XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-04 / 7. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK * 2012. ÁPRILIS 4­Sport Angyalföldi pálmafák Ittak rá egy Kinizsit L egutóbb az volt a téma, hogy az FTC és a Vasas kettős eu­rópai kupameccse (az Arges Pitesti, illetve a Dundalk ellen) 1967-ben nyolcvanezer nézőt vonzott a Népstadionba. Volt kilencvenezres FTC- Va­sas is. Az NB I-es rangadót 1955. áp­rilis 17-én rendezték, szintén dupla program keretében: a nap második meccsén a Honvéd ba­rátságos találkozót vívott a Partizánnal. A kispestiek már az első félidőben 3-0-s előnyt sze­reztek Czibor Zoltán, Puskás Fe­renc és Machos Ferenc góljával, s bár a szünet után a belgrádiak fel­javultak, Machos bevágott még egyet, mire a hatalmas publikum egyszerre jött lázba és nyugodott meg végképp (4-2). Az „előmérkőzés” izgalmasab­ban alakult. A ferencvárosiak, akik a bajnokság előző nyolc for­dulójában veretlenek maradtak, a kiváló szériához illően kezdtek, és a hol hátvédet, hol csatárt ját­szó Ombódi Imre már a tizedik percben menthetetlenül a léc alá lőtt (0-1). Nem tudni, a jobbszél­ső milyen csukában játszott, de az biztos, hogy rá nem vonatkozott a Vidám Színpad akkori műsorá­nak címe: „Hol szorít a cipő?” Annak, aki meglepődik az ötve­nes évekre nem jellemző kritikus hangvételen, figyelmébe ajánlom a korabeli újságcikkek egyikét, amely azt firtatta: „Miért sok a panasz a Május 1. Ruhagyár ké­szítményeire?” A ballonkabátok például olyan minőségűek vol­tak, hogy a kereskedelem egyene­sen megtagadta azok átvételét... A Népstadionban nem volt baj az átvétellel. Szilágyi Gyula játé­kával pedig kiváltképp nem tá­madt semmi gond: a piros-kékek középcsatára előbb fejessel egyenlített, majd kicselezte az FTC három játékosát, és szólója végén a hálóba küldte a labdát (2- 1). FTC? Kinizsi! Abban az idő­ben hivatalosan így nevezték a klubot, bár az Üllői úton ember nem akadt, aki ne „fradizott” vol­na... A ferencvárosi drukkertábor azonban az 1-2-től egykettőre el­halkult, a Vasas hívei pedig azt remélték: ha már a pályán van Szilágyi I és Szilágyi II, lesz Szi­lágyi három is. Ám a második fél­időben - a korszak kiemelkedően legnépszerűbb Oroszának vezér­letével — a IX. kerületiek roha­moztak, de nem bírtak az angyal­földi védelemmel. A piros-kékek megőrizték előnyüket, s a mérkő­zés lefújásakor hasonló boldog­ság töltötte el a Vasas-labdarúgó­kat és -szurkolókat, akár a Hang- és Kinotechnikai Vállalat dolgo­zóit, mert az üzemben elkészült a hangszóróval és erősítővel egybeépített lemezjátszó mintapéldánya. ./Ü A Petőfi rádióban azért ^ - minden vasárnap reggel fél tíztől - már „ment” a köz­kedvelt sorozat, a Miska bácsi le mezes ládája. A félreértések elkerülése vé gett: nem a Vasas-kapus Kama­rás Miska bácsié volt az... Hegyi Iván, a Népszabadság ROVATVEZETŐJE Vasas-Kinizsi 2-1 (2-1) Népstadion, 90 000 néző. Jv.: Dorogi. Vasas: Kamarás - Sárosi, Kontha, Bodzsár - Szilágyi II, Berendy - Raduly, Csordás, Szilágyi I, Milosevics, lllovszky. Kinizsi: Gulyás - Mátrai, Kispéter, Dalnoki - Szabó, Dékány - Ombódi, Láng, Orosz, Vilezsál, Fenyvesi. Qól: Ombódi (10.). Szilágyi I (27. és 37.). A küzdelem öröme Canne de combat Szabados Újabb sportágban lett kerületünk hazai unikum. Február elején kezdte meg műkö­dését a második canne-klub. Mivel ha­zánkban máshol még nem űzik ezt az egé­szen a XIX. századra visszanyúló nemes küzdősportot, ezért a Hírnök utánajárt, honnan ered e különös sportág, és hogyan is került hozzánk. A canne de