XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-06-00 / Különszám
XIII. Kerület Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció XIII. KERÜLETI HÍRNÖK KÜLÖNSZÁM (£& 20 I 3. JÚNIUS * ■ Mémökbiológiai megoldások alkalmazása a patakmeder stabilizálására, ■ Patakparti növényzet fejlesztése, halbölcsők kialakítása, haltelepítés, ■ Kísérő zöldfelületek funkcióbővítő rehabilitációja (játszóterek, játékterek, pikni- kező helyek, kávézók, horgászállások, csónakázási lehetőségek, sportszer kölcsönzés, nyilvános WC-k, pelenkázók, kutyafuttatók). LAKÓTELEPI ZÖLDFELÜLETI REHABILITÁCIÓ A lakótelepek kerületen belüli mai státusza, a szlömösödésük megelőzése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben (hatalmas és mennyiségi téren jelentős kerületi zöldfelületi értéket képviselő) zöldfelületeik minőségi megújításon esnek át. Ma a legtöbb budapesti (sőt magyarországi) lakótelepen elmondható, hogy az igen korszerű urbanisztikai elvek (magas zöldfelületi arány) mentén létrejött szabad területek funkcionális mélyrepülést szenvedtek el a házgyári lakásépítés korszakának bealkonyulása után. A burkolati szinten, utcabútoraiban, funkcionális egységek terén történt lassú leépülés részben a toronyházas, szalagházas telepítéssel is magyarázható: a nagy zöldfelületekben úszó, Corbusier elvei szerint telepített „vertikális falvakénak nincs szerves kapcsolódási pontja a zöldfelületeivel, ezért gyakran „senki földje” típusú zöldfelületek jönnek létre, amelyek ahol a deviáns térhasználatok válnak uralkodóvá. E tekintetben az angyalföldi lakótelepek zöme még nem olyan „fertőzött”, mint a főváros egyes részei: köszönhetően annak, hogy a kerületben a lakótelepi státusz még nem jelent egyben valamiféle szegregálódási faktort. Ugyanakkor a hosszú távú fejlesztési koncepcióknak reflektálnia kell a lakótelepi jövőre is, hiszen ezeken a településrészeken nem elhanyagolható mennyiségű népesség él, amelynek jóléti tényezői, státusza, ingatlanjának értéke erősen befolyásolt abban a tekintetben is, hogy milyen minőségű közterület veszi őt körül. A szocreál és a házgyári lakóépületek státusza pusztán attól a körülménytől, hogy energetikai felújításokat hajtanak végre az épületállományon, még nem fog emelkedni. Az ilyen lakóegységek piaci megítélése erősen függ a környezetekben elérhető intézményi és „zöld” infrastrukturális szolgáltatásoktól és a közterületi biztonság kérdésétől is. A lakótelepi rehabilitáció ezek nélkül nem lehet teljes. Ez azonban azért is nehézkes ügy, mert hatalmas területekről van szó, amelyek bár zöld- felületi szempontból csak némi fazonigazításra szorulnak, az épített elemeik és berendezési tárgyaik zömében felújításra szorulnak, a gépjárművek szint alatti elhelyezése hatalmas összegeket emésztene fel annak nyilvánvaló haszna mellett is. Ezek mellett a köztéri funkciók modern igényekhez igazítása is hatalmas feladatcsoport, miközben hatékonyan kell tudni küzdeni a vandalizmus okozta károkkal. Ezt is figyelembe véve, a lakótelepi zöld- felületi rehabilitáció során javasolt irányok lehetnek: ■ a részvételi tervezés meghonosítása, az eltérő érdekek egyeztetésére irányuló „szomszédsági” fórumok általános gyakorlattá tétele, ■ a parkolási problémák megoldása (nagy helyet igénylő, ugyanakkor közbiztonsági és városökológiai problémákat előidéző felszíni parkoló felületek helyett mélygarázs-telepítések szubvencionálása (zöldfelületnyerés) ■ szabadtéri közösségi terek fejlesztése, ■ a „senki földje” típusú lakótelepi zöldfelületek „védhető tér” egységekké történő átszervezése, az átmenő gépjárműforgalom, az átmenő gyalogos és kerékpáros kapcsolatok redukciója, ■ utcakertész mozgalom erősítése, ■ közösségi kertek létrehozása erre alkalmas területeken, ■ új, modern közterületi funkciók fejlesztése (kerékpártárolók, bérbringahálózat, gyalogosforgalomtól