XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-01 / 3. szám

Raoul Wallenberg-emlékév A magyarországi zsidóság legnagyobb megmentője Utcanevek, szobrok, emléktáblák idézik fel országszerte a második világháború hős zsi- dómentőjének, Raoul Wallenbergnek az alakját. Születésének századik évfordulója alkalmából a magyar kormány Wallenberg- emlékévet hirdetett meg. Számomra nincs más választás - Raoul Wallenberg 1912-2012 címmel január 17-én a Nemzeti Múzeumban fotókiállítással vette kezdetét az emlékévhez fűződő programsorozat. A gazdag svéd bankár- és diplomatadi­nasztiából származó Wallenberg soha nem akart hős lenni, de a politikai világ állásfog­lalásra késztette, humánus emberi gondol­kodása az üldözöttek megsegítésére sarkall­ta. így lett a magyarországi zsidóság legna­gyobb megmentője. Az általa létesített svéd védett házak, a vészhelyzetekben sokszoro­sított svéd menlevelek, a Schutzpas-sok több ezer üldözött zsidó ember életét mentették meg a lágerektől, a gázkam­ráktól. 1945 januárjában, amikor Wal­lenberg megtudta, hogy Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást ter­vez a gettókban, a vele együttmű­ködő Szalai Pál közvetítésével el­érte, hogy a német parancsnok megakadályozza ezt az akciót. Két nappal később az oroszok elérték a két budapesti gettót is. 1945. január 17-én a fővárosból Debrecenbe indult, oda azon­ban soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint ismeretlen okokból a Vörös Hadse­reg katonái letartóztatták, és sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták, ahol 1947-ben - állítólag - a Lubjanka börtönben halt meg. Ezt azonban a legfrissebb kutatások cáfol­ják, egyesek szerint még évekig rabosko­dott, erről azonban perdöntő bizonyíték a mai napig nincs. Budapesten utoljára a róla elnevezett Wallenberg utcában látták. E helyen áll emléktáblája is, ahová minden évben ezen a januári napon elzarándokolnak azok, akik emlékét szívükben, lelkűkben máig megőrizték. Vetélkedők, emlékkoncertek Idén több különböző, a svéd diplomatához kötődő programot szerveznek, többek között az Élet Menetét áprilisban, valamint emlékkoncertet és tudományos konferenciát is tar­tanak e témában. Ezenkívül tavasszal a középiskolásoknak vetélkedőt rendeznek a Wal­lenberg Egyesület közreműködésével, amelynek célja, hogy a diákok feldolgozzák a ma­gyarországi holokauszt témáját. Bővebb információ a www.wallenberg.hu, ww.wallen- bergegyesulet.hu honlapon található. V édett házak 1996 óta kerületünk történetéről 16 darab Helytörténeti füzet jelent meg. „ Védett” há­zak- Raoul Wallenberg tevékenysége kerületünkben címmel dr. Róbert Péter tollából íródott. A kis füzet annak az embermentő munkának állít emléket, amelyet Wallenberg végzett városrészünkben. Érdekessége a műnek, hogy a sok korabeli fotó mellett megis­merhetünk néhány védett házat mai állapotában is. A füzetek 400 forintba kerülnek, érdeklődni a +36 (1) 320-3842-es és a +36 (1) 320-3843-as telefonszámon lehet. Kultúra Magyar Kultúra Napja Arany Katedra a legelhivatottabbaknak A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünne­peljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlé­kezések alkalmat adnak arra, hogy na­gyobb figyelmet szenteljünk évezredes ha­gyományainknak. Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva ad­ják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Január 23-án ez alkalomból 12 kerü leti pedagógus kapott elismerést. A Nemzeti Erőforrás Minisz­térium által adományozott Karácsony Sándor-díjat a Szépművészeti Múzeum­ban kapta meg Szabóné Horváth Gizella, a Csa­ta Utcai Általános Is­kola tanítója (kis képünkön). Az Arany Katedra el­ismerést 11 pedagógus vehette át az An­gyalföldi József Attila Művelődési Köz­pontban rendezett ünnepségen. Díjazottak: Bartók Lászlómé óvodapedagógus, Nap­raforgó Tagóvoda; Bíró Mária gyógypedagógus, logopédus, PRIZMA Általános Iskola, Óvoda EGYMI; Cserhátiné Gémesi Gyöngyi igazgató, tanár, Eötvös József Általános Iskola; dr. Lukács Istvánná tanár, Ady Endre Gimnázium; dr. Mihola Gábomé tanár, Hegedűs Gé­za Általános Iskola; Ercsényi Judit tanár, igazgatóhelyettes, Hunyadi Mátyás Általános Iskola; Molnár Miklósné igazgatóhe­lyettes, Egyesített Óvoda; Nyíri Lászlóné tanító, Vizafo­gó Tagiskola; Tikosné Tircsi Éva tanár, Csa­ta Utcai Általános Iskola; Timámé Sárosi Katalin igazga­tó, tanár, Hegedűs Géza Általános Iskola; Tóth Julianna tanár, Berzsenyi Dániel Gimnázium. Dr. Tóth József polgármester elmondta, szeret­né, ha a jövőben is magas színvonalon folytatódna a képzés a kerü­letben, utalva arra, hogy a következő idő­szakban változások várhatók az oktatási intézmények üzemeltetésében.- Erre a területre a XIII. kerületben 6,7 milliárd forintot fordít évente a helyható­ság, ebből 2,1-2,2 milliárd az állami nor­matíva, a különbözetet az önkormányzat saját forrásból finanszírozza. Sikeres tanulók A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeztek ünnepsé­get a Gárdonyi Géza Általános Iskolában január 20-án. A Gár­donyi-napon név­adójuk dombormű- vének koszorúzásával tisztelegtek nagysága előtt a tanulók. Ezen a rendhagyó pénte­ken köszöntötték a nyertes pályázatok diákjait, valamint a Gárdonyi-díjak büsz­ke tulajdonosait is.

Next

/
Thumbnails
Contents