combat, ahogy a neve is mutatja: francia eredetű sport. A canne franciául botot, a combat pedig küzdel­met, a canne de combat így bottal való küzdelmet, botharcot jelent - mutatja be sportágát Nyilasy Péter. Kicsit olyan, mint a vívás (vívósisakot használnak, és nem az a cél, hogy erősen megüssék a má­sikat, hanem az, hogy találatot vigyenek be). Kicsit olyan, mint a francia boksz (pörgős, laza, játékos), mint valami tánc (kecses és elegáns), mint a capoeira (pörgős, forgós, ugrálós). Valamikor az 1800-as évek elején született afféle úri, önvédelmi technikaként. Az akkortájt meglehetősen veszélyes francia nagyvá­rosok utcáin a felsőbb osztály tagjai séta­pálcájukat használva próbálták megvé­deni magukat a gyakori rablótámadások­tól. A canne később annyira népszerű lett, hogy a francia hadseregben is oktat­ták. Némi visszaesés után az 1970-es években élesztette fel a sportágat néhány lelkes francia.- Miben különbözik más küzdősport toktól7- A lényeg nem az önvédelmen van, ha­nem a mozgás kecsességén, a küzdelem örömén. A botharcban csak bizonyos üté­sek szabályosak. Nem lehet például csak úgy odasózni a másiknak a bottal, hanem csak a szabályos technikák valamelyikével. Ezek az ütések mind elegánsnak mondha­tók, ettől egy küzdelem kicsit olyan, mint valami tánc. A vívás legtöbb ágával ellen­tétben itt sokkal nehezebb találatot bevin­ni, mint kivédeni. Gyakori, hogy egy me­netben rengeteg a „pengeváltás” és csak néhány szabályos ütés talál be. Ahhoz, hogy az ember találatot vigyen be, nem elég gyorsnak és technikásnak lenni, fifika is kell hozzá, át kell valahogy verni az ellen­felet.- Jelenleg hányán űzik a világon, milyen főbb versenyeket szerveznek?- Még gyerekcipőben jár ez a sport. Franciaországban 3-4 ezren űzik, a világ más országaiban, ahol egyáltalán ismert, jellemzően néhány klub működik. Elég jók botharcban a szlovének és a németek, ve­lük nekünk is szoros a kapcsolatunk, és ha tehetjük, közösen szervezünk edzőtáboro­kat, versenyeket. Mivel kevesen vagyunk, gyakoriak a nemzetközi versenyek. A leg­nagyobb megmérettetés négyévente a vi­lág- és Európa-bajnokság.- Hogyan került hazánkba, különösen kerületünkbe a sportág?- Magyarországra Tarpai Flórián hozta be, ő ezüstkesztyűs francia bokszosként kezdett érdeklődni a botharc iránt. Felesé­gével, Tarpainé Bruszt Ildikóval 2004 óta oktatja, 2011 nyara óta a kerületben, a Ke­rekes utcai kollégi­umban. Idén a há­zaspár tanítványai­ból létrejött egy új canne-csapat, szin­tén itt, a kerület- i ben, aTEREM Harcművészeti és Szabadidő Központban, így jelenleg mind­két canne-csapat városrészünkben gyako­rol.- Milyen eredményeket értünk el eddig nemzetközi szinten?- A 2010-es, Cambridge-ben megren­dezett Európa-bajnokságon a magyar csa­pat (Flosznik Zsuzsa, Szilberhorn Niké, Czárán Domonkos, Nyilasy Péter, Tarpai Flórián összeállításban) bronzérmes lett.- Mivel csalogatják az érdeklődőket?- A canne nagyon fiatalos, kreatív han­gulatú sport. Az edzéseken gyakran talá­lunk ki új technikákat, próbálgatunk akro­batikus elemeket. Télen tornateremben, nyáron gyakran szabad ég alatt edzünk. A társaság nagyon vegyes: 10—45 évesig egy­aránt járnak hozzánk. Külön előnye a sportnak, hogy ugyanolyan élvezetes lá­nyoknak, mint fiúknak, a két nem egymás­sal is remek meccseket tud vívni. Összes­ségében ez egy olyan küzdősport, ahol biz­tos nem verik be az ember orrát. Gyorssá és lazává tesz, fejleszti a koncentrációt és mindenekelőtt élvezetes. Botharc, a kecses sport

Next

/
Thumbnails
Contents