XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-11-21 / 22. szám
Mozaik 20 14. NOVEMBER 2 I. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK & Környezetvédelem Vannak vitás kérdések Jó példa és nevelés hozhat eredményt Az előttünk élt nemzedékek kevés figyelmet fordítottak a környezet tudatos megóvására, illetve védelmére. A fordulat a múlt század utolsó negyedére tehető: 1975-ben az úgynevezett Belgrádi Chartában írtak először a környezeti nevelés fontosságáról. Az azóta eltelt majd négy évtized alatt a környezetvédelem ügye nagyot haladt előre. Azonban még mindig sok a tennivaló, hogy hathatós és tartós eredményeket érjünk el. Treiber Pálné Zsuzsa (képűn- kön diákjaival) biológia-földrajz szakos tanár, környezetvédelmi szakértő, a Herman Ottó Általános Iskola volt igazgatója szerint a környezettudatos nevelést minél kisebb korban érdemes elkezdeni. Az otthon, a szülői ház lehet az első jó példa. Már a legkisebbeket is meg lehet tanítani a szelektív hulladékgyűjtés mikéntjére vagy éppen a vízzel való takarékoskodásra. Ha odahaza figyelünk arra, hogy fényes nappal ne égjenek a villanyok, ne folyjon a víz a fogmosás alatt, és a papír mindkét oldalát használhatjuk rajzolásra, máris elindítottuk csemeténket a jó úton. Az óvoda újabb lépést jelenthet azzal, hogy a kicsiket további, környezetkímélő magatartásformákra neveli. Az iskola feladata pedig a többi között az, hogy a gyerekekben tudatosítsa, miért is van minderre szükség. Éppen tíz esztendeje jött létre Magyarországon az OKO-iskola hálózat, amelyhez azok az iskolák csatlakoztak, amelyek kiemelt feladatuknak tekintik a kömyezettuda- tosságra nevelést. A Herman Ottó iskola az elsők között pályázott, és 2005-ben nyerte el a címet. Azóta kerületünkben több általános iskola is csatlakozott, ami a szakértő szerint nagyon előnyös, hiszen ezekben az intézményekben a környezetvédelem a mindennapi élet része lett. A kitűzött célok megvalósítását egy erre hivatott szervezet vizsgálja. Ennek alapján a hosszú távon bizonyító iskolák elnyerhetik az Örökös ÖKO-iskola címet. A Herman Ottó már megkapta ezt a megtisztelő minősítést. Itt már évek óta működik az úgynevezett zöld őrjárat: a gyerekek a szünetek végén ellenőrzik, elzárták-e mindenütt a csapokat, nem maradt-e valahol eldobott szemét a földön vagy égő villany a mosdóban. A Zöldök - zöld diákönkormányzat - évente pár alkalommal papírgyűjtést szervez. Minden tanévben egy, a környezetvédelem területén jeleskedő osztály elnyeri az ÖKO-osztály címet. Az idén először több osztály is kaphat ilyet: ezek a következő években azért hajtanak majd, hogy megtartsák ezt a titulust. Ami az iskolákat illeti, a környezetvédelem terén rövid és hosszú távú célokat tűzhetnek ki. Az előbbi lehet például az intézmény zöldítése, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése vagy - ahol megvannak a feltételek - iskolákért kialakítása. A hosszabb távú feladatok megvalósításához már komolyabb anyagi források kellenek, azonban fokozatosan ezek is elérhetők. Ilyen a többi között az elektromos árammal való takarékoskodás, amihez energiatakarékos izzókat kell beszerezni. Ma már sok intézményben szinte divat lett az erdei iskola. Kerületünkben a legelső — országos viszonylatban pedig a második - erdei iskola megszervezése Treiber Pálné nevéhez, illetve a Herman Ottó iskolához fűződik. Amikor a Bükk hegységben levő Rejtek nevű helyre elvitték a hatodikosokat, a cél az volt, hogy a gyerekeket kivigyék a természetbe, és játékosan és élményszerű- en a tananyaghoz kapcsolódó új ismeretekhez juttassák őket. Utóbb Treiberné Zsuzsa, aki nem mellesleg az Egyesület a