XIII. Kerületi Hírnök, 2013 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2013-05-03 / 9. szám
Tisztelt Lakótársam! A XIII. Kerületi Önkormányzat célja, hogy a kerület közterületein tiszta és rendezett állapotokat teremtsen. E gy kerület parkjai, közterei, sétálóutcái arra születtek, hogy „éljenek”, hogy ezeken a helyeken az emberek változatosan pihenjenek, kikapcsolódjanak, feltöltődjenek. Mindezt persze lehetőség szerint úgy, hogy eközben mások pihenését, nyugalmát ne zavarják. A kutyatartás körül előfordulnak konfliktusok, ebben sajnos fővárosunk és kerületünk sem kivétel. A közterületen maradt kutyapiszok állandó probléma, a póráz nélkül vezetett, de nem kellően nevelt kutyák könnyen megijeszthetik a közelükben tartózkodókat. Főleg ezek miatt kialakult egy általános rossz kép a kutyásokról - a radikális vélemények már- már az összes közterületről kitiltanák az ebeket. A jelenlegi - szigorúnak tűnő - törvényi szabályozás, a környezetszennyezés és a póráz nélküli sétáltatás bírságolása, ugyan szintén ezt a szemléletet tükrözi, de hisszük, hogy hosszú távon a kutyatartói tudatosság fejlesztésén keresztül a feszültségek minimalizálhatók, és ezért a kerület a saját eszközeivel mindent meg is tesz. A kutyatartás feltételeinek rendeleti rögzítése, valamint a chipes nyilvántartás a környezetével harmóniában élő kerületi kutyatartó érdekeit is szolgálják. Célunk, hogy a néha tapasztalható kutyatartó - nem kutyás szembenállást hamarosan egy olyan - jó értelemben vett - küzdelem váltsa fel, ahol a felelősségteljes kutyatartók és a nem kutyások ugyanazon az oldalon állnak, szemben az egyre inkább elszigetelődő, környezetre és közhangulatra ártalmas magatartásokkal. Ebben segít a 2013-ban útjára induló Gondos Gazdi program. 1. Megismertetni és elfogadtatni a felelős városi kutyatartás normáit a kutyatulajdonosok széles körével. 2. Megteremteni a kutyatartás színvonalas közterületi feltételrendszerét, mely révén a kutyák mozgás és játékigénye kielégíthető miközben a gazdáik is vonzó környezetben töltik el a kutyasétáltatásra szánt időt. A programunk alapja tehát az együttműködés. Hívunk és várunk minden érintettet - kutyást és nem kutyást egyaránt - hogy a program által teremtett fórumokon megvitassuk a problémákat, meghallgassuk egymás érveit és meghatározzuk feladatainkat. Biztos vagyok benne, hogy a közös erőfeszítéseink nyomán a kerület közterületei rendezettebbek, használhatóbbak és még vonzóbbak lesznek. Dr. Tóth József polgármester * KERÜLETI STRATÉGIA SZÜLETIK Lassie, Rin Tin Tin, Benji, Kántor, Frakk, Snoopy - vég nélkül sorolhatnánk a hősöket, akik sokat tettek a kutyák mint képzeletbeli lények megítéléséért, és akiket mindenki ismer és szeret. Ha fejünkben megkeressük az első néhány képzetet, ami a „kutya” szó hallatán eszünkbe jut, jó eséllyel a „hűség”, „segítség”, „az ember legjobb barátja” kifejezések jutnak eszünkbe. Miért van az mégis, hogy „legjobb barátunk” az utóbbi évtizedekben elvesztette - őt egyébként jogosan megillető - címét, és a városi ember a mindennapokban gyakran mint veszélyforrás vagy mint környezeti teher gondol rá? Mi az oka annak, hogy nincs olyan közvélemény kutatás, amiben, ha a városi életről kérdezik az utca - esetünkben kerületünk - emberét, ne kerülne elő a kutya és a kutyapiszok mint általános jelenség? Hogy lehet, hogy létezik a „kutyatartó” és „nem kutyás1’ kifejezéseknek előjele - pozitív és negatív egyaránt? Mit rontott el a kutya? Hogy tudott így megváltozni? M ielőtt elmerülnénk a probléma mélyebb elemzésében és megoldásában, szeretnénk mindenkit megnyugtatni - nem a kutyák természete változott meg, és semmit sem rontottak el. Azt teszik, amit mi, kutyások és nem kutyások üzenünk nekik. Az elviselhetetlenül ugató szörny a harmadikon ugyanaz a kedves, szerethető lény, mint a fent említett legendák egyike. A probléma kulcsa a kérdés feltevésében rejlik. A rosszul feltett kérdés: mit rontott el a kutyatartó? A konfliktusokért, a kutyapiszokért, növényzet károsításáért, a ritka, de annál szomorúbb kutyatámadásokért, és a kisebb harapásokért is a kutya gazdája tehető felelőssé. Az sem kérdés, hogy ellene csak a gazda tehet, és nem elvárható, hogy azok, akiknek életét megkeseríti, minden esetben türelemmel viseltessenek a jelenséggel szemben. Az viszont, hogy a büntetéssel, a tiltással, a megbélyegzéssel eredményt érünk-e el, erősen kétséges. Vajon Bobi abbahagyja az ugatást, ha Margit nénit megbüntetjük? Javítjuk a lakóközösség és Margit néni viszonyát, ha a törvény eszközeivel pellengérre állítjuk, még akkor is, ha Margit néni felelőssége megkérdőjelezhetetlen? Igazi megoldás-e, ha egy Önkormányzat egy