XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-15 / 4. szám
DÍSZPOLGÁRKÖSZÖNTŐ/EGÉSZSÉG 20 1 2. FEBRUÁR I 5. 4JH XIII. KERÜLETI HÍRNÖK Berencsi György, a vírusok tudósa „Nem szeretném, ha unokáim sivatagban élnének... ” nyék publikálása viszont nehézségekbe ütközött. Berencsi György azonban sok pályatársával ellentétben nem hagyta el a hazáját. Még akkor sem, amikor 33 évesen egyéves heidelbergi ösztöndíjat kapott. ma: Magyarországon ez idő szerint körülbelül kétszázan művelik. Bizonyos vírusokról sokan azt hiszik, hogy már nem is léteznek. Az igazság azonban az, hogy ezek „visszavadulhatnak”. Európában például 1992 óta nincs gyermekbénulás, és tavaly eljutottunk oda, hogy a hatalmas Indiában sem bénult meg egyetlen gyerek sem. Ez azonban nem teszi feleslegessé védőoltást, mert ha több gyerek megfertőzi Hetvenedik születésnapját ünnepelte nemrégiben kerületünk díszpolgára, dr. Berencsi György. A neves virológus a tudományos munka mellett fontos feladatának tartja a felvilágosítást. Ha hívják - márpedig rendszeresen hívják -, az ország legtávolabbi zugaiba is elutazik, hogy eleget tegyen a felkérésnek. Ezekről az előadásokról csak annyit mond: a védőoltások szükségességére szeretné felhívni az emberek figyelmét. Mert nem úgy van, ahogy a reklámok sugallják: nem elegendő csupán C-vita- minnal védekezni például az influenzavírusok ellen. Ijesztő adat: a múlt szezonban 210-en haltak meg az A/H1N1-vírus következményeként. Döntő többségük ma is élne, ha megkapták volna a védőoltást. Különösen fájdalmas, hogy az áldozatok között több kismama is volt. Az ő immun- rendszerük a várandósság idején legyengül, ezért fogékonyabbak a fertőzésre. Ugyanakkor semmi sem indokolja, hogy ódzkodjanak a terhesek számára is teljesen veszélytelen védőoltástól. Az aktualitásoktól aztán visszatérünk a kezdetekhez: miért is lett orvos Berencsi Györgyből, és hogy esett a választása éppen a virológiára? Az első kérdésre kézenfekvő a válasz. Tele van a családja doktorokkal. Már a nagypapa is orvos volt, édesanyja, édesapja is ezt a hivatást gyakorolta. Utóbbi mikrobiológusként a tbc-vel és a rákkeltő anyagokkal foglalkozott, és nem mellesleg ő volt a budapesti egyetem első, színjeles osztályzatokkal bíró gyűrűs orvosa. Az alma nem esett messze a fájától: az ifjabb Berencsi Györgynek mindössze három négyes osztályzat „csúszott be” a debreceni orvosi egyetem hat éve alatt. Biokémiát tanult, és sokat köszönhet első főnökének, aki kulcsot adott neki a saját házában berendezett laboratóriumához, ahol az ifjú kutató éjjel-nappal dolgozhatott. Akkoriban, a hatvanas évek második felében a pénztelenséget munkával igyekeztek kompenzálni. Az eredméAzt mondja, nem bánja, hogy itthon maradt. Büszke arra, hogy szerte a világon, New Yorktól Londonig és Uppsaláig tizennyolc olyan virológus dolgozik, aki tőle tanulta a szakma csínját-bínját. Viszont szomorúsággal tölti el, hogy tavaly az országban mindössze kilencen jelentkeztek biológia szakra. Ami pedig választását, a virológiát illeti: a vírusok génjeit szerette volna meghatározni. A virológia lényegében genetika. Virológusból alig hatezer volt a világon a hetvenes években. Ma is kicsi ez a szakmást, akkor a vírus természete miatt a hatodik meg fog bénulni. Minden ember legalább húsz vírust hordoz a szervezetében egész életén keresztül, köztük esetleg olyanokat is, amelyek rákot okozhatnak. Ilyen a HPV, amelyre szerencsére már létezik védőoltás. Vannak a kromoszómákba beépülő, öröklődő vírusok, mint például a HIV-fertőzésre hajlamosító herpeszvírus. A vírusok által okozott daganatok általában nem fertőzők. A rosszindulatú daganatok ellen még nem létezik védőoltás, a rákot okozó vírusok szaporodását azonban már képesek vagyunk megakadályozni. Berencsi György ma is aktívan kiveszi a részét a szakemberképzésből. Oktat az ELTE Genetikai Tanszékén, a SOTE-n pedig német nyelven tanít virológiát német ajkú hallgatóknak. Orvosok, nővérek, gyógyszerészek számára tart úgynevezett kreditpon- tos előadásokat. Sokan emlékeznek „Kinek kell félnie a vírusoktól” címmel a kilencvenes évek második felében kiadott könyvére. Nemrégiben készült el, és megjelenés előtt áll angol nyelven írt könyve az édesanyáról a magzatra átkerülő vírusok és ellenanyagok szerepéről a rák kialakulásában. Berencsi György több mint huszonöt éve él kerületünkben. Első házasságából két fia, mostani, második feleségétől egy fia és egy lánya született. Elsőszülött fia a családi hagyományokat követve orvos lett. Az idegen nyelvek „birtoklása”, valamint a zene szeretete is jellemző a családra. 