XIII. Kerületi Hírnök, 2014 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2014-06-05 / 11-12. szám
Díszpolgárok/Kerületünk díjazottjai 2014. Június 5. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Gergely Ágnes író, költő, műfordító tavaly töltötte be a nyolcvanat. Majdnem hatvan éve ír. Számos elismerésben részesült: két alkalommal kapott József Attila- díjat, 2000-ben pedig Kossuth- díjjal tüntették ki. Idestova,ötven esztendeje költözött a Pannónia utcába: az alig másfél szobás barátságos otthon falait megtöltik mesterségének címerei, a könyvek. Pedig eredetileg színésznek, jobban mondva előadóművésznek készült. Akkor még nem sejtette, hogy valamikor saját költeményeit fogja szavalni. Olyan időszakban volt fiatal, mikor a polgári származás - édesapja a Zalai Hírlap újságírója, édesanyja tisztviselő volt- hátránynak számított. A Színművészetire 1950-ben szeme előtt egy olyan fiatalembert vettek fel, aki a felvételin minden kérdésre azt válaszolta: nem tudom, én csak egy egyszerű traktoros vagyok. Nem sokkal ezután Gergely Ágnes beállt esztergályosnak a Mozdonygyárba. Szeretett ott lenni: azt mondja, az ott töltött két év életének izgalmas része volt. Aztán 1952-ben ismét célba vette a Színművészetit, ezúttal a rendezői szakot. A felvételin azt hajtogatta: nem tudom, én csak egy egyszerű esztergályos vagyok. És- felvették. Többet aztán nem ment a főiskola tájékára. A szakérettségit követően az ELTE magyar-angol szakára járt. Irodalmi munkásságát még az iskolában latin fordítással kezdte, később orosz, angol, francia, német verseket ültetett át magyarra. Első költeményei 1963-ban jelentek meg, a regényírás tíz évvel később következett, majd jóval ezután kezdett esszéket is írni. Egyetem után egy darabig Újpesten tanított, aztán rádióriporter, illetve szerkesztő lett. De mint'mondja, legkedvesebb munkahelye az ELTE doktorképzője volt, ahol műfordítást tanított. O maga egyébként afrikai irodalomból doktorált, de szíve csücske Yeats, a Nobel-díjas ír költő, akiről „Nyugat magyarja” címmel könyvet is írt. Este, sőt inkább éjszaka dolgozik: ilyenkor érez olyan belső csendet, ami az íráshoz kell. De hogy hogyan is jön az ihlet, azt hatvan év után sem tudja. Kézzel ír egy nagy alakú, papírillatú vonalas füzetbe. Aztán következnek az esetleges javítások ugyanide, amíg a végleges változatot számítógépbe nem ülteti. Azt mondja, ritka, hogy a mondandó azonnal kiömlik, mint a láva. Egykori mozdony gyári oktatója, Várnai Zoltán - akivel haláláig jóban voltak - az alkotáshoz is életre szóló útravalót adott, mikor arra tanította: esztergálni úgy kell, hogy előbb nagyolunk, aztán simítunk, végül csiszolunk. Az íráshoz erős ritmusérzék kell - szerencsére ez megadatott neki. Ma is aktív életet él: hangversenyre, operába, színházba jár, és mint mondja, szenvedélyesen barátkozik. Gyakran jár vissza szülőhelyére, Endrődre, ahol nem csak a gyönyörű Kőrös-partot, meg a szép barokk templomot csodálja meg újra meg újra, hanem mindig találkozik endrődi és gyomai barátaival is. Ápolja a kapcsolatait régi egyetemi évfolyamtársaival, kéthavonta találkoznak egy budapesti kisvendéglőben. Osszejár tanítványainak egy csoportjával, akiket világ- és magyar irodalomra tanít. A volt szakérettségisek pedig - többségük külkereskedő lett - egymás lakásán kávéznak, teáznak vagy ebédelnek. írói terveiről babonából nem beszél részletesen, csak annyit árul el: kortársairól szeretne írni. Azért érzi szükségét, hogy belefogjon ebbe a sok kutatómunkát igénylő műbe, mert mint mondja, irtózatos a felejtés tempója, és olyan nagyságok irodalmi emléke süllyed el, mint például Hajnal Anna, Vas István vagy Jékely Zoltán. Csop Veronika Dr. Kemény Dénes tizenöt éven keresztül vezette a magyar vízilabda-válogatottat, ez idő alatt három olimpiai aranyat is besepert. A szövetségi kapitány ekkor vált egy ország kedvencévé, bár vízilabdázói, majd edzői sikereiről korábban is lehetett hallani. Arról kevesebbet, hogy a sportpályafutása mellett számos éven át állatorvosként is dolgozott. 