elválasztott kerékpárutak, korosztályos játszóterek, esővédő tetővel ellátott gyerekfoglalkoztatók, labdaterek, szabadtéri torna- és edzőpálya, fejlesztő játékokkal berendezett kutyafuttatók, szánkódombok, kávézók, nyilvános illemhelyek, pelenkázók, stb.), ■ tűzfalak növényesítése ■ az elöregedett állományalkotó, ún. pionír fás növényzet fokozatos cseréje magasabb dendrológiai értékű, várostűrő és nem allergizáló fajokra, a a közbiztonság javítása, az áthatolhatatlan, átláthatatlan magas cserjék alacsony cserjékre és árnyéki gyeppótlókra, évelőkre történő cseréjével, a a közterületi zöldfelületi öntözés átállítása az ivóvízhálózatról fúrt artézi kutas öntözésre, a állományklímát adó, robusztus, jelentősen párologtató növény és vízfelületi bo- rítottság biztosítása a paneles épületek természetes „klimatizálására”, a a lakótelep helyben elérhető, térfalait felfrissítő, közterület-használatot dinamizáló szolgáltatásainak (pl. posta, kisbolt, kávézó, gyógyszertár) bővítése adminisztratív eszközökkel, a a földszinti helyiségek bekapcsolása a lakótelepi szolgáltató és intézményi körbe, ezek zöldfelületekre történő rányitása, az épület és zöldfelülete közötti szerves kapcsolatok elősegítése 4 BARNAMEZÖK ZÖLDFELÜLETI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A Váci úti irodatengelytől keletre, különösen a Róbert Károly körút és a Rákospatak közötti zónában egy olyan átalakuló félben lévő rozsdazóna található, amelynek iparcsarnokai szerkezetükben részben menthetőek, részben pedig a terv távlatában átalakulás előtt állnak. Ez a terület nem csak a helyi gazdaságfejlesztés és innovációs potenciál egyik titkos fegyvere lehet, hanem egyben a kerület zöldtető és passzívház programjának mintaterülete is, e vonatkozásban pedig a kedvezőtlen városklimatológiai helyzet (hőreflexiók, magas burkolt felületi arány, csapadékvíz-elvezetés magas aránya, ökosivatag hatás, biológiailag passzív területek magas aránya) oldását szolgálhatja. Ezen a területen speciális beépítési szabályozók (lapostetőépítés, átépítés csak zöldtetővel) bevezetésével terelhető az építtetői magatartás egy fenntarthatóbb irányba. A rozsdazóna átalakulása következtében nem csak zöldtetők, hanem valódi talajkapcsolattal rendelkező jelentős intézményi vagy munkahelyi zöldfelületek is létrejöhetnek. Mivel az urbanisztikai és a gazdasági program e területeken a jövő oktatására, a K+F+I szektor fejlesztésére tesz ezeken a területeken javaslatot, egy egyetemi campus jellegű telepítés során a III. kerületi Gázgyárhoz, vagy a XI. kerületi Infoparkhoz hasonló munka- és tankörnyezet is létrejöhet a térségben. A magas hozzáadott értékkel és alacsony nyers- anyagigénnyel dolgozó kreatív ipar igényli az inspirativ környezetet, amely munka és tanulás közben is feltöltődést, közösségi aktivitást tesz lehetővé. Ennek egyik legfontosabb eszköze a „feltöltődésre alkalmas, kreativitásra késztető városi táj” létrejötte, ahol jó lenni. KÖZTERÜLETI ÉS ZÖLDFELÜLETI REHABILITÁCIÓS LÉPÉSEK AZ UJLIPOTVÁROSBAN Üjlipótváros sűrűn beépült tömbjeiben a beépítés lazításával lehet jó eredményeket elérni a lakókörnyezet javítása terén. Ezen a területen olyan városrehabilitá- ciós modell kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a jelenleg túl sűrű beépítésű tömbökben zöld belső udvarok létrejöttét. A jellemzően magastetős Újlipótvárosban tetőkertprogram kevésbé jöhet szóba, de ezzel a lépéssel hatékonyan javítható a településrész lakóinak „zöldfelület-éhsége”. Közterületi vonatkozásban itt merül fel a leginkább a személygépjármű túlsúly az utcák életében, a közterületi parkolás magas részaránya, amely a régi (és jelentős részben védendő) századelős, és két világháború közötti épületállomány sajátosságaiból fakad. Ugyanakkor ez a túlsúly gátolja az utcakép rendezettebb, több- funkciósabb