XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-15 / 4. szám

Piacaink XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 20 I 2. FEBRUÁR I 5. * 10 éves a Lehel Csarnok Meglepetésprogramok Szórakozva vásárolni, A Lehel téri piac kis bódéira, a kofák és árusok jellegzetes hangulatára minden bi­zonnyal sokan emlékeznek, majd kicsit zö- työgősen, de megszoktuk az új, konszoli­dált csarnokot, melyben immáron tíz éve kínálgatják portékáikat az árusok. Az év­fordulót rendezvénysorozattal ünneplik, elsőként a Lehel Csarnok és a régi piac tör­ténetéről rendeztek szakmai konferenciát a RaM-ban. A megnyitót Vörös Péter tar­totta, aki egy évtizeden át irányította a csarnokot. Maczó Balázs muzeológus hely- történeti előadása pedig felidézte, milyen volt az árusítás a századelőn, miként adták és vették az árucikkeket. Az 1800-as évek végén a Váci úti teme­tő felszámolásával szabaddá vált területen, rendezetlen körülmények között egy piac jött létre - így kezdődött a mai Lehel Csar­nok története. Először 1903-ban került szóba, hogy a főváros a piac céljára használt Ferdinánd teret felszabadítja, azon sétateret létesít, és a nyílt piac helyett egy közös, nagy an­gyalföldi vásárcsarnokot épít. Ez a szép terv azonban nagyon-nagyon sokáig vára­tott magára, egészen 2002-ig... Egy 1909-es Fővárosi Közlemény szerint a Ferdinánd téri élelmi piac területén köz- tisztasági, így főleg közegészségi, de közle­kedési okokból is tarthatatlanok az állapo­tok. A XIX. század végére Angyalföld és vonzáskörzete markáns munkásvárossá kezdett alakulni, a piac tulajdonképpen ennek a társadalmi rétegnek a kielégítésé­re szolgált. Az I. világháború után a Bulcsú utca egyik oldalán lakóházak sora, a sarkon a Lipót-telefonközpont (1927-28) épült fel, a piac helyzetével azonban senki sem fog­lalkozott. A főváros 1930-ban Budapest addigi 10 kerülete helyett 14-et hozott létre, az V. és VT. kerület beépítetlen területeiből létre­jött a XIII. kerület, azaz Magdolnaváros. Az új közigazgatási egység működése 1938- ban kezdődött el, amikor elkészült a kerü­leti városháza a Béke téren. A Lehel tér peremterület lett, a VI. kerület egy kis ki­ugró sarka, az új kerület viszont piac nél­kül maradt. A Népszava 1930. január 25-i lapszámából kiderül, hogy a Lehel téri piac rendezése végre hamarosan elkezdődik. Február 6-án azonban jött a feketeleves: „Egyelőre csak a Garay-téri piacot építik föl, a Ferdinánd-téri piac modernizálása elmarad”. A városi tanács tagjainak többsége a pi­ac közelében létesítendő Árpád-házi Bol­dog Margit-plébániatemplom építéséről döntött. A terv szerint a templomhoz mél­tó környezetet is kell teremteni, amelybe a piac nem fér bele. Ezért azt a megoldást ta­lálták ki, hogy a vásárcsarnok elkészültéig a rendezetlen deszkabódékat lebontják, és ideiglenes jelleggel, de óriási költséggel egyforma külsejű bódépiacot építenek. A templomépítéssel nem csupán a terü­letvesztés volt a gond, hanem az építkezés idejére az árusoknak el kellett hagyniuk árusítóhelyeiket. Ráadásul az új, ideigle­nes bódék száma jóval kevesebb volt, mint a korábbi standoké, így nem mindenki ka­pott elhelyezést azokban. A templomot 1933-ban felszentelték. 1948—50 között felépült a négy Élmun­kás Ház, a tér neve 1951-től Élmunkás tér­re változott. Az 1960-as években a piacot korszerűsítették, a régi bódék helyére kor­szerű pavilonok kerültek, amelyekbe be­vezették a villanyt és a vizet. Az 1970-es évektől a piaci körülmények újból romlásnak indultak, különösen azu­Ünnepi rendezvények a csarnokban Február 23. 11 óra: meglepetésprogram Március 8.: nőnap Március 22. 11 óra: meglepetésprogram Március 28. 10 óra: Konferencia: A ha­zai mezőgazdaság élelmiszer-termelé­sének belföldi jelentősége (helyszín: RaM Colosseum, Kárpát u. 23.) Március 28-31.: élelmiszer-bemutató (primőrök, zöldségek) tán, hogy az 1980-as években a Váci út mentén a Fővárosi Tanács a piac üzemel­tetőjével való egyeztetés nélkül új üzlet­sort építtetett. Ennek következtében a ra­kodás a Bulcsú utcán történt, ami zavarta az ott lakókat. 