XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-09-19 / 18. szám
>0N^KERÜLiT^HRNÖK^|ÍÍ^2£K^SZEF™ Emléktábla-avató Tisztelgés a kerület díszpolgára, Horn Gyula egykori miniszterelnök előtt Jólesik, hogy a szülőföldem büszke lehet rám £ HAZIAN ÉLT HORN S‘?32 GYULA- 20 í3 POLITIKUS, KÖZGAZDÁSZ. KUl ik, Y MINISZTER. A KELET-NY LG AT KÖZÖTH IÉVS „VA'SFtJCCONT.'ME'CKATARCZO FELSZÁMOLÓJA W<K-t?3S KOZOTT 4 HAS »’Ars MAGYAR KOZTAK MimS>ZTERf.i> - 'A X1RKERÜLET DISZP BR FÖV XtlMCWlJiETI ÖNKORMÁNYZAT 2013 Domborműves emléktáblát állított a közelmúltban elhunyt Horn Gyula volt kormányfőnek szeptember 11-én a XIII. kerületi önkormányzat. A városrész emlékeztetett arra, az egykori miniszterelnök a kelet-nyugati szembenállás felszámolásának kiemelkedő támogatója, egyúttal a rendszerváltás meghatározó politikai személyisége volt, akinek a kerület 2004-ben díszpolgári címet is adományozott. Horn Gyula egykori lakóhelyén, az Újpesti rakpart 11. számú ház falán - az esős idő ellenére szép számú érdeklődő előtt - leplezték le az emléktáblát, melyet elsőként Horn Gyula özvegye és leánya, majd dr. Tóth Józsefpól- gármester, országgyűlési képviselő és Kovács László, a Horn- kormány egykori minisztere, az MSZP volt elnöke is koszorúzott. A polgármester beszédében párhuzamot vont a kerület és a volt miniszterelnök között, feltűnően sok egybeesést találva. Egyenes, tiszta baloldali embernek említette, aki sosem felejtette el a gyökereit, s mindig éreztette, hogy sosem szakadt el a közemberektől. Javasolta az ünneplőknek: legyenek büszkék arra, hogy Horn Gyula a lakótársunk és sokunknak a példaképe lehetett. Pünkösd Árpád újságíró, szo- ciográfus, a Horn Gyuláról szóló életrajz szerzője az exkormányfő politikai munkásságát méltatta. Több anekdota között említette azt az 1985-ben, az Újpesti rakparton elhangzott beszélgetést, mely szerint Horn Gyula már akkor kijelentette: Magyarország teljes biztonságát csak a NATO tudja szavatolni. Bár nem rajongott a protokollért, mégis Európa, sőt a világ legnagyobb politikusai közé tudott emelkedni. Angyalföldi gyermek- és ifjúkorából hozta magával fogékonyságát a hétköznapi realitások iránt, s mindezt kormányfőként is bölcsen érvényesíteni tudta hazája és honfitársai javára. Nagyra értékelik szerepét Európa újraegyesítésében, Németországban díjat alapítottak a nevével, így ismerve el a német egység megteremtésében szerzett érdemeit. (Lapunk a díszpolgársága alkalmával készített vele interjút - a szerk.). Arra a kérdésre, hogyan érintette, amikor a polgármester közölte vele az önkormányzati képviselő-testület döntését, így válaszolt: „Az embert mindig különleges érzések kötik a szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat végigkísérte. Az itt megismert emberek és helyzetek meghatározó jelentőségűek lettek további életemre. (...) és szeretetem a fővárosnak e nem túl nagy, de számomra legalábbis jellegzetes kerülete iránt nem fog elhalványulni, erre megesküdhetek.” Majd így folytatta: „Meggyőződésem, hogy én az országos teljesítményemért lehetek a kerület díszpolgára. És erre én vagyok a legbüszkébb, hiszen a szülőföldem civil lakossága tisztel meg vele. Jólesik tudnom, hogy eszerint ők is büszkék lehetnek rám.” Horn Gyula Budapesten 1932. július 5-én született, és ez év június 19-én hunyt el. Külügyminiszterként számos, nagyjelentőségű diplomáciai sikert ért el, nemzetközi elismertségét a keletnémet menekültek előtti 1989 szeptemberi határnyitásban játszott szerepének is köszönheti. Az Országgyűlésnek 1990-től 2010-ig volt a tagja; 1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként a parlament miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Kormánya elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt. Az egykori kormányfő számos nemzetközi elismerés birtokosa, a Cölöpök és az Azok a kilencvenes évek... című könyv szerzője. Cziffra György park Névadó ünnepség Emléktábla-avatás Tisztelgés Kertre nyíló emlékezet Névadó ünnepség keretében szeptember 4-én délelőtt felavatták a Cziffra György parkot. így a Gyöngyösi utca-Göncöl utca- Bárka utca-Kárász utca által határolt terület mostantól a világhírű zongoraművész nevét viseli. Az avatón dr. Tóth /ózse/polgár- mester mondott beszédet, a pianovirtuóz szakmai életútját Dragony Tímea zongoraművész méltatta, majd leleplezték a Cziffra György-követ. Mint arról