XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2014-02-06 / 3. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK ^^^O^Mebruái^ Aktuális FONTOSABB: SZERKEZETI ELEMEK; meglévő fővárosi jelentőségű útvonal ..............r MEGLÉVŐ KERÜLETI JELENTŐSÉGŰ ÚTVONAL * M EGLÉVŐ HELYI JELENTŐSÉGÉ! ÚTVONAL Hosszú távú fejlesztési koncepció Éledő jövőkép Város a városban vasútvonalak városon belüli for­galomra való felhasználása során — több nyugati nagyváros mintá­jára - jöhetnek létre a megállók környezetében. A kerület pere­mén kerületközi központként jön számításba a Városliget, Angyal­föld, valamint Újpest Városkapu. Lesznek olyan kerületi jelentősé­gű centrumok, amelyek olyan te­vékenységeket látnak el, amivel az egész kerületet kiszolgálják (ilyen lehet egy adminisztrációs központ, mint jelenleg például a Béke tér és környéke, melynek legfontosabb intézménye a pol­gármesteri hivatal). ROLICENTRUM KATEGÓRIÁK' ÍúÍROSI JELENTŐSÉGŰ ALKÖZPONT ÉPÜLETKÖZI JELENTŐSÉGŰ KÖZPONT pjÜLETI JELENTŐSÉGŰ KÖZPONT JOKÁUS JELENTŐSÉGŰ KÖZPONT Egy másfél évtizedes dinamikus fejlesztésnek köszönhe­tően az egykor gyárakkal tűzdelt volt munkáskerület je­lentősváltozáson ment keresztül. Mára egy korszerű nyu­gat-európai város bontakozik, de a folyamat még nem zá­rult le. Hogyan fejlődjön tovább? - erre a kérdésre fogal­mazták meg javaslataikat a kerület hosszú távú fejleszté­si koncepcióját kidolgozó neves városépítészek, telepü­léstervezők és más tudományágak jeles képviselői. utca-Mártírok útja (Újpest) vonalában, valamint gyalogos­felüljárót (a jelenlegi baleset- veszélyes aluljáró helyett) a Bulcsú utcánál. Városszerkezeti és -fejlesztési fontossága miatt ki­emelésre méltó a Városliget és a volt Szabolcs utcai kórház területe összekapcsolásá­nak terve, javasoltan a vas­út felett, a Mohács utcánál. Érdekes és tetszetős elkép­zelés egy gyalogoshíd a Margitszigetre a Dráva ut­cánál, s a Népszigetre az Árva utca vonalában. A városszerkezet korsze­rűsítésére a szakemberek egy új, többszintű központ­rendszer tervét dolgozták ki, amely alapján a kerület­ben kialakíthatók a külön­böző területegységek több­fajta szerepkört ellátó köz­pontjai. A várostervező szakemberek által policent- rumoknak nevezett város-, városrész- vagy helyi köz­pontokról van szó, amelyek mindig olyan funkciókat látnak el, amelyek az adott térségben a leginkább szük­ségesek. Ezzel lehetővé vá­lik, hogy a kerületben élők lakóhelyükhöz közel - bár­mely részén is laknak — mindenütt magas színvo­nalú közvetlen szolgálta­tást kaphassanak. A többszintű köz- pontrendszerben egymásra épülnek, funkciójukban egy­mást kiegészítik a fővárosi jelentősé­gű alközpontok, valamint kerület­közi, kerületi és lokális jelentősé­gű központok. Már most is van a kerületben főváro­si jelentőségű al­központ, a legfon­tosabb közlekedési csomópont környezetében, a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésében alakult ki. A kerületközi jelentőségű központok a A várostervező szakemberek szerint a XIII. kerület mára olyan mértékben megváltozott, hogy a továbbfejlődés lehetséges módo­zatai közül követendőnek egyér­telműen a város a városban cím­mel körülírható fejlesztési straté­giát ajánlják. Ez azt jelenti, hogy a kerület Budapest szerves része­ként funkcionál, és komplex mó­don nyújtja lakói számára mind­azokat a szolgáltatásokat, melyek a helyiek minőségi életéhez szük­ségesek. Vannak differenciált la­kóterületei, oktatási, kulturális, egészségügyi intézményei, kü­lönböző jellegű munkahelyeket biztosító gazdasági területei, a rekreációt, pihenést lehetővé te­vő létesítményei és zöldterületei. Külső kapcsolatok erősítése A városfejlesztési tervek kiala­kítását erőteljesen meghatározza a kerület Budapesten belüli elhe­lyezkedése. Keleten és északon vasútvonalak, nyugaton a Duna határolja a városrészt, valójában csak déli irányban, a belvárossal van szorosabb kapcsolata a Szent István körúton keresztül. Ezért a fejlesztés vezérmotívuma - a szakmai ajánlás szerint — a külső kapcsolatok erősítése. A vasút­vonalak nehezen áthatolható tö­rést jelentenek a városszerkezet­ben - olvasható az említett tanul­mányban. A jelenlegi nemzetkö­zi tendenciák a vonalak megszün- tetetése helyett inkább a vasúti pályaudvarok városközponthoz közeli helyzetének megtartását mutatják, alternatívaként a vas­útvonalaknak a városon belüli közlekedés céljára való alkalma­zását ajánlják. Ennek megvalósí- • tása a kerület szempontjából az­zal a haszonnal is járhat, hogy a megállóhelyek térségében a szomszédos kerületeket is érintő központok alakulhatnak ki, pél­dául a Körvasútsor vonalán. A kerület Budapesten belüli zártságának oldásához ez esetben más is szükséges: a jelenleg fáj­dalmasan hiányzó külön szintű gépkocsi-, kerékpáros- és gyalo­gos-felüljárók építése több he­lyen is. A javaslat szerint ilyen le­hetne a Szegedi útnál, a Tahi ut­cánál, a Szent László utca-Berli- ni utca vonalában, a Göncöl Többszintű központrendszer Lokális központok A helyi (lokális) jellegű köz­pontok a maitól nem nagyon el­térő, ám mégis új városszerkeze­ti struktúrát jelentenek. A kije­lölésükkor a szakemberek igye­keztek olyan területeket számí­tásba venni - tizenkét helyszínt megjelölve —, ahol a leginkább indokolt lenne a kialakításuk; egymással is jó összeköttetésben legyenek, hogy az együttműkö- •désük is emelje a szolgáltatási színvonalat. Olyan intézménye­ket foglalnak magukban, ame­lyek a szűkebb környezet lakos­ságának magas szintű alapellátá­sát biztosítják, mint például ke­reskedelem, szolgáltatás, ven­déglátás. De az előbbiek mellett, helyet kaphatnak kulturális in­tézmények, oktatási-nevelési in­tézmények, munkahelyek is, mindig aszerint, hogy milyen funkciók szükségesek az adott kistérség színvonalas ellátáshoz. Több városrészben már kialakul­tak ennek kezdeményei — meglé­vő intézmények, terek környeze­tében -, máshol tudatos fejlesz­tésük szükséges. (A központ- rendszer, a policentrumok java­solt elhelyezkedése a mellékelt térképábrán látható - a szerk.) A kerület hosszú távú fejlesz­tési koncepciója negyedszázadra szól. Nem kevés idő. De mint az előző, városfejlesztési témával foglalkozó cikk végén írtuk: úgy másfél évtizede kevesen gondol­ták azt, hogy az akkor megálmo­dott városfejlesztő tervek „életre kelnek”. A remények szerint a mostani elképzelésekkel is ez tör­ténik. Jusztusz Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents