XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-17 / 1-2. szám

Interjú Dr. Tóth József polgármester A feladat: értékeink INTERJÚ 20 13. JANUÁR 17. m. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Ismét eltelt egy év, dolgos időszakot tudhat maga mö­gött a kerület. A városrész fejlesztésében, gyarapodásá­ban jelentős eredményeket ért el az önkormányzat, an­nak ellenére, hogy a külső körülmények, jelesül az állam törekvései, a parlament által hozott törvények - finoman fogalmazva sem - kedveztek az önkormányzatiságnak. Lapunk hagyománya, hogy az új.esztendő első számában arra kérjük dr. Tóth József polgármestert, foglalja csokor­ba az elmúlt év helyi történéseit. Ám még mielőtt erre rá­térnénk, egy általánosabb húsbavágó témát vetettünk föl, nevezetesen az önkormányzatok helyzetét. kormányzat feladata. A 2,1-2,5 milliárd forin tos éves működteté­si költséghez vi­szont nem kapunk egy fillért sem az államtól. Ez a cinikus kent a jövedelme. Mit tud tenni az önkormányzat az érdekükben1- Vannak, akiknek az új rendszerre való átállás komoly jöve­delemcsökke­nést je­- Nem egy helyen hallottam azt a vélekedést, miszerint 2012 az önkormányzatok fekete éve volt. — Nehéz esztendő volt 2012. Ha jelzőt kell használni, akkor a változás és a bizonytalanság éve volt, emellett az alattvalói szerep­be akartak minket betuszkolni. Munkánkat eredmények jelle­mezték, annak ellenére, hogy a külső körülmények minden eddi­ginél erősebben nehezítették te­vékenységünket. Optimista alap­természetű vagyok, most mégis azt mondom: várjuk ki az idei év végét. Könnyen lehet, hogy ak­kor visszatekintve, az önkor­mányzatok szebbnek látják majd a magunk mögött hagyott eszten­dőt. — Mire gondol?- Tavaly még csak az önkor­mányzatiságot veszélyeztető álla­mi elképzelések hallatán hüle- deztünk, idén már a megvalósult tervek hatásait érezhetjük a bő­rünkön. A Magyar Polgármeste­rek IX. Világtalálkozója - 2012. június 30-án elfogadott zárónyi­latkozatában - felhívja a figyel­met arra a veszélyre, hogy: „Az új önkormányzati törvényben meg­valósítandó túlzott centralizáció, ellentétben az 1990-ben megfo­galmazott önkormányzatiság alapelveivel, sérti az önkormány­zati autonómiát. Nem támaszko­dik az önkormányzatok több mint húszéves tapasztalataira és csökkenti a települési közössé­gekben, azok aktivitásában meg­lévő »felhajtó« erőt, ami egy sike­res kormányzás elengedhetetlen alappillére.” Ketes értékű átalakítások- A hangsúlyos figyelmeztetés ellenére megszülettek azok a tör- vények, amelyek alapján január elsejétől már egy új rendszer mű- ködik. Az államosítást kormány' zati oldalon sikernek könyvelik el.- A hatalom nem tekintette partnernek a polgármestereket. A járások kialakításáról szóló tör­vény a rendszerváltoztatás előtt már leépített igazgatási struktú­rát szervezte újra. Mi azt tapasz­taltuk a napi gyakorlatban, hogy az intézkedések nem megfelelő­en előkészítettek, elkapkodottak voltak. Maga a rendszer jellegé­nél fogva kialakíthat és bebeto­nozhat egy, a ’90-es évek előtti, politikai pártoktól nem független területi közigazgatást. Neves szakemberek szerint - és nem­csak kormányzati oldalon - a köz­nevelési törvény a közoktatás át­alakításával kapcsolatos korábbi, jó elképzelések megvalósítására nem alkalmas, a finanszírozással kapcsolatos homályos elképzelé­sek nagyon komoly bizonytalan­ságot hordoznak magukban. Ha ezek és a hozzájuk hasonló intéz­kedések megvalósítása sikert je­lent „odafennt”, akkor nyilván­valóvá lesz az a kormányzati szán­dék, hogy a demokratikus állam egyik tartóoszlopának, az önkor­mányzatiságnak a leépítésével a hatalom kontroll nélküli centra­lizációját akarják létrehozni.- Súlyos megfogalmazás...- Hangot adtunk annak, hogy jó lenne, ha a kormányzat part­nernek tekintené az önkormány­zatokat annak érdekében, hogy az állampolgárnak szolgáltató, ér­dekeiket hitelesen megjelenítő önkormányzati rendszer kétpó­lusú demokratikus államberen­dezkedés alappillére lehessen, és meg tudjon felelni az őket támo­gató állampolgárok elvárásainak. Önkormányzati értékeink meg­őrzése érdekében nem egy eset­ben fogalmaztuk meg tiltakozá­sunkat. Az alkotmánybíróságon kifogásoltuk azt az indokolhatat­lan állami döntést, ami szerint nem lehetünk fenntartói magas színvonalon működtetett általá­nos iskoláinknak és gimnáziuma­inknak. Nem értett egyet képvi­selő-testületünk a járási hivata­lok kialakításának módjával, és az eljárás szabályozásával sem, határozatban utasította el az ön- kormányzati autonómia csorbí­tását. Centralizmus