0 maga id. Csenki Imrétől tanult hegedülni, és csaknem húsz évig volt énekkaros. Azt mondja, ma is állandóan dudorászik. Főleg az unokáknak, akik most még „csak” hatan vannak, de útban van a hetedik is. írt verset és más irodalmi alkotásokat, de csak saját gyönyörűségére. Sok egyéb mellett több társadalmi szervezetben is tevékenykedik. Szeretett alma matere, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium baráti körének elnöke. Szívügyének tartja a kerületünkben tizenhárom éve alakult civil szervezet, az Egyesület a Környezet-egészségügyért elnöki tevékenységét. Mint mondja, nem szeretné, ha az unokái sivatagban élnének. Márpedig, ha a folyamatok nem változnak, 2050- re jelentősen megemelkedik az átlaghőmérséklet. A globális felmelegedésnek pedig sok egyéb mellett komoly virológiái következményei is lesznek - figyelmeztet. Csop Veronika Krónikus betegségnek tekinthető Mióta a rák világnapjává nyilvánította a Nemzetközi Rákellenes Unió február 4-ét, a világ minden táján megemlékeznek a rettegett betegségről, annak megelőzéséről, illetve gyógyításáról. Noha sokan még mindig leküzdhetetlen betegségnek gondolják, napjainkban a rák diagnózisa már nem egyenlő a halálos ítélettel. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben összehívott értekezlete állást foglalt abban, hogy a XXI. században a rák már krónikus betegségnek tekinthető, hiszen a megbetegedések hozzávetőleg harminc százaléka megelőzhető, és körülbelül ugyanennyi meggyógyítható. A betegek egyharmadát sajnos nem lehet megmenteni, de életük jelentősen meghosszabbítható, ráadásul megfelelő életminőségben, felesleges fájdalmak és szenvedések nélkül. A rákellenes szervezetek múlt év novemberében Dublinban megtartott világ-csúcstalálkozóján a rákbetegségről kialakult negatív kép megváltoztatásáról született döntés. Ehhez meg kell ismertetni a közvéleménnyel a rákmegelőzés lehetőségeit, és ösztönözni kell a korai felismerésre való törekvést. A megbetegedettek esetében a hatásos fájdalomcsillapítás, a betegségből felépülteknek a társadalomba való visszavezetés a legfontosabb. Az idén a Magyar Rákellenes Liga negyvenhárom alapszervezete és közel ötezer hétszáz tagja emlékezett meg a rák világnapjáról, melynek központi rendezvényére február 2-án a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyi Szakállamtitkárságának épületében került sor. Ezen kiemelt érdeklődés övezte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársának a rokkantsági nyugdíjak változásáról szóló tájékoztatóját, valamint dr. Pilling János pszichiáternek, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete munkatársának „A rossz hír közlése és fogadása” címmel tartott előadását. A Magyar Rákellenes Liga tagjainak hatvanöt százaléka valamilyen formában saját személyében vagy családjában találkozott a rákbetegséggel. A liga ezért fontosnak tartja, hogy ne csak a világnap kapcsán, hanem egész évben felvilágosító előadásaival megjelenjen az ország minden részében. (CS) Fogpótlás Abban az esetben, ha a foghiány olyan mértékű, hogy csak a koronák vagy hidak nem jelentenek megoldást, kivehető pótlás készítése is szükséges. A meglévő fogakon megtámasztott fogpótlás kedvezőbben funkcionál, mint a csak az ínyen támaszkodó protézis. A kivehető részt a koronákhoz rejtett, rugalmas kapoccsal lehet rögzíteni, ami cserélhető, így hosszú ideig használható ugyanaz a protézis. Egy egyszerű alábé- leléssel és betétcserével a fogmű biztonsággal tovább hordható. Döntő többségben teljes foghiánynál is van lehetőség fogbeültetésre. A beültetett implantá- tumokhoz kapcsolódó pótlás stabil, nem mozdul el evés közben. Pka Károly
