XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-08-29 / 17. szám
Mozaik Jövök'megyek 86. Nem tudom, önök hogy van- nak vele, én bizony ma is tartok a hivataloktól. Na jó, ez így talán túlzás, legyen inkább az, hogy ódzkodom. Ellenséges helynek tekintem. Olyan helynek, mely nem azért van, hogy segítsen ne- kém, állampolgárnak, ügyeim eh intézésében, hanem azért, hogy elutasítson, büntessen, keresztbe tegyen, eljárjon. Egy hivatallal szemben nekem sosem lehet iga- zam: nem vagyunk ugyanis egy súlycsoportban. A hivatal, az maga a hatalom. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely azt tanulta meg, hogy jobb elkerülni a hivatalokat: hogy jogai nincsenek, csak kötelességei. Hogy az ember jobban jár, ha messze elkerüli, amíg csak lehet, az efféle intézményeket. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik évekig várhatott lakásra, telefonra, autóra, útlevélre (gyakran hiába), és amelyik megszokta, hogy minden mozdulatához kérvényekre, beadványokra, engedélyekre van szüksége. Melyeket a magas hivatal majd elbírál kénye-kedve szerint. Ahhoz a nemzedékhez, melyet a rendőr igazoltathat, mert hosszú a haja, a postás vegzálhat, a házmester feljelenthet, ahhoz, amelyik úgy szocializálódott, hogy jobb észrevétlennek maradni, abból nem lehet baj. Csoda-e, hogy manapság, amikor már nem így van (aki akarja, ezt a félmondatot vegye tréfának) a magam részéről továbbra is kerülöm a hivatalokat, ha csak tehetem. (Rengeteg szórakoztató történetem van a régi időkből a hivatal és a magam kapcsolatáról. Hármat, ha megengedik, felelevenítek most. Az első a bíróságon játszódott, ahol, mint nagyapám egyetlen törvényes örököse jelentem meg hajdan. Szerepelt a történetben még egy harmadik feleség, aki vitatta a jogállást, és magának akarta volna az örökséget, valamint egy ügyvéd, akit érdekeim képviseletére kértem fel, és aki, mielőtt az ügy bírói szakba jutott volna, gondterhelten felém fordult, és azt mondta, szükségesnek látszik a szakértők korrumpálása. Amit én, igazamra és erkölcsi szilárdságomra hivatkozva, megtagadtam. Ön tudja, sóhajtott a derék ügyvéd, és levette rólam a kezét. A bíróságon aztán megjelent egy szakértő, aki megesküdött rá, hogy az örökségemet képező ötszobás, budai öröklakás egy fillért sem ér, a bíróság ezt elhitte, és én némi mínusszal (és erkölcsi szilárdságom boldog tudatában) kerültem ki a történetből, megfogadva, hogy felperesként soha többénem fordulok elő a mondott intézményben. A második egy tanácsnál - persze, nem az angyalföldinél - játszódik, valamikor a nyolcvanas évek elején. Amikor nagyapám (ez egy másik, nem az, akiről az imént szóltunk: hiába, az ember tele van nagyapákkal) meghalt, én a törvények szerint kiürítettem a lakását és a kulcsot (lévén az objektum tanácsi bérlemény) visszavittem a tanácsi hivatalba. Na, azokat a meglepett arcokat, melyekkel ott találkoztam, máig se felejtettem el. Egyik osztályról küldtek a másikra, közben hol úgy néztek rám, mint egy elmebetegre, hol úgy, mint egy provokátorra. Hogyhogy senki nem volt bejelentve a lakásba? Hogyhogy csak így beállítok egy kulcs- csali Ókét én hagyjam békén, ők nincsenek felkészülve az ilyesmire. Végül, emlékszem, a portán hagytam a kulcsot, még elismervényt se kértem. A harmadik történet autóvizsgáztatási: ilyen, gondolom, mindannyiunknak van, akik a régi szép időkben szerezték meg a jogosítványt. Én még a népligeti katlanDedikálás a Pikniken A Sprint Kiadó gondozásában megjelent állandó szerzőnk, Jolsvai András Jövök-megyek című kötete. A könyv megvásárolható személyesen a kiadónál (1137 Budapest, Újpesti rkp. 7., kapucsengő 30-as, Sprint) munkanapokon 10-15 óra között, vagy megrendelhető e-mailben postázással az elofizetes@ sprintkiado.hu címen. Ára: 1980 forint, postaköltség: 700 forint. A szerző a könyvét a Pozsonyi Pikniken augusztus 31-én 10-12 óra között a 168 óra standján dedikálja! Iff JflJiJl »II! r ■unó ba jártam vizsgázni, és bizony ötször egymás után megbuktam: az oktatóm meg is mondta, hogy amíg nem fizetek, nem megyek át. De én nem fizettem: annyira rosszul éreztem magam az ilyesmi gondolatától is, hogy nem voltam rá hajlandó. Úgyhogy bukó- gattam doszt - legkedvesebb bukásom úgy zajlott, hogy a vizsgáztató beült mellém, azt mondta, menjek el az első fáig, és álljak meg. Megtörtént. „Megbukott" — mondta a hivatal embere, és amikor megkérdeztem, miért, azt felelte: „Mert így döntöttem.” Hát így éltünk akkoriban. (A tények szerelmeseinek elárulom, hogy hatodszorra átmentem: