XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2015-02-05 / 3. szám

Egészség 2015. FEBRUÁR 5. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Táplálkozás Járvány idején még fontosabb a higiénia Étkezés úton, útfélen Szinte nincs olyan hét, amikor a hírekben ne szerepelne valami­lyen romlott étel okozta - olykor tömeges - rosszullét vagy megbe­tegedés. Egyébként is: rohanó vi­lágunkban egyre többet étkezünk útközben, vásárolunk gyorsbüfék­ben vagy utcai árusoktól. A gyak­ran szemmel láthatóan nem ép­pen higiénikus körülmények kö­zött készült vagy árusított ételeket aztán sebbel-lobbal az utcán vagy éppen a zsúfolt villamoson, met­róban gyömöszöljük magunkba. Egyik is, másik is számtalan ve­szélyt rejt magában, különös te­kintettel a mostani influenzajár­ványos időszakra. Egyrészt mert ilyenkor biztosan elmarad az ét­kezés előtti kötelező kézmosás, másrészt mert az étel elfogyasztá­sának körülményei is kívánniva­lót hagynak maguk után. A do­lognak ez a része — tehát hogy mi, fogyasztók mennyire figyelünk a higiéniára - kinek-kinek szemé­lyes felelőssége. Nem így a piaco­kon, az utcai bódékban vagy a gyorsbüfékben árusított ételek készítésének körülményei. Az utóbbiak ellenőrzése a hatóságok feladata, mi csupán annyit tehe­tünk, hogy a nem kellően tisztá­nak ítélt árusokat lehetőleg ke­rüljük. A vevők sajnos nem láthatnak be a színfalak mögé, sok apró jel alapján azonban eldöntik, meg- vegyék-e, megegyék-e az ételt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-bizton­sági Hivatal (NÉBIH) honlapja sok egyéb mellett arról is tájékoz­tat, mire érdemes figyelnünk, ha utcán árusított ételeket, például lángost, gyrost, hot dogot ve­szünk. Egy jó lángosos környékén nem lehet égett olajszagot érezni. Ha mégis, akkor minden bizony­nyal a szükségesnél jóval ritkáb­ban cserélik a sütéshez használt olajat. Az ideális az, ha a lángost a megrendelést követően frissen készítik, és nem áll hosszú ideig a fogyasztás előtt. Egy megbízható helyen alángos mindig frissen ké­szül. A pulton a romlás elkerülé­se érdekében csak kis mennyisé­gű feltétet - sajtot, tejfölt stb. - szabad tartani. A különféle szó­rásokat - fokhagymát, sót - kizá­rólag a kiszolgáló „kezelheti”, a vevők nem. Nap mint nap sokan étkeznek különféle büfékben és pizzériák- ban. A GFK egyik felmérése sze­rint a nemzetközi, kínai, török stb. konyha fő kedvelői a legfiata­labbak és a budapestiek. Az egyik legnépszerűbb „gyorsétel” a gyros. Mivel a nyers gyros-nyár- son baktériumok lehetnek, a gyros-sütőnek, illetve a kiszolgá­lónak ajánlatos sűrűn kezet mos­nia. Fontos, hogy a gyros-nyársat folyamatosan forgassák, hogy egyik oldala se maradjon nyers, valamint hogy a húst csak a ren­deléskor vágják le. így elkerülhe­tő, hogy a vevőnek porciózott hús a nyársból kicsepegő, esetleg még nyers húslével szennyeződjön. Akármit is vásárolunk utcán vagy piacon, kerüljük el a látha­tóan rendetlen vagy piszkos áru­dákat. Ha az ételt frissen készítik, és forrón csomagolják vagy tálal­ják, akkor a fertőzésveszély cse­kély. A hidegen fogyasztandó ételeket hűtőben kell tartani. Ut­cán árult, előre szeletelt gyümöl­csöt vagy gyümölcsből facsart le­vet nem ajánlatos venni. Amellett, hogy figyelünk az ál­talunk vásárolt étel készítésének higiénikus körülményeire, mi is tegyünk meg minden tőlünk tel­hetőt még akkor is, ha az utcán vagyunk kénytelenek ételt venni, illetve fogyasztani. Ha az étkezés előtt kézmosásra nincs lehetősé­günk, használjunk fertőtlenítő kéztörlő kendőt. Cs. V. Rím iái Í>ZA A Benczúr Hotel (1068 Bp. Benczúr u. 35.) Budapest termében hétfőn esténként 18h-19h-ig a Biblia egy-egy könyvét ismertetjük. Az előadások ingyenesen látogathatók. Információ: 06 30 6Ó4 3013 í KIPUFOGÓ Kipufogó dobok, sportdobok készítése szerelése, javítása KIPUFOGÓK Katalizátorok garanciával. HÜ8ZAKIV1ZSGA ÁLLOMÁS 1039 Bp., Árpád utca 