mindenekfelett- Mi adott alapot a tiltakozá­suknak.7- Eredményeinkből ítélve, a XIII. kerületi önkormányzatnak az eddigi finanszírozási rendszer is jól megfelelt. A kerület vagyo­na folyamatosan gyarapodott, múlt év végén meghaladta a 90 milliárdot, miközben a főváros legdinamikusabban fejlődő vá­rosrésze volt. Szociális támogatá­si rendszerünkön keresztül mesz- sze az országos átlagot meghala­dóan támogattuk a rászorultakat. A középtávú egészségügyi straté­gia elfogadása óta két év telt el. A kerület lakossága olyan szintű el­látásban részesül, ami a főváros­ban és országosan is kiemelke­dő. Az egészségügyi szolgála­tunk működéséhez az OEP­támogatáson túl önkormányza­tunk 180 millió forinttal járult hozzá. Mi azért, hogy színvonalas oktatás legyen, a csoportbontás­tól kezdve a nyelvoktatáson, az informatikai képzésen, az egész­ségszűrő programon keresztül pluszforrásokat biztosítottunk. Pedagógusainknak az elmúlt ki­lenc esztendőben keresetki­egészítésben, jutalomban, cafe- teriában, címpótlékban adtunk még 6,7 milliárd forintot. Ez is hi­ányozni fog az új rendszerből. Ezért azt mondom, hogy a hibát valahol máshol kéne keresni, nem a ’89-es önkormányzati el­vekben.- Nem tűnik túl bizakodó­nak. ..- Az év végén, az idei költség- vetési koncepciónk kidolgozá­sakor sok bizonytalansági ténye­zővel találkoztunk. December második felében fogadta el a par­lament a többszörösen újra meg­nyitott országos költségvetést. A korábbi időszakhoz képest az elvitt feladatokhoz tartozó for­rásokon kívül az önkormányzati szférából újabb, mintegy 100-110 milliárd forintos forráskivonás történik. Ezen túlmenően, míg korábban tervezhető volt a nor­matív támogatásokon keresztül a várható forrás, most ennek talán tizede látható előre. Aztán a jogalkotó kimondja, hogy az általános és középiskolák az államosítás után január elsejétől nem tartoznak a helyi köz­ügyekhez. Az iskolák működte­tése viszont továbbra is az ön­centralizmus valósul meg az egész új rendszerben. Az önkormányzat segíteni igyekszik- Mégis, arra vállalkozott az önkormányzat, hogy finanszíroz­za a korábban hozzá tartozó isko­lákat. Miért?- A kerületi lakosság iránt ér­zett felelősségből. Az önkor­mányzat mindig szívügyének te­kintette az iskolákban folyó pe­dagógiai munkát. Ezért olyan ér­téket hoztunk létre az elmúlt években, és gyermekeink érdeké­ben olyan korszerű oktatási felté­teleket teremtettünk - hozzáte­szem: döntően saját erőnkből -, melyet szeretnénk a jövőnek megóvni. Biztonságot, kiszámít­hatóságot és optimális feltétele­ket teremtettünk a diákoknak, a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt. Korszerű infrastruktú­rát építettünk ki, és magas szintű eszközellátottságot. Sajnálatos, hogy ez az elismert, jól felépített, színes és színvonalas oktatási rendszer most bizonytalan hely­zetbe került. Reméljük, hogy a kerület azon köznevelési intéz­ményei, amelyek a törvény erejé­nél fogva állami fenntartásba ke­rültek, továbbra is jó gazdára ta­lálnak. Mi a gyermekeink, a ke­rület lakossága érdekében abban vagyunk érdekeltek, hogy mű­ködjön az új rendszer.- Ezzel a döntéssel sok kerüle­ti pedagógusnak jelentősen csők­lent. De sajnos olyan helyzet állt elő, hogy a kerületi önkormány­zat a drasztikusan romló anyagi feltételek mellett az eddig nyúj­tott keresetkiegé-szítést nem tud­ja biztosítani. A köznevelési tör­vény arra ad lehetőséget, hogy az étkezést, a tankönyvtámogatást az állami támogatáson túlmenő­en pluszforrásokkal egészítsük ki. Képviselő-testületi döntés értel­mében - ellentétben a városok fe­lével, amelyek azt nyilvánították ki, hogy nem akarják működtetni az iskoláikat - önkormányzatunk magára vállalja a működtetési fel­adatokat, ami - mint korábban említettem - 2,1 és 2,5 milliárd közötti tételt jelent 2013-ban. Annak ellenére tesszük ezt, hogy a feladattal együtt a normatívát is elviszik. Elviszik továbbá a 60 százalékos gépjárműadó-be­vételt, ami költségvetésünknek 800 millió forintos mínuszt je­lent. Elmegy a szabadon felhasz­nálható személyi jövedelemadó is, ami újabb 400 milliós kiesés. A feladatok elvitelén túl, az ön- kormányzati szférából mintegy 100-110 milliárd forint forráski­vonás történik, ami minket is érint. Ezért arra, hogy mit tudunk még felvállalni pedagógusaink érdekében, majd a költségveté­sünk tárgyalásánál térünk vissza. Akkor talán már tisztábban lá­tunk.- A képviselő-testület a de­cemberi ülésén megszüntette a Frim Jakab Szociális Intézményt. Mi lesz az eddig ott folytatott te­vékenység sorsa?

Next

/
Thumbnails
Contents