XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-09-06 / 17. szám
8 TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK 2011. szeptember 20. A beilleszkedési gondokon segítettek Sikeres nyári mentálhigiénés táborok Szép eredményekkel zárultak a Heim Pál Gyermekkórház Faludi utcai Mentálhigiéniai Központja által szervezett nyári mentálhigiénés táborok. Erről dr. Rigler Ilona osztályvezető főorvos, a központ vezetője számolt be lapunknak. Mint mondta, először az idén adódott alkalom arra, hogy ilyen táborokat hirdessenek meg, a siker nyomán azonban remélik, hogy jövőre lesz lehetőségük a folytatásra. A négy különféle korosztályú csoport egy-egy hétig tartó napközis terápiás foglalkozásai a Faludi utcai épületben, illetve annak udvarán zajlottak. Az óvodás csoportban zömmel iskolakezdés előtt álló kicsik vettek részt. Volt ezenkívül alsós, felsős és középiskolás csoport. Napjainkban sok a szorongó gyerek, akik számára nehézséget jelent a kapcsolatteremtés, a kortársak közé való beilleszkedés, emiatt az első osztályban komoly gondjaik lehetnek. De az alsós és felsős gyerekek között is sok a magatartászavaros, aki nehezen találja a helyét a közösségben. A kamaszok életében a családi problémák, esetleg a barátság és a szerelem okozhat különféle válságokat. Az utóbbiak számára meghirdetett élményterápiás foglalkozások célja az önismeret fejlesztése volt. A mentálhigiénés tábor a gyerekeknek olyan intenzív együttlét volt, amely fölért egy-egy több hónapos terápiával. A részvétel ingyenes volt, a szülőknek kizárólag az ebédről kellett gondoskodniuk. A gyerekek viszont új élményekkel és barátokkal gazdagodtak. Célzott gyakorlatokkal, játékokkal, megfelelő kezelésekkel komoly javulást lehetett elérni náluk. A foglalkozásokat Galambosi Elvira, Nyitrai Mónika és Vetier Panni pszichológusok, valamint Üveges Tamás szociális munkás tartotta, akiknek a munkáját Moldoványi Eszter és Móricz Hajnalka gimnazista, illetve egyetemista önkéntes, valamint Reményi Marcsi asszisztens segítette. Egy- egy csoportban átlagosan tíz-tizenöt gyerek vett részt: a kicsik között többségben voltak a fiúk, míg tízéves kor fölött már kiegyenlítődött a nemek aránya. Az óvodás csoport foglalkozása már január óta zajlott. A vezetők úgy látják, hogy a nyári terápiás tábor komoly előrelépést hozott, amire a következő hónapokban tudnak majd alapozni. Például volt olyan kislány, akit azelőtt alig lehetett szóra bírni. Ma már ott tart, hogy szívesen beszél és aktívan részt vesz a csoport munkájában. Más gyerekeknél nem a „megnyitás”, hanem éppen ellenkezőleg, a visszafogás a cél. A gyermekek terápiás munkája aligha lehet eredményes a szülők segítsége nélkül, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szülőkkel való rendszeres konzultációra is. A középiskolás csoportot igazi sikertörténetnek nevezik a vezetők. A részt vevő fiatalok azelőtt nem ismerték egymást, napról napra alakult és mélyült a kapcsolatuk, míg végül péntekre olyan otthonos, befogadó közeg alakult ki, amelyben a fiatalok személyes gondjaikat is képesek voltak megosztani egymással. Barátságok születtek, amelyek egy része valószínűleg meg is marad. Balog Emese, a lassan hatéves T. Olivérédesanyja szerint az egyhetes tábor mindenképpen eredményes volt. Kisfia folyamatosan fejlődött a bő két év alatt, mióta kezelésre, illetve csoportba jár. Olivér korábban az óvodában nem tudott aludni, és nem játszott társaival, inkább félrehúzódott. Sőt, nemegyszer komolyan megijedt, ha egy gyerek közeledett hozzá. A Faludi utcai szakemberek derítették ki az okot: a kisfiú viselkedését az Asperger-szindróma okozza. Az egyhetes tábor a januárban tíz kicsivel indult csoport szerves folytatása volt sok rajzolással, báb- és szituációs játékokkal. A terápiás alkalmakon túl a gyerekeket elvitték állatkertbe és játszótérre, továbbá lehetőségük volt terápiás kutyával is találkozni. Olivér, aki eddig