23-án, hogy - idézve a Magyar Országos Tudósító írását - „a Rákoczi-ut 73. számú ház sarokhomlokzata az épület egész magasságában összeomlott. A házbeomlás halálos áldozatot is követelt (...). A kir, ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége, valamint kétrendbeli gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat Quittner Ernő tervezőmérnök, Gergely Jenő mérnök, Stauber József mérnök, Enyedi Béla mérnök, dr. Halom István, a Magyar Általános Ingatlan- bank R.T. igazgatója és Stein Pál mérnök ellen”. Az előzmény: az ingatlanbank 1927-ben határozta el a Rákóczi úti ház emeletráépítését, a kivitelező vállalkozás, a Fehér és Dános cég pedig Stauber József mérnököt bízta meg a statikai számítások elvégzésével. Persze ennyi történelmi évtized távlatából, pláne a naprakész tények ismerete nélkül tisztességtelen lenne azt állítani, hogy csupa csaló, felelőtlen károkozó vagy kókler építette a Hegedűs Gyula utca 20/B-t. De kalandos kitekintésnek mindenképp megérte az egykori történések e rövidke exponálása. ■ K. A. I. (Köszönjük az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény segítségétI Sorozatúnk Fér kai András Pest építészete a két világháború között című munkáján alapul.) kirajzoló sávval. Az előcsarnok végfalán, a portásfülke ablaka előtt kőpult, felső lapjába épített lakónévjegyzékkel, valamint felcsengetőtáblával. Ugyancsak említésre méltó az építtető, Mód Lajos is, aki több budapesti ház kivitelezésében is közreműködött. Az egyik legismertebb az eklektikus stílusban, 1880—1914 között több lépcsőben emelt Üllői úti klinikai tömb, melyen több építőmester is közreműködött, például Mód Lajos is. Nos, az ő neve pedig egy korabeli - Gátay Endre bíró elnökletével zajló — büntetőtörvényszéki perben is feltűnik, melyben azt vizsgálták: mi okozGyógyszer nélkül a hátfájás ellen Korunk népbetegségévé vált a derék- és hátfájás, illetve a stressz okozta problémák, mint a magas vérnyomás, fejfájás vagy a kimerültség. A Colibri Jógastúdió márciusban nyitotta meg kapuit a Kartács utcában elsősorban azzal a céllal, hogy az angyalföldi lakosok számára is elérhetővé tegye a jóga, azon belül is leginkább a gerincjóga rendszerét. Dr. Horváth-Tanka Enikő (a Colibri Jógastúdió vezető jógaoktatója) szerint a legfontosabb a megelőzés. Ha azonban már küzdünk hasonló problémával, akkor sem biztos, hogy a gyógyszeres kezelés az egyetlen megoldás. A megfelelő mozgásforma megválasztásával rengeteget tehetünk önmagunkért és egészségünkért. A gerincjógát kifejezetten a mozgásszegény, ülő életmódot folytató emberek problémáinak megoldására alakították ki. Gyors elterjedését páratlan hatékonyságának köszönheti. Ezeken a foglalkozásokon a gerinc egészséges állapotának helyreállítása érdekében külön hangsúly helyeződik a mélyhátizmok fejlesztésére, valamint a rossz tartást, vagy akár gerincferdülést is okozó megbomlott izomegyensúly helyreállítására. A jóga számtalan pozitív hatását több száz éves tapasztalat igazolja. A relaxáció, valamint a légzőgyakorlatok hozzásegítik testünket a feltöltődéshez, ideg- rendszerünket a pihenéshez, végső soron pedig szervezetünket a stressz negatív hatásainak elkerüléséhez. Javítja a keringést, az emésztést, az immunrendszert, vitalizál és nem utolsósorban növeli az önbizalmat. Szerencsére már Angyalföldön is van lehetőségünk több jógafajtát is (gerincjóga, erősítő gerincjóga, dinamikus jóga, power jóga, kismama jóga, reggeli ébresztő jóga) kipróbálni, így gyakorlásunkat valóban személyre szabhatjuk. A jógafajtákról bővebben itt olvashat: www.jogaoktatas.com. (x) Jövök-megyek 142. Felhoztuk a muskátlikat. Ezt minden évben komoly vita előzi meg, vajon melyika legoptimálisabb pillanat a muskátlira nézve. Ha előbb érkezik a kelleténél, egy váratlan éjszakai fagy végleg padlóra küldheti, ha túl későn, alig tud lábra kapni. Úgyhogy ebben a tekintetben nem tévedhet az ember, pedig a feladatot kétségkívül nehezíti, hogy a jövendő időjárására vonatkozóan legfeljebb elképzelései, jóslatai lehetnek