XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-03-14 / 6. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2013. MÁRCIUS 14. Kerületi születésnap Akikről elnevezték... Ötfordulós könyvtári játék (2. rész) Utcanevek a kerületben Öt lapszámon át egy játékon keresztül ismerhetünk meg tizenöt személyt azok közül, akikről a kerületben utcát neveztek el. A kérdésekre a válaszokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárába várják e-mailben (fszekl308@fszek.hu), postán vagy személyesen (1138 Bp., Dagály u. 9.) 2013. május 15-ig. (A válaszok mellett kérjük, tüntessék fel az elérhetőségüket: név, telefon vagy e-mail). A helyes megfejtők könyvjutalomban részesülnek. Negyedik személy Drámai színész és színigazgató, a Vígszínház színésziskolájának alapító igazgatója. (Kolozsvár, 1851. okt. 5.-Bp., 1945. febr. 16.) 1871-74-ig a pesti Színészeti Tanodában és az egyetem bölcsészettudományi karán tanult. 1874-ben a kolozsvári társulatban kezdte pályáját. 1887-ben a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója lett; különösen a magyar drámát és a klasszikusokat népszerűsítette. 1896-tól ő lett a Vígszínház művészeti igazgatója. A színház megszervezésével és realisztikus, természetességre törekvő, pátoszmentes stílusának kialakításával része volt a főváros színházkultúrájának kibontakoztatásában. Kemény, nem mindig finom rendezői eszközökkel alakította ki az őszinte átélésre, tökéletesen összehangolt színészi játékra épülő vígszínházi stílust. Igazgatása alatt kiváló művészek egész gárdája nevelődött itt ki. 1902-től az Országos Színészegyesület elnöke, 1903-tól a színészképző iskola vezetője. Több színdarabot fordított. 1926-ban trafikot nyitott a Renaissance Színház épületében. Művei: Komédiások (D. M. emlékiratai, Bp., 1929). Az én kilencven évem (Bp., 1943). Irodalom: Hunyady Sándor: A Vígszínház negyven éve (Bp., 1936); Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957); Mészöly Tibor: Színház a század küszöbén (Bp., 1986). 1. Kiő? 2. A Komédiások című művének mely évben megjelent kiadását őrzi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárai Ötödik személy Honvédtiszt, az olasz hadsereg tisztje. (Vinga, 1816. júl. 28.-Pistoia, Olaszország, 1889. aug. 29.) 1843-ban diplomát szerzett Pesten. 1848-ban önkéntes nemzetőr, ideiglenes hadügyész Gál László aradi nemzetőrparancsnok oldalán. A világosi fegyverletétel után osztrák fogságba került, 1852-ben az osztrák hadbíróság halálra ítélte, majd ezt tízévi várfogságra változtatta. 1857-ben hatévi raboskodást követően a josefstadti várbörtönből amnesztiával szabadult. Rövid pesti tartózkodás után Bukaresten keresztül Itáliába ment. 1860-ban Garibaldi szabadságharcosai közé állt és részt vett a Dél-Itália felszabadításáért folytatott harcokban. Garibaldi ezredesnek nevezte ki. 1860-ban, a volturnói ütközetben fél lábát elvesztette, ezután az astii rokkantak házában élt. Az 186 7-es kiegyezés után Vingán (Arad megye) képviselőnek jelölték, de elutasította, és az örök emigrációt választotta, hasonlóan Kos- suthhoz. Elítélte a kiegyezést, különösen annak a nemzetiségekre gyakorolt káros vonatkozásait. Utolsó éveit Pistoiában töltötte. írásai megjelentek különböző magyar és olasz újságokban. Művei: A föld és fokozatos meghódítása (A földrajz és a kereskedelem története 21 előadásban. Boccardo Jeromos után fordítva. Pest, 1872). Irodalom: Lukács Lajos: Garibaldi magyar önkéntesei és Kossuth 1860-61-ben (Bp., 1962); Lukács Lajos: Garibaldi e l’emigrazione Tingherese 1860-1862 (Modena, 1965). 1. Kiő! 2. Milyen diplomát szerzett Pesten 1843-ban? Hatodik személy (1, 1643 körül-Bécsújhely, 1671. ápr. 30.) Horvátországi nagybirtokos főnemes, a család utolsó férfitagja. 