XIII. Kerületi Hírnök, 2015 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2015-09-05 / 17. szám
201 5. SZEPTEMBER 3. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK g Mozaik Társasházi ügyek Költségnemenkénti bontás Fizet, nem fizet? Almai otthona körültekintően című cikkünkben felsoroltuk azokat a fontos szempontokat, miről kell lakásvásárlás előtt tájékozódni. De mi van akkor, ha a közös képviselő tagadja meg (mind a lakással, mind a társasház anyagi helyzetével kapcsolatos) információt, vagy szándékosan félrevezet?- 2013 februárjában a Tahi utcában vásároltam meg rémálmaim lakását. A májusi közgyűlésre csak azért mentem el, hogy bemutatkozzam, de nagyon meglepődtem - írja olvasónk, aki problémásnak ítéli a társasház elszámolását és a befizetési kötelezettségek előírását. Biriné Hadházy Dóra régóta foglalkozik társasházkeze- léssel, a szakemberrel ezúttal a költségnemenkénti elszámolásról és a be nem fizetés következményeiről beszélgetek. Az olvasói levél közös költséggel kapcsolatos leírása nem volt egyértelmű, annyi mindenesetre kiderült, hogy a lakás megvásárlása előtt a tulajdonos nem kapott teljes körű és pontos tájékoztatást a fizetendő költségekről. A társasház költségvetésével kapcsolatban teljes mértékben egyetértünk abban, hogy a különböző célú kiadásokat és bevételeket külön kell kimutatni. Nem csak azért, mert a társasházi törvény a költségnemenkénti bontást írja elő, hanem leginkább azért, mert így válhat egyértelművé a tulajdonosok számára, mire költi a közös képviselő a közösség pénzét. A közös képviselő tájékoztatásától függetlenül tény, hogy a korábbi közgyűlési határozatoknak megfelelően kell megállapítani a közös költség mértékét, és önnek ezt az összeget kell befizetni a társasház számlájára. A korábbi határozatokkal szemben ön már nem élhet jogorvoslattal. Az, hogy a közös képviselővel szemben felléphet-e, azon is múlik, korábban milyen " írásos levelezés történt, bizonyítható-e, hogy ön a kérése ellenére sem kapott megfelelő tájékoztatást, vagy téves információkat kapott. A jelzálogjogot a közös képviselő 3 havi közösköltség-elmaradás esetén bejegyeztetheti az ön ingatlanára, azonban az eljárás módját a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat nem hatalmazza fel a közös képviselőt az eljárásra, akkor csak közgyűlés dönthet a jelzálogjog bejegyzéséről. Ha társasházi témakörben tanulságos történeteket, olvasói kérdésekre válaszokat, szakemberek által készített oktatóanyagokat szeretne olvasni, akkor látogasson el a www.tarsashazi-halozat.hu-ra. Lehetőség van személyes tanácsadás kérésére*és vereségmentes kommunikációs tréning szervezésére is. Kassai Gizella > Dr. Orto ^ Egészségcentrum Megoldása mozgásszervi problémákra Szerelné megelőzni e mozgásszervi fájdalmakéi, diabéteszes szövődményeket, vénás megbetegedéseket? Vagy már kialakult mozgásszervi problémákkal küzd? 1135 Béke utca 45. Bejelentkezés és információ' ugyfelszolgalat@drorto.hu 06 1 239 2380 Az LBT Kft. új mozgásszerv-gyógyászati centrumában kellemes környezetben, színvonalas szolgáltatásokkal várjuk ügyfeleinket és vásárlóinkat. Speciálisan képzett szakorvosok, ortopéd műszerészek, ortopéd cipészek, gyógy- masször, gyógytornász, gyógypedikűrös. Kiemelkedő minőségű német, svéd és más európai mozgásszervi rehabilitációs segédeszközök, számítógépes diagnosztikai eszközök várják. Nyitva tartás: H-Cs: 8.00-18.00 P: 8.00-15.00 Jövök-megyek 126. Épül a csodauszoda. Észvesztő tempóban épül, hétköznapon és vasárnap, hiszen rekordidőre el hell hészülnie: Magyarország itt fogja rendezni a vizes világbajnokságot szűk kft év múlva. Persze, hogy a hiányt aranyeső (csak az a vízilabda, csak azt tadnám feledni) juttatta eszembe a dolgot, és serkentett arra, hogy elmenjek megnézni, hogyan áll az építkezés. Álltam ott vagy egy fél órát a forgalom elől lezárt Népfürdő utcában (kivéve célforgalom, dehátmindenkinekvan valami célja, azért utazik, ágyhogy az autók egymás után húztak