messziről elkerülte az ebeket, már nem fél tőlük. Ma ott tart, hogy szeret óvodába járni, ott is alszik, sőt társai között már barátokra is lelt. Balog Emese abban reménykedik, hogy a nyári tábornak lesz folytatása. Kisfia számára ez azért is nagyon fontos lenne, mert egy év múlva megy iskolába. A pszichológusnak készülő Moldoványi Eszter, aki most harmadikos gimnazista, önkéntes segítőként dolgozott a felsősök csoportjában. Előbb azonban a középiskolásoknál szerzett gyakorlatot. Mint mondja, sok érdekes tapasztalattal gazdagodott. Meglepte például, hogy azoknak a tíztizennégy éves gyerekeknek, akik szóban nehezen fejezték ki érzelmeiket, egy egyszerű ütős hangszeren mindez olyan jól sikerült, hogy társaik is pontosan értették, mit is akartak „mondani” a hangokkal. Külön élményt jelentettek Eszter számára a foglalkozási órák közötti szünetek, amelyek fontos kapcsolatteremtő szerepet is betöltötték. Elgondolkodtató tapasztalatokkal szolgált a terápiás kutya is, amely boldogan kapott a gyerekek által a szájába dobott virslifalatokon. Moldoványi Eszter ismét jelentkezne önkéntesnek, ha jövőre is lennének hasonló, egy- vagy akár kéthetes mentálhigiénés foglalkozások. Addig is kíváncsi arra, vajon hogyan alakul az idei csoportban részt vett felsős gyerekek további sorsa. Csop Veronika Bejárta a világot - a dalaival. Varga Lőrinc szerzeményeiben benne lüktet a lelke, az érzékeny, romantikus, finom belső világa. Margitsziget rózsái, Mindig várlak, Hiányzol még!, Párizsi emlék, Megkésett virágok. Még ha néha szomorkásak is, e szerzeményekben ott rejlik a derű, amely Lőrinc úr sajátja. Nevet a szája a bajusza alatt, nevet a szeme, nevet az egész lénye. „Tudja, mit szeretnek az embefek? - kérdezi. - Enni, szerelmesnek lenni és dalokat hallgatni.” Lőrinc úr annak idején sokat járt ki kedves Margitszigetére, ahol séta közben egy szép napon beugrott neki később híressé vált dalának címe: Margitsziget ró- if zsái. De nemcsak a cím, a meló- , dia is jött hozzá magától. Pedig Ü Lőrinc úr nem járt semmilyen zeneiskolába. A Tolna megyei Simontornyán született, első komoly sikereit az atlétika terén aratta. Először olimpikon akart lenni, majd csillogó színészi pályáról szövögetett terveket, aztán híres énekesként látta magát a rivaldafényben. Végül esztergályosnak tanult, később pedig rendezvényeket, szórakoztató műsorokat szervezett a Művelődési Minisztériumban. Tehát csak szerette a • |g| muzsikát, de nagyon. Kamasz fiúként a Beat- ' lesért, az Illésért, az f Omegáért, Kovács Katiért rajongott. Az ő példájuk lebegett a szeme előtt. És Varga Lőrinc nem az a fajta ember, aki lemond az álmáról. c 1984-ben jött ki az első lemeze, egy bakelit Dalai utazzák be helyette a világot Pepita. A Hallod a ritmust az A oldalon, és a Mindig várlak a B-n. A zeneszerző külön büszkesége, hogy a korongon a neve Tahi-Tóth Lászlóéval együtt szerepel, aki később a Margitsziget rózsáit is énekelte. A Hiányzol még! című szám, amely az Endrődi Évával ké- I szített önálló lemezükön I hallható, messze földre eljutott. Az énekesnő így írt erről egy képeslapon Mel- bourne-ből: „Szia Lőrinc, köszönöm a szép dalt, nem hiszed el, hogy itt, Ausztráliában milyen nagy sikere van!” Lőrinc úr dagadó mellel mutatja a Rák Kati klipjeit tartalmazó lemezt: az ő szerzeményei vannak azon is. A Párizsi emlék pedig bekerült a francia állami televízióba. De a dalok Amerikába is eljutottak. Clevelandben a 2006-os kívánság- lista két vezetője a Margitsziget rózsái és a Kisfiú című szerzemény lett. „Nincs rengeteg számom - mondja Lőrinc úr. - De ami van, az 54 tévéadásban szerepelt 2005- ben. Úgy örültem, mint focista a góljainak.” Lőrinc úr nem utazik a szerzeményeivel külföldre. Pozsonyban és Prágában járt csupán, mint turista. „Én csak azt akartam, hogy a dalaimat ismerjék meg. Elértem a célomat: amatőrként bekerültem a nagyok közé. Ez a legnagyobb büszkeségem.” Rados Virág
