XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-10-04 / 19. szám
XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 2011.OKTÓRER 4. Sport Folytatás az 1. oldalról A futsalpálya körül futópálya, a pálya és a kerítés között egy 1,15 m széles, szintén gumiburkolatú nekifutó sáv és távolugrógödör épült. Mindezeket az iskolai tornaórák számára, a testnevelőkkel egyeztetett módon alakították ki. A meglévő kézilabdakapuk felújítva, új hálóval felszerelve kerültek vissza a helyükre, mobil, kiemelhető kivitelben. A pálya alépítményébe az egyéb sportolási célt szolgáló rögzítő elemeket is telepítettek, így további sportágak, röplabda, tollaslabda, tenisz részére is alkalmassá vált az udvar. A pályaépítéssel párhuzamosan a játszóudvar is megújult. A felújítás összköltsége 55 millió forint volt. Sz. T. Angyalföldi pálmafák Müller: muzsikált, mint Armstrong A z MLSZ nagy húzása volt 1973 őszén, hogy elrendelte a kettős rangadók felelevenítését. Akkor már három éve nem volt olyan dupla bajnoki program a Népstadionban, amelyen a négy nagy, az FTC, a Honvéd, az Újpest és Vasas együtt szerepelt, így szeptemberben özönlött a tömeg a legnagyobb hazai aréna felé. Amikor - vasárnap délután negyed ötkor - Emsberger Gyula, a Vasas-Újpest mérkőzés bírája jelt adott a kezdésre, 75 ezren tolongtak a lelátókon (azért csak annyian, mert több hely nem akadt), és este háromnegyed nyolckor, az FTC-Honvéd derbi (2-1) lefújásakor senki sem mondta, hogy ide ugyan minek kellett kijönni? A Vasas különösen jól jött ki az előző évad első négy helyezettjének közös fellépéséből. (Az 1972/73-as végeredmény így festett: 1. Újpest 46 pont, 2. FTC 41, 3. Vasas 40, 4. Honvéd 35.) Várady Béla beívelését Vidáts Csaba már a negyedik percben a hálóba fejelte, s ekkor már sejteni lehetett, hogy Lipovszky Józsefnek, a Szekszárdról igazolt újpesti kapusnak nehéz napja lesz... Noha Bene Ferenc fél óra múltán egyenlített, az 1-1-et követő első akció végén Lipovszky kiejtette a felfutó Török Péter beadását, és - pechjére - Várady éppen arra járt (2-1). Na persze, a gólvágó merre járt volna? A főszerepet azonban Müller Sándor játszotta. (Miközben Lipovszkyt lecserélték.) A dirigens 5-ös, jeles osztályzatot kapott a Képes Sporttól (csakúgy, mint Török, Vidáts és maga a rangadó), miután a második félidőben olyan karmestert alakított, aki nem csupán vezényli, de el is muzsikálja a művet. Igaz, Várady két nagy csel után úgy ívelt keresztbe, hogy az ötös túlsó oldalán érkező Müllernek pusztán az üres kapuba kellett fejelnie, de az ifjú Sipőcz József indítása - és Nagy László rosszul sikerült érintése - után a középpályás igazán finom mozdulattal emelt a hálóba. A lilák ferde szemmel nézték a két eredmény- jelző táblát: egy óra sem telt el, és már 4-1 állt azokon... Fazekas még szépített (4-2), de az angyalföldi boldogságon ez sem változtatott, ráadásul a sajtó is áradozott a találkozóról. „Mekkora publikum! Louis Armstrong, a SZÜR-ok és ama válogatott mérkőzések óta, amikor még kalapunkat a kezünkben tartva, reménykedően álltunk a vb tizenhatos mezőnyének kapujában, ilyen érdeklődésre nem volt példa. (Három hónappal korábban zajlott - nyolcvanezer néző előtt — a 3-3-as, »edströmös« magyar-svéd - a szerk.) És - eltekintve a szurkolói csalódásoktól- csupa jókedv, csupa elégedettség volt az igazi nyertes, a közönség, amely megkapott mindent, amit remélt” — zengett a megálHegyiIván, a Népszabadság rovatvezetője lapítások egyike. Egy másik pedig a piros-kék diadal titkát igyekezett megfejteni: „A Vasas tulaj- ■* donképpen nem támadó, hanem ellentámadó modorban játszott. Mennyivel könnyebb volt a Vasas-csatároknak a fellazult újpesti védelem ellen támadást szőniük, mint az újpesti csatároknak megbirkózniuk az angyalföldi kapu előtti tömegsporttal!” Azért azokat az akciókat meg kellett komponálni, és az Újpest módfelett fájlalhatta, hogy nem volt egy Müllere. „Mindössze” “ Fazekasa, Benéje, Tóth Andrása, Zámbója volt... „Valamit” tényleg kellett produkálni ahhoz, hogy az eredmény 4-2 legyen, meg ahhoz is, hogy valaki ebben a társaságban a mezőny legjobbjává váljék. Azt az embert 1973 őszén (is) joggal nevezték nagy Sándornak. .. Vasas-Újpest 4-2 (2-1) Népstadion, 75 000 néző. Jv.: Emsberger. Vasas: Mészáros - Török, Fábián, Vidáts, Kántor - Müller (Gass, 78.), Lakinger, Kovács Ferenc-Tóth Bálint (Ihász, 78.), Várady, Sipöcz. Újpest: Lipovszky (Szigethy, 39.) - Kolár, Harsányt, Horváth, Nagy - Dunai III, Kellner (Hegyi, 61.), Tóth András - Fazekas, Bene, Zámbó. Gól: Vidáts (4.). Bene (37.), Várady (38.), Müller (57. és 59.), Fazekas (73.).
