XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-12-05 / 23. szám
Hajléktalanügy A XIIL kerület nem kriminalizál, tényszerűen segít Példaértékű humanizmus Folytatás az 1. oldalról A polgármester újólag hangsúlyozta, a városrész a hajléktalankérdést mindig is humánusan kezelte. Nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen van, épp ezért valós megoldásokat keres, számos területen pedig komoly eredményeket tud felmutatni. Az elmúlt tíz évben helyi lakos nem vált fedélnélkülivé, de ilyen kiugró mutató az is, hogy a budapesti hajléktalanellátó rendszer egyötöde a városrészben működik a maga 1334 férőhelyével. Az önkormányzat is a lakhatásban látja az alapvető megoldást, ezért komoly összegeket fordít bérlakásépítésre: az összes, 6200- ból 500 új épült 2002 és 2010 között, s nemsokára elkészül a százlakásos passzívház is. Ez országosan is kiugró eredmény. Csak 2012 és 2013 között félezer lakást adott bérbe az önkormányzat, ezek 60 százalékát szociális alapon. A meghirdetett lakásokra viszont így is tízszeres a túljelentkezés. A kerület a megelőzést is kiemelten kezeli: a rászorulóknak évente csaknem 78 ezer forintos lakásfenntartási támogatást ad személyenként, miközben a budapesti átlag 44 ezer forint. Ezzel messze az első a fővárosban. A budapesti Vöröskereszttel szerződve az önkormányzat 2 darab háromszobás bérlakást vásárolt, ezekben legfeljebb két évig hajléktalanok élnek úgynevezett „kiléptető rendszerben”; a mintegy tíz éve működő konstrukció példaértékű. A kerület szakemberei név szerint ismerik a tartósan itt élő hajléktalanokat, akiket segítenek és gondoznak, noha 80 százalékuk vidékről érkezett. Az aktív jelzőrendszernek köszönhetően az elmúlt két évben 148 esetben segítették őket intézménybe juttatással, tájékoztatással vagy tanácsadással; a kerület tavaly 128, idén 184 hajléktalannak adott valamilyen, például gyógyszertámogatást, többüket pedig az Angyalföldi Szociális Egyesület foglalkoztatja. A helyi közterület-felügyelők is humánusak a hajléktalanokkal: nem bírságolják s nem jelentik fel őket, hanem a meggyőzésre helyezik a hangsúlyt. A polgármester a felsorolt eredményeiket mindenki figyelmébe ajánlotta, az önkormányzatot támadóknak pedig azt üzente: kövessék a XIII. kerület példáját. A sajtótájékoztató előzménye volt, hogy a képviselő-testület legutóbbi ülésén felfüggesztették a hajléktalanok közterületi tiltásával kapcsolatos kerületi javaslatok tárgyalását. Az okokat taglalva a polgármester a Fővárosi Közgyűlés előkészítetlen, zavaros jogalkotását említette. Mint ismert, a főváros november elején Budapest legtöbb közterületéről kitiltotta a fedél nélkülieket, így a megállókból, hidakról, lépcsőkről, játszóterekről, köztemetőkből és ezek 100 méteres körzetéből, valamint 29 kiemelt aluljáróból és 50 méteres körzetükből. Mivel a fővárosi rendelet alapját képező törvény jogellenesnek minősítette az „életvitelszerű tartózkodást” a világörökségi területeken, félő volt, hogy a hajléktalanok többsége a szomszédos XIII. kerületet választja tartózkodási helyéül. Az önkormányzat tehát csapdahelyzetbe került, miközben a fővárosi tervezethez kellett megtennie sajátjavaslatát. Csakhogy Budapest két változatot is küldött: az elsőt október 16- án, amiben még „csak” a sportpályákról és vásárcsarnokokról volt szó, majd rá egy hétre a másodikat, ám ebbe már belekerült „az összes burkolt járda” is. A kerület nem tett mást, mint megpróbált alkalmazkodni a magasabb rendű jogszabályhoz, ami végül rajta csapódott le, mivel „az összes kerületi kezelésben lévő út 50 méteres körzetéből” kitiltotta volna a hajléktalanokat, valamint a helyi közintézmények 200 méteres körzetéből is. A városrész azért sem volt könnyű helyzetben, mivel a Fővárosi Közgyűlés ülésnapján szóbeli előterjesztéssel is módosították a korábbi két tervezetet. Ezért az ugyanaznap ülésező helyi képviselő-testület — fenntartva a fővárosnak előzetesen jelzett ismételt véleményezési jogát — a napirend elhalasztása mellett döntött. Ezt november 21-én pótolta; újabb határozata szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül a nyilvános sportpályák és egyéb sportlétesítmények; a közparkok, közterek, közkertek; a szociális, kulturális és egészségügyi intézmények, a közhatalmi vagy államigazgatási szerv, valamint a Lehel Csarnok elhelyezését szolgáló ingatlan telekhatárától számított 100 méteres távolságon belül, a kerület tulajdonában lévő területeken. Az új javaslatot a kerület megküldte a fővárosnak, amely mindezt belefoglalja a rendeletébe. Kálmán Attila Hajléktalankórház T ovábbra is engedély nélkül? A Fővárosi Törvényszék határozata alapján új első fokú eljárásban jelenleg is zajlik az a per, amelyben a kerület szeretné elérni, hogy a főváros által nyitott Szabolcs utcai hajléktalankórház ügyében elismerjék a kerület ügyféli jogállását. Mint azt a sajtótájékoztatón dr. Prehlik Lajos jegyző kérdésünkre ismertette, a hajléktalanszálló kérdése nem politikai, hanem szigorúan hatósági ügy, a kerület pedig továbbra is kitart amellett, hogy a kórház ma sem rendelkezik megfelelő szak- hatósági engedélyekkel, ezért ott csupán egy nappali melegedő üzemelhetne. (Ismeretes, a városrész jegyzője egy évvel ezelőtt ezzel az indokkal nem adta meg hozzájárulását a kórház működéséhez, amit a főváros élesen bírált, majd végül „közigazgatási kerülővel” elérte az intézmény megnyitását - a szerk.) Az sem mellékes, hogy az értékes ingatlanegyüttesen a kerület komoly intézményi - egyetemi campus, kutatóközpont stb. — beruházásokat tervez, melyet a júniusban elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciója is tartalmaz.