XIII. Kerületi Hírnök, 2012 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-18 / 8. szám

XIII. KERÜLETI HÍRNÖK j^20^2^PRIÜ^8^ Parlamenti félidő Interjú Dr. Tóth József az önkormányzatok szorongatásáról és országgyűlési képviselői munkájáról A társadalom kettészakítása zajlik A két évvel ezelőtti országgyűlési választásokon dr. Tóth József pol­gármester győzelme egy percig nem volt kétséges. Az első fordu­lót jókora előnnyel zárta, majd a második fordulóban nagy fölény­nyel, 12 százalékkal megelőzve el­lenfelét újból elnyerte Angyalföld 20-as választókerületének egyéni parlamenti mandátumát.- Ön a két éve tartott országgyűlési vá­lasztásokon harmadszor nyert egyéni man­dátumot, így gazdag képviselői tapasztala­tokkal rendelkezik. A ciklus félidejében milyennek ítéli az elmúlt két évet?- Az elmúlt két esztendő sem különbö­zött az előző évek általános gyakorlatától, eszközeiben egyre durvábbá váló politikai harc volt a jellemző a parlamentben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a jobboldal a hatal­mát kihasználva a demokratikus jogállam szétverésére törekszik. Brutális gyorsaság­gal és ellentmondást nem tűrő módon bo­rították fel a fékek és ellensúlyok rendsze­rére épülő alkotmányos berendezkedést. A kormány gazdaságpolitikája homályos, nélkülözi a világos koncepciókat, a távla­tos terveket. A legnagyobb és legkárosabb hatású, jóvátehetetlen intézkedésük a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a ma­gánnyugdijak „lenyúlása” volt. A csaknem 3000 milliárd forintos vagyon jelentős ré­szét az államadósság csökkentésére fordí­tották, mégis, a statisztikák szerint az ál­lamadósság nagysága minden korábbi re­kordot megdöntött.- Nem az ellenzéki politikus nézőpont­ját tükrözik ezek a súlyos szavak? A kor­mányoldal politikusai az eltelt két évet a siker időszakának mondják.- Ezzel szemben tény, hogy elveszteget­tünk két évet. A gazdasági szabadságharc vargabetűje után ott tartunk, hogy most a korábban büszkén „hazapaterolt” IMF pénzéért kalapozunk. Egyedül maradtunk. Nehéz gazdasági helyzetünkben nincs nemzetközi szövetségesünk, akire támasz­kodhatnánk. A külföldi beruházók bizal­matlanul tekintenek ránk, egyre inkább el­kerülnek minket. így ahelyett, hogy a mun­kahelyek tíz év alatt ígért egymillióval sza­porodnának, számuk inkább csökken. A társadalom drasztikus kettéosztását éljük: a tehetősebb réteget a szegényebbektől el­vett pénzekből segítik, ebből építik klien­túrájukat is.- A forradalmi jogalkotásnak köszönhe­tően két év alatt több mint három és fél- száz új törvény született, ami - sportha­sonlattal szólva - lehet, hogy világcsúcs.- Itt is érvényes a mondás: a kevesebb több lett volna. A törvényalkotás nem a sportpályák, stadionok műfaja. A parla­mentben a nagy rohanás, a kapkodás sok selejttel járt, nem csoda, hogy most a visz- szavonások idejét éljük. Több esetben mó­dosító javaslatot nyújtottam be a kor­mányoldal által beterjesztett törvényjavas­latokhoz. Az önkormányzatokról szóló törvény tárgyalásán a szocialista frakció vezérszónokaként kifejtettem aggályai­mat; csak ehhez a törvényjavaslathoz 93, az Állami Számvevőszékről szólóhoz pedig 33 módosító indítványt nyújtottunk be képviselőtársaimmal. A 2012-es költség- vetés általános vitájában azt hangsúlyoz­tam, hogy az önkormányzatok finanszíro­zása nem elegendő, és a sok törvényi válto­zás miatt nagy a bizonytalanság, így a hely­hatóságok nehezen tudják megtervezni a büdzséjüket.- Segítette képviselői munkáját, hogy polgármester?- Parlamenti képviselőként én inkább az emberek köznapi ügyeivel és az őket érintő dolgokkal foglalkozom az ország há­zában. Azokkal, amelyekkel polgármesteri munkám során találkozom. Fontosnak íté­lem, hogy a mindennapokból, az átélt ese­ményekből építkezzek hozzászólásaimban. Interpelláltam például a nemzetgazdasági minisztert annak ügyében, hogy mit tesz a kormány a közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekkel? Az Út a munkához program több tízezer ember megélhetésén segített, fontosnak tartottam, hogy a ko­rábbiakhoz hasonló színvonalon folyta­tódjon a jövőben. A nemzeti fejlesztési mi­nisztert interpelláltam abban, hogy milyen segítséget nyújt a kormány az ingyenes internet elterjesztésében, támogatja-e az ehhez szükséges optikai hálózat kiépítésé­ben az önkormányzatokat? írásbeli kérdést tettem fel szintén a fejlesztési miniszter­nek, hogy akarják-e folytatni az előző kor­mányok alatt sikeres panelprogramot, emellett felhívtam a figyelmét a közterüle­ti reklámozás anomáliáira, segítséget kér­ve a problémák rendezéséhez. A belügy­minisztertől pedig arról érdeklődtem, tár­cája milyen módon segíti a településeket a térfigyelő rendszerek kiépítésében? Az említett témákban sajnos nem kaptam sok segítséget a kormányzati szervektől.