XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-02-14 / 4. szám
2 Aktuális 20 I 3. FEBRUÁR 14. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Hild János-díj 2012 Gönczi László a kizöldült, volt barnazónákról A felélesztett Duna-part A budapestiek közül másodikként, tavaly a XIII. kerületnek Hild János-díjat adományozott a Magyar Urbanisztikai Társaság. Alábbi sorozatunkban neves építészeket szólaltatunk meg a rangos elismerés mögött felsorakoztatható szakmai érvekről. Az elmúlt húsz évben a XIII. kerület egy átgondolt, jövőbe néző stratégiával elérte, hogy városfejlesztésben a legjobban teljesítő önkormányzatok közé sorolható. Sikeres átmenetet valósított még az egykor jelentős számú ipari területek folyamatos rehabilitálásával. Ehhez olyan szabályozási környezetet teremtett, amelyik a válság ellenére is biztosítja a beruházási lehetőségeket - fogalmazott a Hírnöknek Gönczi László építész, a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség, a FIABCI Magyar Tagozatának elnöke. Emlékeztetett arra, a kerület több magán- és ön- kormányzati beruházása is díjazott volt már az 1997-ben indított magyar, illetve a FIABCI Nemzet- közi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatán (FIABCI Prixd’Excel- lence). Ilyen volt a Duna Plaza, a Rendőrségi Igazgatási Központ, a WestEnd Business Center, a Lehel Csarnok, a polgármesteri hivatal épületbővítése, s a legfrissebb: 2012-ből a Radnóti Miklós Művelődési Központ (RaM). Ugyanakkor a Magyar Urbanisztikai Társaság a települési Hild János-díjjal nem az egyedi, egymástól elszigetelt beruházásokat ismeri el, hanem a tudatos városfejlesztést. Ebben döntő lehet a kerület szemlélete, az, hogy az önkormányzati és a magánberuházások, a közösségi vagy lakó- és irodaházak szervesen illeszkedjenek a környezetükhöz, javítva a lakosság életminőségét. A fejlődés során, az átmenő forgalom kizárásával, mindenki számára nyitott, zöldterületekben gazdag övezetek alakultak ki, a tömbbelsők nem egyszer parkméretűek. A XIII. kerület szabályozási terveivel, a fejlesztőkkel kötött egyedi megállapodásaival jóval megelőzte a településfejlesztési szerződések „általános divatját”: közterületeit már régóta a magántőke bevonásával fejleszti az új beruházások környezetében. Ez a szemlélet két meghatározó részen is tetten érhető: az egyik a Váci út, amelyik teljes hosszában, a Nyugati tértől Újpest határáig dinamikus arculatváltáson ment keresztül, s vált bamazónából vonzó korridorrá az egymásba fonódó fejlesztések révén. Sajnos a Duna- parti övezetet - a Duna Plaza mögötti és a Marina-part déli részét (melyeknek mérnökként Gönczi László maga is aktív alakítója volt nyolc éven át) - jobban érintette a válság, s a sok ezer lakásos építkezések megtorpantak. Ám ha újraéled a befektetői kedv, az önkormányzat szándékának megfelelően az emberek aktív élettere lehet a Duna-part, új gyalogos-pihenőövezeti zöldsávval a Rákos-pataktól egészen az északi vasúti hídig. Erre a kerületi vezetők, köztük a főépítész által is gondosan menedzselt koncepciók, szabályozási tervek, vagy a részben meglévő építési engedélyek jelentik a garanciát. E vízparti sáv újraélesztését talán New York—Manhattan délnyugati részének átalakításához lehetne hasonlítani: ott 100 évnél is öregebb raktárépületek sokaságát bontották el, s varázsoltak a helyükre vízparti játszó- és sportfunkciókban gazdag zöldterületet. Újlipótvárosban nem intenzív átépítésre, hanem a gépkocsiforgalommal végletekig terhelt úthálózat átgondolt átalakítására, gyalogos- és csillapított forgalmú zónák kialakítására, a parkolás megoldására lenne szükség. Ez természetesen nem egyszerű feladat, de már történtek kezdeményezések, javítandó a városrész életkörülményeit. Visszatérve a Lehel Csarnokra, az is az önkormányzat bátor szemléletét igazolja - véli Gönczi László. Habár kezdetben számos kritika érte a formát, nem volt kétséges, hogy a tervező számára egy ilyen funkciójú épület esetében megengedhetőbbek a kissé merészebb vonalak. A kerület nem kis rizikót vállalt, amikor hozzányúlt a tradicionális piachoz, ám a funkcionálisan jó térkialakítású „Lehelt” végül a közvélemény is elfogadta, mi több, megszerette és „belakta”. K.A.L Kamara Kiosztották a kerületi BKIK idei vállalkozói díjait Mesterek, közszolgák és trófeák Az idén 7 5 esztendős XIII. kerület jubileumához kapcsolódva szeretné felkutatni, és a szeptemberi kamarai napok keretében méltó módon megünnepelni a városrészben legalább 50 éve működő vállalkozásokat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XIII. Kerületi Tagcsoportja; felkutatásukhoz az itt működő cégek és magánszemélyek segítségét is kéri a szervezet - mondta el Boda E. György, a tagcsoport elnöke a vezetésével január 31-én megrendezett vállalkozói klubesten, melyen átadták a 2012-es év helyi kamarai díjait. A kerületi tagcsoport által alapított, Budapest-szerte egyedülálló elismeréseket 2008 óta ítélik oda; a kitüntetés oklevéllel és az egykori Vésnök Kft. által készített egy-egy nívós külsejű vándorserleggel jár, melyet a vállalkozó egy évig - a következő díjazott kihirdetéséig - tarthat magánál. Az Év vendéglátósa idén a Fischer cukrászda, az Év kisiparosa id. Haudek József műszerészmester, az Év kereskedője pedig a Rétesbolt Anno 1926 Kft. lett. Rendhagyó módon idén a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.-nek ítélték oda az Év vállalkozása díjat, mivel az önkormányzat társaságainak összevonásával egy éve létrehozott zrt. a helyi vállalkozásokat is segítő, elismerésre méltó szakmai munkát végzett. (Ezt a díjat egyébként 2010-ben szintén önkormányzati cég, a Lehel Csarnok nyerte el - a szerk.) BodaE. György megnyitójában kiemelte, a XIII. kerületben jelentős számú, mintegy 15 ezer kis-, közepes és nagyvállalkozás működik. Az pedig még fajsúlyosabb tény, hogy a száz legnagyobb magyarországi cég közül húsz szintén a városrészben található. Az elnök a jelen kihívásai közt említette a tavaly született, s a koncessziós pályázatok lezárultával ezekben a hetekben célra forduló trafiktörvényt, amely talán az egyik „legnagyobb mizériát” jelenti a helyi vállalkozások körében. A kamara az eligazodásban, valamint a pályázáshoz nyújt segítséget, hogy minél többen, s minél zökkenőmentesebben nyithassanak dohányboltot a kerületben. Szintén a helyi gazdasági élet szereplőit szeretnék támogatni a mostantól havonta megrendezendő Vállalkozói Klubbal, hogy a kis- és középvállalkozások megismerhessék, és tapasztalataikkal segíthessék egymást. Ezzel is bizonyítva, hogy a kerületben működő cégek - a gazdasági válság ellenére - talpon tudtak maradni. K.A.I.