már beszámoltunk, a kerület idén tavasszal kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlésnél a Gyöngyösi utca egy részének névváltoztatását Cziffra György parkra, amit a XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete XIII. Kerületi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal egyetértésben indítványozott a városrésznél. Azért az említett helyszínre esett a választás, mert az a művész gyermekkori lakóhelyének, az egykori „Tripolisz- nak” a közvetlen közelében található. Cziffra György az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész. 1921. november 5-én, cigányzenész családban született Budapesten. Gyermekéveit a kerületben töltötte, tanulmányait a tripoliszi barakkiskolában kezdte. A barakkiskola utódja, a Tömöri Pál Tagiskola aulájában emléktábla őrzi híres diákja nevét. A művész csodagyerek volt, hiszen nyolcévesen került be a Zeneakadémiára, Dohnányi Ernő, Weiner Leó, Ferenczi György és Kéry Szabó Imre voltak a tanárai. Tizenhárom évesen már számos fellépése volt Magyarországon, de külföldi koncertkörútjai (például Skandinávia, Benelux-álla- mok) is sikeresek voltak. 1933- tól lokálokban lépett föl, hogy családját eltartsa. A második világháború idején, 1942-ben hívták be katonának; szovjet fogságba került, ahonnan 1946 szeptemberében tért haza. Tanulmányait 1947-től folytatta Ferenczinél, egyidejűleg a pesti éj szakák virtuóza lett. 1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva” - írták később a kritikusok. A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva, családjával elhagyta Magyarorszá- , got. Először egy ausztriai táborba kerültek, de három nap múlva elhagyhatták azt, és Cziffra a Brahms Saalban adott fergeteges sikerű zongorahangversenyt. 1956 decemberében érkeztek Párizsba, és már első koncertjével üstökösként robbant be a világ zenei életébe. Párizson kívül hatalmas sikereket aratott a londoni Royal Albert Hallban vagy épp a New York-i Carnegie Hallban. Zongorajátéka Liszt Ferencé- hez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Franciaországban, melyet második hazájának tekintett, megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, Magyarországon a Liszt Ferenc-díjat, majd 1993-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozták neki. Cziffra György 1994-ben, Párizsban halt meg. Művészek a Csanády utcából Szeptember 5-én délelőtt avatták fel Redő Férenc festőművész, a XIII. kerület díszpolgára és felesége, Vörös Rozália festőművész emléktábláját a műteremként is használt lakóhelyük, a Csanády utca 5. számú ház homlokfalán. Dr. Tóth József polgármester avatóbeszéde után az alkotók munkásságát Szepes Hédi művészettörténész méltatta. Redő Ferenc 100 éve, 1913. augusztus 29-én született Budapesten. Rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Aba-Novák Vilmos tanítványa lett. Itt ismerkedett meg Vörös (Eisler) Rozáliával, akivel 1936-ban összeházasodtak. A textilhez is korán vonzódni kezdett, így az 1960-as évektől rengeteg gobelint készített, közülük több minisztériumokat, közintézményeket díszített vagy díszít ma is. Feleségével közösen mintegy 300 gobelint alkottak, monumentális munkákat is, melyek eljutottak Párizs, Helsinki, Izrael, Észak-Amerika, Ausztrália és Japán kiállítótermeibe és lakásaiba is. Redő Ferencet 1949-ben kinevezték a kultuszminisztérium képzőművészeti osztályának élére; 1952-54 között a Szépművészeti Múzeum igazgatója, majd az Iparművészeti Múzeum oktatója lett. Felesége 1992-es halála után a művészeti közéletben egyre kevésbé vett részt, legelevenebb kapcsolata az Újlipótvárosi Klub- Galériával volt. Rendszeresek voltak „házi tárlatai” is: a Csanády utcai lakás szinte egy kisebb kulturális központként működött. Az önkormány-» zat 2005-ben díszpolgárává avatta a művészt, aki tavaly hunyt el. Vörös Rozália 1919-ben született. Tehetségének köszönhetően már 13 éves korától az Aba-Novák Vilmos-féle szabadiskola növendéke. Redő Ferenccel közös életüket a Sárkány utcában kezdték, majd az Aradi utcába költöztek, onnan pedig a Csanády utcába, ahol halálukig éltek. Vörös Rozália 1954-ben otthagyta az Iparművészeti Főiskolai állását, és képzőművészként kezdett dolgozni. Alkotásainak fontos helyszíne Hódmezővásárhely és természetesen a Csanády utcai lakás. Szőni is megtanult, s olyan technikát fejlesztett ki, melyet később ő maga oktatott.