Környezet-egészségügyért elnevezésű civil szervezet elnöke, munkafüzetet írt az erdei iskolába készülő felső tagozatosok számára. A szakértő szerint a tanévben szervezett erdei iskoláknak ma sem elsősorban a pihenésre, illetve a kikapcsolódásra, hanem az iskolában már megtanultak- hoz, illetve a közeljövő tananyagához kapcsolódó gyakorlati ismeretek élménydús megszerzésére kellene törekedniük. Megkérdeztük a szakértőt, mi a véleménye arról, hogy mindennapi életünkben sok olyan jelenséget tapasztalunk, ami a legjobb szándék mellett is ellene megy a környezetvédelemnek vagy épp a környezetkímélés égisze alatt használ felesleges energiát. Például komoly előrehaladás, hogy a fővárosban európai uniós forrás segítségével fokozatosan megvalósulhat a házhoz menő lakossági szelektív hulladékgyűjtés. Kerületünkben éppen októberben kapták meg a papír és italos kartondobozok gyűjtésére alkalmas kék, valamint a műanyag és fémhulladék elhelyezésére szolgáló sárga fedelű tartályokat azok a házak, amelyek ilyenekkel még nem rendelkeztek. Ugyanakkor - dicséretes módon - minden lakó postaládájába bedobták a szelektív hulladékgyűjtés szabályait tartalmazó tájékoztatót. Ebben a többi között az áll, hogy kiöblített háztartási flakonok, valamint kimosott tejes-, joghur- tospoharak helyezhetők a tartályba. A környezettudatos állampolgároktól az még elvárható, hogy veszik a fáradságot a flakonok kimosására, de kérdés, mennyi vizet kell emiatt elfolyatni, és nem utolsósorban ez milyen többlet- kiadást jelent a háztartások, illetve a gazdaság számára. Hasonlóan elgondolkoztató, hogy míg a higanyos lázmérők forgalmazását nagy szigorral beszüntették, addig teljes gőzzel gyártják és népszerűsítik az ugyancsak higanyt tartalmazó energiatakarékos izzókat. Gyerekeinket, unokáinkat igyekszünk arra buzdítani, hogy ne szennyezzük környezetünket még használható vagy hasznosítható dolgok kidobásával. A gyárak pedig ontják az olyan gépeket, amelyek pár éven belül szinte garantáltan elromlanák, és javításuk lehetetlen vagy többe kerül, mint az új. A szakember szerint is a környezetvédelem területén vannak még megfontolásra és vitára váró kérdések, az azonban biztos, hogy saját és az utánunk jövő nemzedékek érdekében is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani környezetünk tisztaságára, az energiával való takarékosságra és nem utolsósorban az ezzel kapcsolatos oktató-nevelő munkára. Csop Veronika Európa zöldül Comenius Program Pannóniából Rómába Mint arról már hírt adtunk, külföldi iskolákkal közösen két évre szóló pályázatot nyert a Pannónia Általános Iskola. A Tempus Közalapítvány Comenius Iskolai Együttműködés nemzetközi programjának lényege az „Európa zöldül” gondolat. Mint Hámoriné Nagy Erika magyar-angol szakos tanár, a program magyarországi felelőse elmondta: az iskolában az idei tanév is a program jegyében telik. A projektben részt vevő olasz iskola vendégeként októberben a Pannónia hat diákja és három pedagógusa látogatott el Rómába. A találkozó fő programja a Comenius Fesztivál volt. A pannóniások megtanították az olasz és spanyol diákoknak a májusban készített flash- mob (villámcsődület) koreográfiáját a Hajós András és Bruzsa Gábor által a zöld gondolatot hirdető program nemzetközi népszerűsítésére írt Go Green Go című dalra. A találkozó során a három országból érkezett olasz, spanyol és magyar diákok egyebek mellett megtanították egymásnak, hogyan készíthetők különböző tárgyak újrahasznosított anyagokból. Az ötnapos útból természetesen a városnézés sem maradt ki: a résztvevőknek alkalmuk volt megismerkedni az olasz főváros legfontosabb nevezetességeivel is. (CS)