1663-tól Horvátországban részt vett a törökök elleni harcokban. 1669-ben sógora, gróf Zrínyi Péter vonta be a gróf Wesselényi Ferenc nádor által vezetett nemesi mozgalomba és a Habsburg-el- lenes főnemesi összeesküvésbe. 1670 márciusában Bécsbe ment, ahol a szervezkedést elárulta a bécsi udvarnak, ekkortól a bécsújhelyi börtönben raboskodott, majd rendkívüli bíróság elé állították, fő- és jószágvesztésre ítélték és lefejezték. A fogságban kezdte fordítani Moliére: Dandin György című színművét. Horvát nyelvű költeményeket is írt. Irodalom: Pauler Gyula cikke (Vasárnapi Újság 1861. és 1871); Pauler Gyula: Wesselényi Ferenc nádor és társainak összeesküvése (I—II. Bp., 1876). 1. Kiő1 2. Mi a címe Madarász Viktor festményének (1864 olaj, vászon, 177x237 cm), mely a Magyar Nemzeti Galériában található és két, kivégzését váró férfi utolsó pillanatait örökíti meg? rj Duna-parti emlékek Utcatömbök épületei Izgalmas városkép A Rákos-patak torkolatánál már a rómaiak is átkelőhelyet építettek, körülötte katonai táborral. A régi, 1800-as években készített városterveken már felismerhetők a Dunára kifutó, a Váci útba torkoló utcák kijelölése. A pesti Duna-part egyik jellegzetessége, hogy a haránt irányú utcák a vízparthoz tartanak, kivétel az Angyalföldi Hajógyár egykori területe, ahol a teljes partot elbirtokolták hosszú időn át. Ha a Margit hídtól az északi összekötő hídig terjedő part és a mögöttes területek jelenkori beépítését tekintjük, három szakaszt különíthetünk el. 1913-ban épült fel a Palatínus házak első tömbje a korábban ipari és fűrésztelepek helyén. Ezt követően keletkezett az Ujlipótváros néven ismert kedvelt lakónegyed. Mint a további építési szakaszok, ez is magán viseli a kor jegyeit. Az 192 7-es építési törvények Budapesten újszerű városszerkezeti módot, a keretes beépítést preferálják. A következő évek adótörvényei előnyöket nyújtanak lakóházépítésre. Mindezek segítve az építési kedvet, eredményezik az ismert újlipótvárosi városrész másfél évtized alatt történő létrejöttét. A befektetők és a kor fiatal építészei olyan egyetértésben találkoznak, hogy az orXIII. KERÜLET szágban egyedülálló városnegyed épül fel, az akkor újdonságnak számító bauhaus stílust követve. A ma látható parti kép rendkívül plasztikusan és rokonszenvesen mutatja a változatosságot, színességet, amelytől egy városkép izgalmas, néznivaló. A telekszélességek méretétől kezdve a vállalkozók sokfélesége, jobbnál jobb építészek közreműködése segíti elő a sikeres eredményt. A felépült házak is újszerű elemeket hordanak. A keretes beépítés lehetővé teszi, hogy az utcatömbök belsejében összefüggő, levegős zöldterületek alakuljanak ki. A megépült lakásállomány szerkezete is szakít a régi belsőudvaros megoldás korlátáival. Nieder Iván építész (1987-1998-iG főépítész) (Folytatjuk) Születésnapi programok 75-ös trolibusz lógóval Angyalföld, Vizafogó, valamint Ujlipótváros polgárai hét és fél évtizede élnek közös városrészben. A háromnegyed évszázada született törvényhatósági döntés óta ez az együttélés milliónyi értékkel gazdagodott, az eltűnt földszintes épületek, negyedek helyére szebbek, korszerűbbek épültek, a gyárakat irodaházak váltották fel, gyökeresen átalakítva a fővárosnak ezt a területét. A 75. évfordulóját ünneplő kerületet számos kulturális és egyéb programokkal köszöntjük. A rendezvények mindenki számára lehetőséget adnak a városrész múltjának megismerésére, többek között a nálunk közlekedő 75-ös trolibusz és a 14- es villamos is hirdeti otthonunk jubileumi évét. A jubileumról bővebben a www.kultl3.hu oldalon olvashatnak.