ilyen esetben a törvényekre, rendeletekre hivatkozva , felemeli a kezét, és kijelenti: „Margit néni, Ön a hibás!” Ha az Önkormányzat a törvény betűjét betartva kezelné a problémát, a fenti három kérdés fel sem merülne. Mindazonáltal, a XIII. Kerületi Önkormányzat nem tüneti kezelést, hanem hosszú távú és fenntartható megoldást keres erre, a mindenkit érintő problémára. Hisszük, hogy felelősségünk nem csak arra terjed ki, hogy a törvényeket, kerületi rendeleteket betartassuk, hanem arra is, hogy azok betartásához minden lehetséges segítséget megadjunk. A jól feltett kérdés: hogyan segíthetünk a kerület lakóin? Amikor 2012 végén a kerület vezetése eldöntötte, hogy a tüneti kezelés helyett tartós megoldást keres, első lépésként át kellett tekintenünk a lakossági felvetéseket. Második lépésként felkerestünk számos kutyákkal hivatásszerűen foglalkozó szakmai szervezetet, és megkérdeztük - mit lehet tenni? Rátaláltunk egy olyan, kifejezetten kedvtelésből tartott kutyákkal foglalkozó képzési rendszerre, aminek képviselői kérdés nélkül sorolták fel a legfontosabb problémákat, és megmutatták, ők milyen módszereket és eszközöket használnak napi munkájuk során. Eredményeiket látva arra jutottunk, hogy saját eszközeinket és a Tükör Módszert (a felelősségre és tudatosságra épülő gazdaképzési rendszert) vegyítve olyan hosszú távú stratégia alakítható ki, ami összhangban áll célkitűzéseinkkel, melyeket három mondatban foglaltunk össze: Minden embernek joga van félelem nélkül és tiszta környezetben élni! Minden gazdának felelőssége, hogy kutyájával-, és kötelessége, hogy környezetével harmóniában éljen, és ezért mindent megtegyen! Minden kutyának joga van szabadon szaladgálni és játszani a társaival! így született meg a Gondos Gazdi program. Milyen elemekből áll a Gondos Gazdi program? A Gondos Gazdi program egy több évet átívelő stratégia. A konfliktusok nem fognak egy-két hónap alatt megszűnni, és tudjuk, hogy egy olyan kutyás-nem kutyás együttélésért, ami megfelel a XXI. század követelményeinek, sokat kell tennünk. Közösen. A program első évének elemeit három fő terület köré rendeztük: 1.) Párbeszéd A cél közös. Meggyőződésünk, hogy aki azt gondolja, egy radikális, bármely csoport érdekeit semmibe vevő megoldás működhet, téved. A Gondos Gazdi Program kiemelt feladata, hogy katalizátorként működjön egy előremutató vita kialakulásához, ahol minden érintett elmondhatja, mi az, amit problémának lát; sőt, minden megoldási javaslatot üdvözlünk, és minden kerületi lakost arra bíztatunk, jöjjön el, és ossza meg velünk! A mindenki számára elfogadható középutat együtt jelölhetjük ki. A program első évében négy alkalommal rendezünk olyan konzultációs fórumot, ahol a problémafelvetés mellett a megoldási lehetőségek meghatározása, és nem utolsósorban az eredmények mérése lesz a fő téma. 2.) Szemléletformálás a kutyatartók között Ahogy korábban utaltunk rá, tudjuk, hogy a probléma megoldásáért elsősorban a kutyatartók tehetnek többet. Célunk, hogy ne csak elvárásokat állítsunk feléjük, hanem ismeretekkel, módszerekkel segítsük a kutyatartókat abban, hogy mind környezetükkel, mind saját kedvencükkel tartalmas, harmonikus életet éljenek. Ebben lesz segítségünkre a Tükör Módszer, aki mint a program szakmai partnere átadja és megosztja ennek a tudásnak egy részét. A szemléletformálás folyamán további célunk, hogy azok közösségek, akik a napi kutyasétáltatás és a közös érdeklődési kör kapcsán létrejönnek, önmaguk is egy értékrendet közvetítsenek és várjanak el tagjaiktól. A program során szakemberekkel közösen keressük fel a lehető legtöbb kerületi futtatót és kutyasétáltató helyet, és személyes bemutató és tanácsadás keretein belül segítjük a kutyatartókat. 3.) Szemléletformálás a nem kutyások között Félni rossz. Egy kutya nem terhelheti környezetét még puszta jelenlétével sem, ha arra ez a környezet nem kíváncsi, viszont az sem helyes, hogy ha a kutyát mint lényt ítéljük el rossz beidegződések, tévhitek alapján. A Kerület vezetése mindent meg fog tenni azért, hogy lakosai egy kutyára nézve ismét Snoopyt, Kántort és Frakkot lássa. Szabadtéri rendezvényeinken szeretnénk bemutatni a kutya azon oldalát, ami még azokat is mosolyra készteti, akik eddig ellenségként vagy teherként gondoltak rá. Nem csak személyesen várjuk Önök problémáit, javaslatait, kéréseit. Kérjük, hogy mindenki, aki a kérdésben szeretné véleményét velünk megosztani, tegye meg levélben: 1131 Budapest, Hajdú u. 29., e-mailben: kornyezet@kozszolgaltato.bp 13.hu, illetve a facebookon, ahol emellett még a program soron következő állomásairól, eredményeiről is folyamatos tájékoztatást kaphat minden kedves odalátogató.