használatát, ezért a megoldásokat erre a problémára keresni kell. A terület átalakítható tömbjeiben a mélygarázsok, parkolóházak létesítés mellett több más eszköz együttes alkalmazásával lehet csak elérni, hogy egy barátságosabb, zöldebb, funkciógazdag közterületi hálózat alakuljon ki a monofunkciós közterületi parkolási túlsúly helyett. Az Üjlipótváros ma is magas presztízsű élettér, amelynek a problémái a Dunától a Váci út felé arányosan növekednek. A terület ütemezett közterületi rehabilitációja elősegíti a terület nívójának megtartását, javítását. E terület közterületi megújításában lehetséges leginkább a Barcelonai- és a Brüsszeli-modell adaptációja. Az Üjlipótváros közterületi megújítása kapcsán javasolt: ■ a minden területet elfoglaló, utcafásítást lehetetlenné tévő közműállapot rendezése (helytakarékos közmű alagút folyosók -KAF rendszerek létesítése), ■ utcafásítási programok, közterületi zöldfelület „nyerés”, ■ a városrész identitását erősítő közterületi dizájn (arculat) kidolgozása, ■ lakótömb-rehabilitációk, a sűrűség lazítása, tömbbelsők zöldfelületi rehabilitációja, ■ tempo30-as zónák kiterjesztése, ■ tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése (pl.: Pozsonyi úti villamos kérdése) ■ az egyirányú utcahálózatban az ellenirányú kerékpározás kérdéskörének vizsgálata, kidolgozása, ■ vegyes forgalmú utcák, sétálóutcák kijelölése, ■ a bérbringahálózat kiterjesztése a városrész teljes területére, ■ a bérkocsihálózat (car sharing) rendszerének vizsgálata, kerületi program egy kísérleti rendszer (drosztok) kiépítésére együttműködésben a magántőkével, ■ akadálymentesítési program, ■ közterületi funkcióbővítés (kerékpárparkolók, közterületi WC, kutyasétáltatás, közösségi kert, szelektívhulladék-rend- szer stb.), ■ foghíjtelkek ideiglenes hasznosításának programja (közösségi kertek, játszóterek, kávézók, piac stb.). TÁRSADALMI CÉLOK ÉS JAVASLATOK ________________ Á ltalános célok és javaslatok A társadalmi oldalt érintő fejlesztések vezérlő elve a fenntarthatóság, az esély- egyenlőség és a társadalmi kohézió. A cél olyan kompakt városrészek kialakítása, melyeket alapadottságaiknak megfelelően egy-egy társadalmi csoport igényeire optimalizáltak, ám más csoportok ennek ellenére sem szorulnak ki belőle. Olyan jellegzetes negyedek alakulnak ki, melyek lakóikat megfelelő lakástípusokkal, jó alközponti funkciókkal, zöldterületekkel, és megfelelő szolgáltatásokkal (a társadalmi csoporttól függően pl. óvodák, iskolák túlsúlya, vagy időseket kiszolgáló intézmények túlsúlya) várják. A modem város nem csak lakó- és munkahelyet kínál, hanem olyan környezetet, amely befogadó, marasztaló, kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket kínál. Minden generáció megtalálja a számára megfelelő szolgáltatási palettát, szabadon közlekedhet és mozoghat. A helyi „politika” erősíti a szolidaritás érzését, nem huny szemet a szegénység és kirekesztés felett, biztonságot közvetít. 4 KÖZÖSSÉGEK MEGÚJÍTÓ SZEREPÉNEK KIAKNÁZÁSA A XX. század utolsó harmadában a közösségi élet, a kapcsolatok jelentős átalakuláson mentek át, mely átalakulás fővárosi és kerületi szinten is inkább negatív, mint pozitív tendenciák erősödését jelentette. Az ezredfordulóhoz két generáció is kapcsolható: a „Z generáció” - a digitális bennszülöttek generációja -, akik internet nélkül már nem tudnának élni, mindennapi szinten kapcsolódnak a világhálóra, használják a kommunikáció és média legújabb fejlesztéseit. Okét követik az „I generáció” tagjai, akik a fentieken kívül függetlenül gondolkodnak és cselekednek, kötöttségek nélkül élnek, akik jól informáltak, interaktívak, a globális világba integráltak, kapcsolati hálójuk túlnyúlik az országhatárokon. A városfejlesztésnél ezen új felnövekvő generációk eltérő igényeit is figyelembe kell venni, melyek nem csak a lakások falai
