XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2013-05-03 / 9. szám

GYAKORLATI TANÁCSOK Városi kutya — kutya nevelési tanácsok A kutya ősei valamikor, sok ezer éve, úgy döntöttek, hogy saját fajuk helyett az em­bert fogják követni, mert ez sokkal gyümöl­csözőbb számukra. Ez természetesen azt is jelenti, hogy elfogadják az ember irányítását és képességeikkel őt segítik. A kutyák ma már gyakran szinte családtagok és városa­inkban, sőt a lakásban élnek velünk. Ami nem változott, hogy még mindig tőlünk várják az útmutatást, irányítást, főleg a mai, modern, épített környezetben. Ez különösen igaz egy Budapest méretű metropoliszban. Az első és talán legfon­tosabb tanács: ISKOLA! Ha egy kisgyerek 6-7 éves lesz (sőt, ha játékos formában is, de már előbb), képzését, a mindennapi élethez szükséges ismeretek megszerzését, szakemberre (pedagógusra) bízzuk. Ennek csak részben oka az időhiány, sokkal inkább az vezérel bennünket, hogy olyan segítséget kapjunk, ami a mi közreműködésünkkel közösen, gyermekünket felvértezi azzal a tu­dással, ami a világban való boldogu­láshoz szükséges. Sajnos ez ma még a kutyáknál nem általános, de ahhoz, hogy barátunk­nak boldog és tartalmas élete legyen, ugyanúgy szüksége van arra, hogy részt vegyen egy oktatási folyamat­ban, mint ahogy ez alapvető és elvárt az „embergyerekeknél”. Mielőtt sorozatunk későbbi részeiben kitérnénk néhány tipikus problémára és általános javaslatra, első tanácsunk egy mondatban összefoglalható: AKI TEHETI, VIGYE KUTYÁ­JÁT KUTYAISKOLÁBA! Öt tévhit a kutyaisko­lákkal kapcsolatban: 11. Iskolába akkor kell elmenni, ha a kutyával probléma van - HAMIS! ’ A megfelelő szocializáció nagyon fon­tos egy kutya számára - főleg a város­ban. Bár már elég régóta élnek velünk, genetikailag kódolt tudásanyagukba még nem épült be az összes inger, amivel pld. egy egyszerű belvárosi séta során találkozhatnak. A szocia­lizációhoz hozzátartozik a kutyákkal való megfelelő kommunikáció elsajá­títása, az emberek közti kiegyensúlyo­zott viselkedés és a gyerekekhez való megfelelő viszonyulás kialakítása, a technikai eszközökhöz (autó, villa­mos stb.) való hozzászoktatás - eze­ket mind-mind kontrollált formában lehet megtapasztalni, elsajátítani egy kutyaiskolában, szakemberek fel­ügyeletével. Iskolára minden kutyá­nak szüksége van, nem véletlen, hogy a sok éve oktató, profi szakemberek is, ha új kiskutya érkezik, végigjárják a szükséges „osztályokat”. 2. Az én kutyám már ... éves, nem érdemes iskolá­ba járni - HAMIS! ISKOLÁBA JÁRNI SOHASEM KÉSŐ! Természetesen jobb minél ha­marabb elkezdeni, de nincs olyan kor - hacsak a kutya egészsége ezt nem teszi lehetővé - amikor már ne lehet­ne örömet okozni barátunknak azzal, hogy megadjuk neki azt a biztonságot és képzést, amivel kapcsolatunk és ő maga is kiegyensúlyozottabb lehet. 3. Őt csak kedvtelésből tartom, nem munkakutya­ként HAMIS! A kutyaiskola nem a feladatokról és kunsztokról szól elsősorban! Ahogy az iskolában sem kizárólag a tan­anyagot sajátítják el a gyerekek, ha­nem közösségbe való beilleszkedésük szempontjából is fontos élmény, úgy a kutyaiskolában is számos olyan ta­pasztalatot szerezhetünk, ami alapve­tő az együttélés szempontjából (lásd 1. pont). A modern rendszer mára már differenciálódott aszerint, hogy valaki komolyabban vagy akár hiva­tásszerűen szeretne foglalkozni a ku­tyatartással, vagy „csak” kedvtelésből tart kutyát. Soha ne feledjük - a vállalt felelősség súlyát tekintve nincs különbség! 4. Az én kutyám a bará­tom, nem akarom kínozni, cirkuszi kutyát csinálni be­lőle - HAMIS! Ha megfelelő módszerekkel és eszkö­zökkel tesszük, a tanulás folyamata nem kínzás a kutyának, hanem egy boldog, közös program azzal, akit a legjobban szeret - a gazdával. Bará­tunknak szellemi szükségletei is van­nak, amik legalább olyan fontosak, mint pld. a mozgásigénye. A közös tanulás és gyakorlás a nap fénypontja lehet, és nem utolsósor­ban - rohanó világunkban ez is fon­tos - a kutya rövidebb idő alatt tudja fölös energiáit levezetni, mintha csak egyszerűen sétálnánk, futnánk vele. A megfelelő módszerek és eszközök viszont nagyon fontosak - ahhoz, hogy ne elvegyük a kedvét az együtt­működéstől, hanem megerősítsük, nem árt szakember segítségét kérni. 5. A kutyaiskola drága- HAMIS! Ugyan az árak között van különbség, a megfelelő iskoláknak közös voná­sa, hogy egyszeri, egész életre szóló befektetést jelentenek. Mielőtt meg­fogalmaznánk ezt az állítást, vegyük figyelembe, hogy 12-15 évre szóló felelősséget vállalunk - ehhez képest a költség elenyésző, nem beszélve az esetleges károkról, amiket megelőz­hetünk. És végül egy fontos érv a kutyaiskolák mellett: Ha minden kutyatartó járna kutyaiskolába, a Gondos Gazdi Programra nem lenne szükség! Egy modern, a XXI. század követel­ményeinek megfelelő iskolában nem elsősorban a kutyák tanulnak! Az alapvető szocializáció, a közös játék és képzési módszerek elsajátítása, az esetleges viselkedésproblémák terá­piás kezelése mellett, egy kutyaisko­lának az egyik legfontosabb feladata olyan értékrend közvetítése, amivel sokkal tudatosabban és felelősség­teljesebben fordulnak a kutyatartók saját kutyájukhoz és környezetükhöz egyaránt. Hosszú még az út, amíg megszűnnek a konfliktusok a ku­tyások és nem kutyatartók között, de azt bizton állíthatjuk, hogy ha minden gazda legalább egyszer az életben megfordulna egy kutyaisko­lában, a problémák száma drasztiku­san lecsökkenne, és boldog kutyák közt, tisztább, biztonságosabb kör­nyezetben élhetnénk mindannyian. kUTWISZOkMAk ebürülékgyűjtőben a helyá A kerületi közterületeken háromfajta hulladékgyűjtő edény található. Ezek, bár egymásra igen hasonlítanak, eltérő jellegű hulladék gyűjtésére valók. A narancssárga és zöld színű kommunális hulladékgyűjtő edények a kommunális hulladék (szemét) gyűjtésére valók. A zöld színű, kutyafej matricával ellátott edények KIZÁRÓLAG ebürülék gyűjtésére szolgálnak! Gondos Gazdi Programmal kapcsolatos infor­mációk és programok a Facebookon. Facebook.com/GondosGazdi

Next

/
Thumbnails
Contents