Mindegy, egyszer csak eljön a nagy pillanat, s a muskátlik megérkeznek a teraszra. Leírni persze könnyű ezt a mondatot, végrehajtani annál nehezebb. Minthogy a mi pincénk a cse~ lédlépcső alatti soron van, ezért a lift nem jöhet szóba, mint szállítóeszköz: mire az ember átcipelné a virágládákat az udvaron, felér velük az emeletre. Persze a többes szám csak a végeredményt illetően korrekt, hiszen minden egyes ládát külön kell felcipelni — kétkezes feladat valamennyi. S minthogy van belőlük nyolc, mire mind felér, remegnek a vádlik és folyik a víz az ember hátán. De akárhogy is van, a virágláda-cipelés férfi- munka, még akk°r is, ha (legalábbis úgy érzi az ember) évről évre mesz- szebbre kerül a pince a terasztól. (Holott a valóságban persze nem változik a távolság: ma is épp olyan jelentős, mint tíz év előtt volt.) Általában nem is nehezményezem ezt a dolgot, kettőnk között szólván messze a mi fáspincénk a legjobb az egész házban, merthogy a sor végére esvén valódi ablaka is van: meg is látszik a muskátlikon, hogy télen is folyamatosan napfényhez jutnak- De attól még igaz, hogy a feladat egyre inkább meghaladni látszik képességeimet. Attól még persze örülök, amikor eljön a muskátlihordás ideje. Mert az visszavonhatatlanul azt jelenti, hogy itt a tavasz. És a tavasz (többek között) azzal jár, hogy a terasz is újraéled. Visszakerül a lakás kebelébe, ettől kezdve ismét teljes jogú területe létezésünknek■ A magam részéről alig tudom kivárni ezt a percet, visz- szafoglalom a teraszt, mint Görgei tette Budavárával. Amikor minden a helyére került, elüldögélek ott egy kicsit (igaz, még pokrócba burkolózva), arcomat a tavaszi napfény felé fordítva, s elgondolom, milyen lesz, amikor először ebédelek majd a teraszon, ahol a friss borsóleves illata a szomszéd lecsójának illatával keveredik majd. De itt persze még nem tartunk Most még csak az ünnepélyes terasznyitás van, amikor a muskátlik megérkeznek a pincéből. Ez persze csak az első (igaz, legfontosabb) lépés, mert ezzel egyidejűleg megújul, felfrissül, átalakul a bejárat előtti tér. A m uskátlis ládák a korlátra épített vastartókba kerülnek, előttük sorakoznak, egyre szélesedő cserepekben a tiszafák■ Hat darab van belőlük szinte élő sövényként igyekeznek elválasztani minket a külvilágtól. Minden évben elhatározzuk bogy afféle an- golkertet varázsolunk belőlük szép téglalapra nyírva őket, de aztán mindig megkegyelmezünk nekik Ilyenkor, a tavaszi szezonnyitás alkalmából kapnak egy kis atkairtót, az aztán jókedvre deríti őket: onnan kezdve nőnek mint a dudva—ma már mind magasabbak nálam. (Azelőtt tuják- kalpróbálkoztunk de két év után valamennyi feladta a harcot — akkor javasolta egy kertész a tiszafát, és igaza lett.) A maradék helyekre friss virágok ültetődnek Ez is a rítus része, a didergő, üres cserepekbe friss virágföld, aztán petúnia meg árvácska érkezik mindenféle színben. (A Lehel piacon vesszük mindig, kedvenc virágárusunknál.) Aztán már csak a ta~ karítás van hátra, meg az ülőpárnák rehabilitálása, és tőlünk igazán kezdődhet a szabadtéri szezon. Érdekes, hogy bár nem beszéljük meg, mindig ugyanazon a hétvégén esik át ezen a műveletsoron a ház minden növényben érdekelt lakója. Sorba megtelnek a virágtartók az erkélyek gangok csodásnál csodá- sabb növényekkel- Akjknek efféle terasza van, mint nekünk mindany- nyian alkotnak valami maradandót örökzöldileg is, de a legjelentősebb kertje a Kovács néninek van a földszint kettőből. O nemcsak a bejárati ajtaja kprötti szakaszt növényesítet- te el, hanem jószerivel az egész udvart okfapálta. Hatalmas fa virágládáiban szebbnél szebb növények sorakoznak s ráadásul bekebelezte a hajdani porolót is. (Ki viszi le manapság a szőnyegét az udvarra, ha tisztítani akarja?) A rozsdásodó vasszerkezet ma zöld futónövények ott~ hona, ráadásul a sok locsolástól (meg a kevés napfénytől) az udvar köve is szépen elmohosodott: tőlünk az emeletről nézve mintha pázsit lenne, olyan. így varázsoljuk át évről évre a lakóhelyünket kertes házzá. BJolsvai András