23. Telefon: 240-5603 1141 Bp., Fogarasi út 189. Telefon: 383-8055 http://www.kipufogo.hu Nyitva: H-P: 8-17 óráig Február 4. Életmentő a rendszeres szűrés A rák világnapja A daganatos betegségek elleni küzdelem fontosságáról az év egyetlen napján sem feledkezhe­tünk meg. Azonban tizenöt esz­tendeje az év egy napján a világ minden részén különös figyelmet szentelnek a ráknak, illetve a rosszindulatú daganatokban szenvedőknek. Az ezredforduló idején, 2000-ben Párizsban vi­lágkonferenciát tartottak a rák le­győzéséért, és a résztvevők a ha­lálos kór elleni világméretű össze­fogásra buzdító történelmi doku­mentumot írtak alá. Ez február 4- én történt, és az esemény emlé­kére ezt a napot a Rák Világnap­jává nyilvánították. Ezen a napon világszerte kü­lönféle rendezvényeken hívják fel a figyelmet a szűrés, va­lamint a betegség korai felismerésének élet­mentő voltára. Ha­zánkban ez külö­nösen időszerű, mert Magyaror­szág a daganatos megbetegedések okozta halálozás tekintetében saj­nos nagyon is elöl áll a világrangsor­ban. A szomorú. helyzeten minden bi­zonnyal csak komoly felvilágosító mun kával lehet változ­tatni. Erre annál is inkább szük­ség mert vannak olyan da­ganatos be tegségek, pél dául a méh nyakrák, illetve a vas­tag- és végbéldaganatok, amelyek szinte teljesen kiküszöbölhetők lennének az idejekorán történő szűréssel és a megelőzésre ma már rendelkezésre álló lehetősé­gekkel. Erre a legékesebb bizonyí­tékot a skandináv országok szol­gáltatják. Svédországban és Finn­országban a nők kilencvenkilenc (!) százaléka elmegy a szűrésre. Az eredmény: itt évente átlago­san egy nő hal meg méhnyakrák­ban. Magyarországon hozzávetőleg harminc százalék a szűrésen való részvételi arány, aminek szomo­rú következményeként ebben a betegségben mindennap meghal egy-két nő, évente pedig nem ke­vesebb, mint 500 asszony veszti életét. Ráadásul egyáltalán nem csak idősebbek, hanem sok hu­szonéves és harmincas is. Az ok: még mindig jó néhányan csak ak­kor fordulnak orvoshoz, ha vala­van, milyen panaszuk van. Holott a maradéktalan gyógyulásra a szű­résen - vagyis a panaszmentes ál­lapotban történő vizsgálaton - való rendszeres részvétel adja a legnagyobb esélyt. Természetesen az is fontos, hogy bármilyen rendellenesség esetén ne késlekedjünk orvoshoz fordulni, de ez utóbbi már nem nevezhető szűrésnek. Ami a méhnyakrákot illeti, a rizikófak­torok között előkelő helyen áll a humán papilloma vírus, amely el­len hazánkban is rendelkezésre áll a védőoltás. Azt azonban tud­ni kell, hogy az oltás nem teszi fe­leslegessé a szűrést. Tehát nem védőoltás vagy szűrés, hanem vé­dőoltás és rendszeres szűrés a ha­tékony védekezés eszköze. A vastag- és végbél- rák szintén a leggya­koribb rosszindu­latú daganatok közé tartozik. Hazánkban évente több ezer új bete­get regisztrál­nak, és a halá­lozások száma is igen magas. Ezek úgynevezett kolorektális dagana­tok nagy százalékban polipból fejlődnek ki. Hajlamosíta­nak rá a gyulla­dásos vastag­bélbetegsé­gek. Az ............. V is, .. idült gyulla­dásból aasbol tíz-tizenöt év alatt fejlőd­het ki rák. A szű­rés és az idejében történő felfede­zés ezért szó szerint életmentő. Ijesztően nő a tüdőrákosok száma. Ez a megbetegedés az utóbbi években egyre több nőt érint. Noha nem kizárólag dohá­nyosok betegszenek meg, ahhoz nem férhet kétség, hogy a dohá­nyosoknál jóval nagyobb a tüdő­daganat kialakulásának esélye. A felmérések szerint a magyar lakosság több mint kilencven szá­zaléka az egészséget tartja a leg­fontosabb értéknek. Ugyanakkor sokan szinte semmit nem tesznek ennek érdekében. Pedig a daga­natos betegségek megelőzésében az életmódnak nagy szerepet tu­lajdonítanak. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a mozgás nélküli élet és a nem meg­felelő, illetve a rendszertelen táp­lálkozás minden rákbetegség rizi­kófaktora. CSOP V.

Next

/
Thumbnails
Contents