2012 óta a Magyar Vízilabda Szövetség elnökeként már nemcsak csapata, de az egész sportág jövőjéért dolgozik. Kemény Dénes is a kerületből indult, Angyalföldről: a Gömb utcában született...- Kötődik a XIII. kerülethez!- Életem első 18 évének emlékei kötnek ide. Itt születtem, a Gömb utcában, majd 11—18 éves koromig a Róbert Károly körút Dunához közeli részén laktunk. Egy házban Koncz Gáborral, Dómján Edittel és Káló Flóriánnal. Gábor különösen jó barátom lett, sokszor lejött a meccseimre, sőt, tőle tanultam meg vízisízni is. Itt jártam iskolába is, a Hegedűs Gyula utcai Sallai Imre Gimnáziumban érettségiztem, angol tagozaton.-Édesapja, Kemény Ferenc, Fecsó bácsi is maradandót alkotott a vízilabdában, a BVSC első osztályú játékosaként. Nekikö- szönhető, hogy ön is a vízilabdát választotta hivatásául'?- A szüleim hároméves koromban elváltak, és engem az apám nevelt, így elkerülhetetlen volt, hogy mindenhova vigyen magával, így az uszodába, az edzésekre is. Mindig csinos úszólányokat kért meg, hogy vigyázzanak rám, amíg ő úszik... Egyszerűen odakeveredtem az akkori olimpiai bajnokok, sportsztárok közé, olyan emberek között nőttem fel, hogy a választásom szinte törvényszerű volt.- Kevesen tudják, hogy állatorvosként is dolgozott.- Az uszodai légkörben megengedhetetlen, hogy valaki ne célozzon meg legalább egy egyetemi diplomát. Ha megnézi az olimpikonok nevét, egy csomó doktor van közöttük... Én mind a két pályát komolyan vettem. Profi sportolóként napi kétszer két órát vízilabdáztunk, emellett jutott rá időm, hogy napi 6-8 órában állatorvosként dolgozzam. 18 éven át tettem ezt: az első években falusi körülmények között, majd kutató állatorvos voltam laborban, az utolsó 10 évben pedig Olaszországban egy kisállatklinikán dolgoztam, ott, Rómában szereztem szakedzői diplomát is.- Ez azelőtt lehetett, hogy elvállalta 1997-ben a magyar válogatott vezetését. Milyenek voltak az olasz évek/- Itthon valószínűleg nem játszhattam volna ilyen sokáig. Így 38 éves koromig vízilabdázhattam, ami hatalmas dolog! Minden sportoló életében sokkoló pillanat, amikor abbahagyja a versenyzést. Azt szokták mondani, hogy ez az a pillanat, amíg gyerek maradhatsz, amíg van egy edződ, aki szinte olyan, mintha a szülőd lenne...- Mit hozott magával Olaszországból?- Demokratikus gondolkodású, nyugati szemléletet, amit ötvözhettem az itthoni gondolkodásmód előnyeivel. Azt hiszem, ha nincs ez a korszak az életemben, akkor kapitányként nem lettek volna olyan mondataim, melyek gyökeres változást hoztak a válogatott életében.- Benedek Tibor váltotta önt a kapitányi poszton, jelenleg pedig ön a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, a Magyar Edzők Társaságának alelnöke, a FINA edzői bizottságának a tagja. Mennyiben változtak a céljai7- Már nem a napi meccs végeredményéért dolgozom, hanem az egész vízilabda jövőjéért, menedzseléssel, értékesítéssel, a jövőkép alakításával foglalkozom. Például mindent elkövetek, hogy más, Európában vagy akár a tengerentúlon nálunk jobban prosperáló sportoktól ellessem a titkokat, a technikákat, akár magát a játékot illetően, akár a körítést illetően, azaz a tudást, amivel eladják a sportágakat. Bárd Noémi Polli A Liszt Ferenc Kamarazenekar ünnepi előadása A közönség, melynek soraiban ott voltak a testvérvárosok polgármesterei is