1995-ben elkezdődtek vég­re, a 100 év után is csak tervekben lévő csarnok építésének előkészületei. Az áru­sok megszokott tiltakozása ellenére 2000- ben megindult a bontás, és 2002-re kész lett az új csarnok. / Budapesti Virágpiac Uj kínálattal színesedik a kerület egyik különlegessége Házisajt és szirombontás az agórán Hamarosan igazi agóra születhet a Szent László utcában: a több újítást is bevezető Budapesti Virágpiacon májustól magyar élelmiszerek és termékek állandó vására nyílik, mely kellemes és hasznos kikapcso­lódást ígér a családoknak, illetve bárkinek. Komoly tervekkel vág tehát neki a kö­vetkező időszaknak a januárban harmadik évtizedébe lépő, eddig kizárólag nagybani kereskedésként működő virágpiac május­tól a nagyközönség előtt is szélesre tálja ka­puit és egyedi módon bővíti kínálatát. Mindezzel a tulajdonosok szeretnék szoro­sabbra fűzni kapcsolataikat a kerület lakói­val, kereskedőivel és iskoláival. Ez persze nem zárja ki, hogy bárki ellátogasson, aki kedvet érez a kulináris különlegességek­hez. Az egyhektáros ingatlan szabadtéri ré­szén ugyanis - kezdetben vasárnaponként - megnyitják az egészséges magyar élelmi­szerek piacát, mely ha népszerűvé válik, más napokon is üzemelni fog. Több „piac­élénkítő” tervük is van a tulajdonosoknak, így például az, hogy a kerület diákjainak in­gyenes helyszíni virágbemutatókat szervez­nek majd, hogy a számítógépes világon túli szépségeket is idejekorán felfedezhessék. Habár hasonló „élelmiszer-minivásárok” működnek Budapesten, de rossz vagy kez­detleges körülmények között. A nagybani virágpiac 1991-ben nyílt; ahogy akkoriban a családi virágkereskedés számított egészen újszerű vállalkozásnak, most a kulturált, jó infrastruktúrájú „gasztropiac” lehet külön­legesség. Ez nem kizárólag biokereskedés lesz, az ország minden részéről várják a leg­különfélébb ágazatok őstermelőit, szövetke­zeteit, vállalatait, hogy állati vagy növényi eredetű áruikkal megörvendeztessék a ve­vőket. Egyetlen kritérium a kizárólag ma­gyar alapanyagból, magyar feldolgozók által előállított, jó minőségű áru. Ennek ellenőr­zését szakmai szervezetek végzik majd, így kizárt, hogy valaki egy másutt megvett (eset­leg külföldi) sajtot, zöldséget, netán mézet áruljon a sajátjaként, felárral. Mivel a piac mellett fut az egyik nemzet­közi bicikliút, azzal is erősítik az agóra kö­zösségi jellegét, hogy tavasztól büféjének megnyitásával pihenőt alakítanak ki a ke­rékpárosoknak. A vasárnapi „gasztrofó- rumra” pedig bárki ingyen és szabadon be­mehet majd. Ezt azért fontos tudni, mert a virág-nagykereskedést továbbra is csak az arcképes belépővel rendelkező, mintegy ötezer hivatalos (főként viszonteladó) vagy napijegyet megváltó vásárló látogat­hatja. Mivel a virágnagybaninak - kiegé­szítőként - eredendően is egyedülálló az ajándéktárgy- és dekorációseszköz-kínála- ta, így várják a kerületi vagy máshonnan érkező, hasonló profilú nagykereskedők és gyártók jelentkezését, akiknek vonzó áron árusítóhelyet biztosítanak. A mondás szerint, „ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet”. Nos, a környéken élőkkel a kezdetektől jó szomszédi kapcso­latot ápoló virágpiac eddig is bizonyította elkötelezettségét a szépség és az odafigye­lés iránt: a tulajdonosok folyamatos mun­kával kulturált viszonyokat teremtettek nem csak az ingatlanon belül, hanem an­nak környékén is. Ennek is betudható, hogy a kerület gondjaikra bízta a szomszé­dos Mókus játszótér karbantartását, kör­nyékének parkosítását. K.A.L A nagybani virágpiac létesítése idősebb Hajnal Imre (t) ötlete és álma volt. Ma fia vi­szi a családi vállalkozást, mely a megnyitás óta jelentősen bővült. A csaknem egyhek­táros terület, melyen többszintes csarnok és hatalmas parkoló található, ma nagyjá­ból egymilliárd forintot ér. Ám a tulajdonosok nem válnak meg a virágpiactól, inkább megpróbálják újabb tartalmakkal megtöltetni. A stabilan 100 termelő és nagykeres­kedő a gazdasági válság ellenére is nagyjából 80 százalékos kihasználtságot jelent, ami annak is köszönhető, hogy a tulajdonosok hat éve nem emelték a bérleti díjakat, miközben üzemeltetési költségeik azóta a többszörösére rúgnak. A virágpiac vezetői bármikor, akár a késő esti órákban is szívesen állnak minden érdeklődő rendelkezésé­re, elérhetőségeik megtalálhatók a www.viragpiac.hu internetes oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents