XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-08-29 / 17. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK ^^^2^l^^iUGüsznjs^9^ Kerületi születésnap a XIII. KERÜLET Főzőverseny Angyalföldi Utcabál Tokány hétvezér módra Az Angyalföldi Utcabálon ezút­tal is többen beneveztek a főző­versenyre, sürögtek-forogtak a kukták, szakácsok. A bográcsok­ban fortyogott a sok étel, a meny- nyei ízkavalkádban a zsűrinek is nehéz volt dönteni. Egy biztos, a győztes tokány után megnyaljuk mind a tíz ujjúnkat! I. hely, egyben Angyalföld tisz­teletbeli főszakácsa: Vizafogó II. hely: Csigacsapat III. GulyásKirályok A győztes csapat receptje Etel neve: Hétvezér tokány Összetevők: 0,5 kg szalonna, 3 kg sertéslapocka, 0,5 kg füstölt csülök zsír és csont nélkül, 30-40 dkg kovászos uborka felvágva Fűszerek: bors, fokhagyma, őrölt kömény, kakukkfű, majo­ránna, hagyma, paprika, paradi­csom apróra felvágva Készítése: Hús tokányra fel­vágva, előre bepácolva őrölt kö­ménnyel és kakukkfűvel. A húst szalonnazsírban kisütni, hagy­mát, paprikát rárakni, felönteni húslével, utána fűszerezni. Fok­hagymát és paradicsomot hozzá­tenni, majd a füstölt csülköt és a kovászos uborkát is, és folyama­tos tűzön főzni Készítette: Rumics József A nyárbúcsúztató fesztivál a 75-ös szám bűvöletében zajlott sok meglepetéssel, ahol az angyalkák mellett felelevenedtek más mesebeli alakok is, ezenkívül a nap nem múlhatott el „bo­hóckodás” nélkül sem! XIII. Kerületért díjas Rózsi néni hű maradt a kerülethez Gyerekkorában széntelepek uralták a Dráva utcát A Budapest Főváros XIII. Kerületért díj idei kitünte­tettjei között volt Csizma- zia Pálné, aki a kerület egyik legrégebben beje­lentkezett, és a mai napig itt lakó polgáraként kapta meg az elismerést. A 96. évében járó asszonyt Drá­va utcai otthonában keres­tük fel. Rózsi néni édesapja nyomdász volt, és mint ilyen, 1910-ben köl­tözhetett a Komor Marcel és Ja­kab Dezső műépítészek által ter­vezett négy vadonatúj bérház egyik egyszobás lakásába. Az ak­koriban városi házaknak nevezett épületek lakásait főleg tisztvise­lőknek szánták. O maga már eb­be, a - későbbiekben sok híresség által is lakott - házba született 1918. január 28-án. Itt telt a gye­rekkora, aztán itt nevelték fel a férjével egy szem gyermeküket, aki apja után szintén a Pál nevet kapta. Házassága első másfél esz­tendejét ebben a kis lakásban töl­tötte a fia is, aki ma a Hollán Er­nő utcában lakik. De nem telik el nap, hogy meg ne látogatná édes­anyját. Most is együtt elevenítik fel a régmúlt időket. Majd száz évvel ezelőtt a Drá­va utcának ez az oldala még az ötödik kerülethez tartozott. A környék tele volt a belvárost ellá­tó szén- és fatelepekkel, amelyek­re a dunai tutajokon, hajókon ér­kezett az áru. Főleg lovas kocsik közlekedtek errefelé. Lóistálló is akadt szép számmal, az autó vi­szont ritka vendégnek számított. Rózsi néni, akárcsak később a fia, a Tutaj utcai általánosba járt. Utána pedig az Egyesült Izzóban dolgozott munkásasszonyként présgépen. A férje „vasas”, pon­tosabban szerszámkészítő volt. A családja végig kitartott a balolda- liság mellett, amelyet apáról fiúra örökített. így, kilencven fölött is igen­csak foglalkoztatja a politika, rendszeresen hallgatja és nézi a híradásokat, hiszen fiatalos szel­leme semmit sem változott. Szer­vi bajai sincsenek, „csak” a lábai mondták fel a szolgálatot. Egé­szen három évvel ezelőttig maga mosott, főzött, takarított, és rendszeresen eljárt a Lehelre. Legnagyobb bánata, hogy mióta nem tud járni, tétlenségre van ítélve. Szerencsére a fia gondos­kodott arról, hogy egy percig se legyen egyedül: állandó ápoló van mellette. Editet nagyon meg­kedvelte, nem utolsósorban azért, mert kiváló a főztje. Amíg tehette, maga is szeretett a konyhában sürögni-forogni: a fiának ma is az ő pörköltje a ked­venc étele. Most viszont a lakás­ból sem tud kimozdulni, mert a nyolcvanhét lakásos házban, ahol rajta kívül is rengeteg az idős em­ber, nincs lift. A közös képviselő szerint talán három-három és fél­millió forintból kitelne egy felvo­nó, de a lakók ennyi pénzt nem tudnak összeszedni. Többször is említi, milyen büszke az összetartó családjára, és arra, hogy munkásfamília létükre csúnya szó soha senki száját nem hagyta el. A fia épületgépész-ter­vező lett, és a többi között ő készí­tette Dél-Dunántúl gázellátásá­nak tervét. Felnőtt unokái is gya­kori vendégek nála, tanárnő uno­kamenyével pedig különösen jó a kapcsolata. De mint mondja, pél­dás volt a viszonya fiának ötven­egy évi házasság után három éve elhunyt feleségével is. Van egy ti­zenegy éves dédunokája is, aki a családi hagyomány szerint szin­tén a Pál nevet kapta. Rózsi néninek mindig az Ope­rettszínház volt a kedvence, ő maga számtalan előadást látott ott, sőt közönségszervező is volt. Manapság a televízió a fő szóra­kozása, a híradókon kívül a régi filmeket nézi a legszívesebben. Csop V. (Fotók: Angyalföldi Helytör- téneti Gyűjtemény)

Next

/
Thumbnails
Contents