véletlenül egy helyettesítő vizsgáztatóhoz kerültem, aki nem volt benne a maffiában. Rám mosolygott és azt mondta: „Most pedig adja át magát a vezetés élvezetének”. Átadtam.) És persze nemcsak a kiszolgáltatottságot nem szeretem a hivatalban, azt sem, hogy az emberek milyen könnyen idomulnak a helyzethez: hogy pillanatnyi előnyökért mily könnyen elárulják a többieket, akikkel sorsközösséget kéne vállalniuk. A sunnyogókat, beóvakodókat, előrekuncsorgókát, összekacsintókat. Akik viselkedésükkel legitimálják a hivatal minősíthetetlen viselkedését. („Kopogásával ne zavarja munkánkat! A behívás nem érkezési sorrendben történik" - ezeket is hogy imádom.) Na, mindezt csak azért meséltem ily hosszan el, hogy eldicsekedjem önöknek egy pompásan működő hivatallal. A Nyufig leányvállalatáról beszélek, mely ott van a Róbert Károly körút meg a Teve utca sarkán. Magam egy Európában érvényes egészségügyi kártya kiváltása tárgyában érkeztem, morogva és mérgelődve, hogy ha ez állampolgári jogon jár, miért kell itt aszalód- nom, aztán elkeseredve, a nyolc előtt már az utcán kígyózó sorokat látván. Aztán pontban nyolckor kinyílt a kapu, és én tizenegy perc múlva elégedetten léptem ki rajta, kezemben a kártyával. Volt elég ügyintéző, mindenki kedves volt és segítőkész, ment minden, mint a karikacsapás. A végén még jó nyaralást is kívántak. Még két-három ilyen élmény, és esküszöm, megszeretem a hivatalokat. Jolsvai András Társasházi ügyek Olvasói levelek postaládánkból Jóváírható megtakarítás Olvasónk kérdezte, mikor kaphatja vissza a rezsicsökkentésből adódó megtakarítást a közös költség befizetéséből? A SummAid Társas-Ház- Mester Kft. tulajdonosai: Biriné Hadházy Dóra és Márcsev J. Zsolt 2005 óta foglalkoznak társasház- kezeléssel, őket kérdeztem.- Egy társasház mivel fogyasztja a legtöbb áramot!- Áramot használ például a közös területek világítására, a központi kazán és a kapcsolódó berendezések működtetésére és a lifthasználatkor. Mindegyik tétel fogyasztásfüggő, így elég nehéz előre meghatározni, valóban mekkora lesz az éves költség — tájékoztattak a szakemberek.- Mikortól csökkent az áramdíj? Lehet-e a 2013-as költségvetést már ezzel tervezni?- Az áramdíj csökkenése 2013 januárjától lépett életbe. A költségvetés összeállításánál jellemzően 10% körüli emelkedéssel számolunk. A rezsicsökkentés miatt - feltételezve, hogy a 2012. évi fogyasztásnál nem lesz magasabb a 2013. évi felhasználás - a tavalyi adatokkal számoltunk. Ez tehát tervezett emelést nem jelent, ugyanakkor a közös költség csökkentésére sincs hatással.- Hogyan kalkulálható a szemétszállítás díja?- Tavaly ennek a szolgáltatásnak a díja év közben emelkedett. Idén pedig év elején ismét megemelkedett a hulladékkezelésielszállítási költség. Ha az év közepétől lesz csökkenés, akkor is csak 5% lehet éves szinten, ennek mértéke 10% csökkenés fél év alatt. Ezért a költségvetési tétel számításakor a 2013. évben nem jelenik meg csökkenés, majd csak az éves beszámolóban.- Gáz-, víz- és csatornadíj1- A gáz-, víz-, csatornadíj az egyes tulajdonosokat terhelő, fogyasztásalapú költségek. Azokban a társasházakban, ahol központi kazán biztosítja a fűtést és a melegvíz-ellátást, a tulajdonosok felé kiközölt elszámolás már eleve a csökkentett gázdíjjal kell hogy elkészüljön. A víz- és csatornadíjak esetében az év második felében lép életbe a csökkentett egységár, így az akkor jelenik majd meg az elszámolásokban akár a szolgáltatóval szerződött a tulajdonos, akár a társasház végzi el az elszámolást. A közös költség azonban sok más költségtételt is tartalmaz, amelyek ára nem csökken, sőt, akár emelkedhet is. Gondoljunk a takarításra, kertészetre, kazán-, liftkarbantartásra, az egyéb épület-karbantartási feladatokra, a közös képviselet díjára stb. így a rezsicsökkentés csak kis mértékben jelenhet meg a társas- házak idei évi költségvetésében. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy a 2013. évi beszámolóban már ki kell térni a rezsicsökkentéssel összefüggő megtakarításokra. Dönteni kell arról, hogy a számszerűsített költség- csökkentést mire kívánja fordítani a közösség. Lehet közös költség jóváírását alkalmazni, de dönthetnek úgy is a tulajdonosok, hogy a megtakarított összeget felújítási munkákra csoportosítják át. Kassai Gizella Ha önnek is van nagyobb nyilvánosságra kívánkozó története, kérjük, írja meg e-mailben (tahaugy@gmail.com) vagy levélben (Hírnök, 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7.). A borítékra írja rá: Társasházi ügyek.
