XIII. Kerületi Hírnök, 2016 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2016-04-14 / 8. szám
XM^ERÜ^^ÍRNÖ^^p^gQ^^JlPRIUS^^ Egészség közléssel foglalkozik. Aztán pedig ott van a kertes házuk, ahol mindig akad munka: fűnyírás, permetezés, miegymás. Azelőtt nagy bélyeg- gyűjtő volt, de azt mondja, egy ponton túl anyagiak híján kénytelen volt felhagyni vele. Viszont gyűjti és egy füzetbe le is jegyzi az olvasott vagy másoktól hallott jó mondásokat. Ezenkívül régóta foglalkoztatja a kérdés: van-e élet a Földön kívül, milyenek lehetnek az esetleg más bolygókon élő lények, és mi tarthatja őket életben. ■ Csop Veronika manapság kevesen mennek röntgenorvosnak, a Szegedi úton is többnyire nyugdíjas korú kollégákkal dolgozik együtt. A többi között a feleségével, dr. Csonka Eszter radiológussal, aki 2008-ban került ide. Eddig úgy gondolta, nem hagyja cserben sem az intézményt, sem a munkatársait. Most azonban egyre erősebben foglalkozik a visz- szavonulás gondolatával. Hogy mivel tölti majd akkor az idejét? Egyrészt a családjával: három felnőtt gyermekük van. A lányuk meteorológus, egyik fiuk a médiában dolgozik, a másik távRöntgen tetőtől talpig Több mint ötven éve van az orvosi pályán a Szegedi úti rendelő radiológus főorvosa, dr. Havasi Antal. Noha nyolcvanadik évét tapossa, ma is teljes munkaidőben elemzi a röntgenfelvételeket. Azt mondják róla, rendkívül jó diagnoszta, a tűt is észreveszi a szénakazalban. A betegekkel türelmes és segítőkész, és a kollégái is kedvelik. Március 15-e alkalmából Pro Sanitate miniszteri díjjal tüntették ki. Pesterzsébeten nőtt fel. Édesapja cipészmester volt, és kiváló ortopédcipőket készített. O maga viszont eltökélten készült az orvosi pályára. Nem szegte kedvét, hogy elsőre nem jutott be az egyetemre: az akkori lakóhelyéhez közeli XX. kerületi rendelőintézetben kezdett dolgozni. Ott aztán volt orvos írnoktól kezdve kazánfűtőig, majd anyagbeszerzőig minden. Végül felkerült a laborba, ahol még egyetemista korában is gyakran dolgozott a szünetekben. Az orvosi egyetemen 1964-ben végzett. Akkoriban csak keveseknek volt esélye a fővárosban elhelyezkedni. A neki felajánlott három hely közül Győrt és a radiológiát választotta. A megyei kórház röntgenosztályán kezdett. Mint mondja, az idő tájt sem volt túl népszerű az orvosok körében a röntgenoló- gus szakma. Nem sokkal az után, hogy 1968-ban megszerezte a szakvizsgát, Tatára, a Városi Kórházba került. Több mint kilenc esztendőt töltött ott, az utolsó éveket osztály- vezető főorvosként. 1979-ben jött vissza a fővárosba, ahol rögtön a XIII. kerületben, a Nyíró Gyula Kórházban helyezkedett el. 2003 óta dolgozik a Szegedi úton a röntgenszakrendelés főorvosaként. Azt mondja, a fél évszázad alatt a radiológiában is rengeteget változott a technika. Annak idején például egy transzformátor hétszáz kilót nyomott, ma elfér egy kis fali dobozban. A mostani gépek rövid expozíciós idővel dolgoznak. A rendszer teljesen digitalizált: a felvétel egy monitoron jelenik meg, azt kell elemezni. Ügy látja, a Szegedi úton ma rendelkezésre álló radiológiai berendezések magas színvonalat képviselnek. A röntgenorvosnak tetőtől talpig — a koponyától kezdve a mellkason és a szíven keresztül egészen a lába ujjáig- ismernie kell az emberi szervezetet. A leletezés jó szemet és folyamatos koncentrációt igényel. Annál is inkább, mert egy-egy műszakban átlagosan ötven beteget vizsgálnak meg, és az esetek jó részében a minél pontosabb diagnózis érdekében egy-egy páciensről több felvétel is készül. Arra a kérdésre, hogy közel a nyolcvanhoz, mi tartja még mindig a szakmában, azt mondja: sajnos Dr. Havasi Antal Pro Sanitate-díjas radiológus főorvos