el mellettem, nem kis mértékben akadályozva az építkezést — egy külön tárcsás ember irányítgatta a két oldalról érkező teherautókat miattuk), néztem az égig érő torony darukat, a gödröket, a betonrudakat — még az alapozás folyik mindkét oldalon, balra is meg jobbra is, hiszen a készülő komplexum messze túlnő majd az eredeti vízi világ területén — és arra gondoltam, gyerekkor°mban milyen lelkesen tudtam nézni minden építkezést (az volt az elképzelésem, hogy személyesen nekem szépül, épül, változik a város), később az örömömbe egyre több üröm vegyült, hiszen ami eltűnt az építkezés okán, már ahhoz is volt személyes közöm, gyakran nagyon sok, l'gy a veszteség néha meghaladta a nyereséget, mostanra meg már néha egy építkezés maga elszomorít: hogy évekig csakfelfordulás, káosz, kosz és rendetlenség lesz itt köröttünk, addig megint csak nem lehet normális életet élni s kJ tudja, valaha is le- het-e majd, hogy itt az én időmet rabolják el megint egyesek, egy távoli jövő és egy távoli nemzedék nevében, bizonytalan célok reményében, melyek engem már nemigen lelkesítenek- (Éliába na, a városhoz való viszonyunkat is meghatározza a korunk: mindamellett sosem értettem, hogyan engedheti meg magának a hatalom, hogy egész nemzedékeket kiiktasson a normális létezési módból arra hivatkozva, hogy majd az uno- káknakjó lesz—arról nem is beszélve, hogy aztán mindig kiderül, hogy az unokpknakse lett jó.) Látják, ilyen lételméleti traktátusokra ragadtatott néhány toronydaru és a sok teherautó látványa: de ez nem is csoda. Hiszen az a terület, melyet most éppen a földdel tesznek egyenlővé, valaha fontos szerepet játszott az életemben. Persze, megint a fociról van szó. Váradi Laci játszott itt ősztől tavaszig a barátaival: ebbe a csapatba hívtak el engem is aztán. Ettől kezdve hosszú évekig úgy kezdődött a szombat, hogy az ember korábban kelt, mint szeretett volna, a futball- dresszre puha mackóruhát húzott, kötött sapkát a fejére, és negyed óra múlva leparkolt a szendergő strand előtt. Ha jól emlékszem, belépőt nem kellett vennünk — béreltük a pályát, persze, egész szezonra — a kabinos kinyitott nekünk néhány kuckót, oda tettük a cuccainkat — aztán irány a hátsó traktus. Pompás betonos pályák várták otí az embert, afféle igazi dühöngök, mellettük tengópályák is, vasból készült hálókkal, nem voltunk mentesek a sérülésveszélytől. Tízen- tizenketten összejöttünk mindig, néha csapódott hozzánk néhány kóbor idegen („beszállhatok?” „hátvédnek!"), kergettük a labdát meg egymást másfél-két órán át, s kimozogtuk magunkból az egész heti feszültséget. (Közben meg otthon főtt az ebéd.) Játszottunk, ha esett, ha fújt, játszottunk hóban és fagyban (próbálják meg ezt egyszer a kedvemért, vékonyan lefagyott betonplaccon fut- kározni, sima tornacipőben, nem fog kijönni a kftlábnyi átlag fejenként a végére, annyit mondhatok), játszottunk minden körülmények között. Jókedvű, ugratásokkal és viccelődésekkel teli délelőttökre emlékszem, olyanokra, melyekután az ember alig várta már a következő szombatot. A többség meccs után iszkolt haza („mondd, fiacskám, neked csak a foci fontos, vagy számít azért a család is?"), de akadtak, akjk beültek kicsit a meleg vízbe aztán: a kabinosokjó- tékonyan szemet hunytakNa, ez a rész tűnt most el végleg a világból: persze, csillogó-villogó uszoda épül majd a helyére. Az unokáinknak majd az lesz a természetes. De nekem, akárhogy is lesz, veszteség. Egyébként is különös határpontot észlelhet most az angyalföldi sétáló. Ha a Duna feléfordulva figyeljük az eseményeket, azt látjuk, hogy balra, mintha mi sem történt volna, éli régi életét a strand, jobbra meg készül a jövő. A homlokzat is szinte megfeleződött. A fürdőigazgatóság irodája a határ, falába kicsit már bele is harapott egy mohó markológép. Persze, vad fényképezésbe kezdek — múlt és jövő egyetlen képen, igazán ritkaság az ilyesmi. (Ha ezúttal a szokásosnál is dagá- lyosabb voltam, nézzék el nekem — a téma az oka.) ■ Jolsvai András