- Mennyiben hatnak az új törvények a városrész tevékenységére?- A törvénygyár sebtiben „összela­pátolt” rendelkezé­sei az önkormányza­tiság szinte minden szegmensére hatás­sal vannak, nálunk is éreztetik negatív hatásukat. Gyökeres változások történtek például az intéz­mény- és az ellátórendszerekben. A koráb­bi nyolcórás közfoglalkoztatást lecsökken­tették négyórásra, ami feleannyi, megalá­zóan kevés jövedelmet is jelent egyben. A kerületben 3450-en estek ki a nyugdíjsze­rű ellátásból és részesülnek szociális ellá­tásban. Elveszítették eddigi kedvezménye­iket a közgyógyellátástól kezdve a bérlet- vásárlásig, ami súlyosan érinti mindenna­pi életüket.- Az önkormányzati rendszer átalakítá­sát az érintettek körében nagy értetlenség és felháborodás kíséri...- A törvényt alkotók felfogása szerint a helyhatóságok nem partnerei, hanem alattvalói az államnak. Az önkormányzat­októl fontos feladatokat vesznek el a hoz­zájuk tartozó vagyonelemekkel és bevételi forrásokkal egyetemben. Attól tartok, hogy az oktatás, az egészségügy és a ható­sági feladatok átvétele komoly színvonal- csökkentést fog eredményezni, aminek a szenvedő alanya a szolgáltatást igénybe ve­vők köre, a lakosság lesz. Az egészségügyi átalakításokat a kapkodás, az átgondolat­lan improvizáció jellemzi. A bizonytalan­ság és a pénzhiány a kórházak és a szakren­delők működőképességét veszélyezteti. A közoktatási reform ürügyén az iskolák kö­telező államosítása zajlik. Láthatóan az ál­lam alattvalónak szeretné nevelni a jövő felnőttjeit, uniformizálni az egyéneket, az iskolákat. Az egységesítés következménye, hogy a kiemelkedő iskolák és tanulók visz- szasüllyednek az átlag szintjére. A felsőok­tatás átszervezésével egy időben jelentős forráskivonás történik. A diploma a jómó­dúak kiváltsága lesz.- Fölmerült, hogy polgármesterek ne le- hessenek országgyűlési képviselők, és vi­szont.- Évtizedes tapasztalattal a hátam mö­gött azt mondom, hogy a két funkció ese­temben szervesen kiegészíti egymást, köz­életi tevékenységem így kerek egész. A pol­gármesteri munka tapasztalatait a tör­vényhozásban, míg a parlamentben szer­zett ismereteket a polgármesteri munkám­ban hasznosítom. Ez a párosítás - önfénye­zés nélkül mondom - eddig jól működött, amit városrészünk eredményei visszaiga­zolnak. Önkormányzatunk stabil költség- vetéssel, hitelfelvétel nélkül működik, és ebben a nehéz időszakban is folytatja fej­lesztéseit. Továbbá növeltük a szociális tá­mogatást abban a körben, amelyről az ál­lam levette segítő kezét. Iskoláinkat, egész­ségügyi intézményeinket felújítottuk, kor­szerűsítettük. Új óvodákat, bölcsődéket építettünk, ez utób­biakat ingyen vehe­tik igénybe a szülők. Munkánkat több rangos elismeréssel díjazták. A Progres­szív Intézet átfogó elemzése szerint 2011-ben is a XIII. kerület volt az ország legjobb önkormányzata, ki­emelték pénzügyi stabilitásunkat. Nálunk a legalacsonyabb az adósságállomány, egy lakosra vetítve 654 forint.- Nem megterhelő a két felelősségteljes pozíció egyidejű ellátásai- Akik ismernek, tudják, hogy munka­mániás vagyok. Amíg nem érzem terhes­nek közéleti munkámat és jó színvonalon el tudom látni mindkét funkciómat, addig szívesen dolgozom mindkét területen egyi­dejűleg. Máskülönben a munkámat a vá­lasztók minősítették: mint egyéni ország- gyűlési képviselőnek háromszor, mint pol­gármesternek ötször szavaztak bizalmat. A döntés jogát hagyjuk meg a választóknak! Jusztusz Gábor Dr. Tóth József a jelenlegi Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizott­ságának 2010. május 14-e óta tagja. A mostani ciklusban eddig 26 önálló és 155 kö­zös beadványt jegyez; a plenáris üléseken összesen húsz alkalommal és nagyjából hetvenpercnyi időkeretben szólalt fel interpellációkban, azonnali kérdésekben, a törvényviták során, valamint napirend előtt. A ff Cl parlamentben a nagy rohanás, a kapkodás sok selejttel járt, így most a visszavonások idejét éljük. **

Next

/
Thumbnails
Contents