XIII. Kerületi Hírnök, 2011 (17. évfolyam, 1-23. szám)
2011-06-01 / 11-12. szám
2 TIZENHARMADIK fÜ KERÜLETI HÍRNÖK 2011. június 1. Békés Pál (posztumusz) Megannyi műfajban nagyszerűt alkotott, a novellákat kedvelte a legjobban, de életművében regények, színpadi művek és adaptációk, gyermekkönyvek, valamint műfordítások is megtalálhatók. Békés Pál József Attila-díjas írót életének 55. évében érte a halál. Sokat tett a jövőbeli olvasóközönségért, nemcsak mint gyerekkönyvek szerzője, hanem mint a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Egyesületének elnöke is. Békés Pálra ezúttal, mint a XIII. kerület díszpolgárára emlékezünk. Budapesten született 1956. március Ilin. Tanulmányait a Radnóti Miklós gyakorlóiskolában kezdte. Egy interjúban mesélte, hogy az iskolában egyszer azt a feladatot kapták, írjanak egy oldalt a „ló” kifejezéssel. Az ő megoldása az volt, hogy a papírlapon egy darab, gigantikus méretű LÓ szó díszelgett. Ez a humoros szemlélet érezhető' regényeiben is, a groteszk szereplők és a szellemiség, ami őket körülveszi. A több neves díjjal is kitüntetett író 1980- ban végzett az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-angol összehasonlító irodalomtörténet szakon, majd rövid ideig magyar-, illetve angoltanárként dolgozott. Még az egyetem előtt végzett szociológiai felméréseket is, kérdezőbiztosként dolgozott, ennek számos nyoma van írásaiban is. Ezenkívül Fulbright-ösztöndíjasként kutatott New Yorkban, a Columbia Egyetemen. 1994-96-ban a Magyar Televízió stúdióvezetője, 1997-től 2000-ig a színházért és irodalomért felelős szerkesztőjeként munkálkodott. Alkotott regényeket, novellákat, meseregényeket, hangjátékokat, film-, illetve tévéjáték forgatókönyveket és színdarabokat, írásait posztmodern kísérletező kedv, ironikus látásmód és nem utolsósorban játékosság jellemzi. Angolból fordította - többek között - Vladimir Nabokov, Anthony Burgess, Woody Allen, Sue Townsend, Tom Stoppard, valamint Edward Albee műveit is. Munkáiból számos tévéfilm és rádiójáték készült. Színműveit - Egy kis térzene, Szegény Lázár, Pincejáték, Össztánc - több budapesti és vidéki színház is bemutatta. Mindig szabadúszó íróként tevékenykedett, 2004-ben a Magyar Magic, az angliai magyar kulturális évad kurátora, 2005-ben A nagy könyv országos olvasásnépszerűsítő játék szervezője. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. Tizenhat kötete jelent meg. Ismertebb gyermekkönyvei: A kétbalkezes varázsló; Doktor Minorka Vidor nagy napja; A Félőlény; A Bölcs Hiánypótló; Borz a sámlin. Békés Pál nagyon szerette a gyerekeket, jól értett a nyelvükön is, nem véletlenül hívták rendszeresen iskolák, könyvtárak és művelődési házak, klubok egymással versengve találkozókra. Évtizedek alatt több bravúros mesét írt. Hősei a mindennapok ismert alakjai, így egyszerű őket megérteni, bánatukkal, örömükkel könnyedén lehet azonosulni. Szeretnivaló hősöket elevenített meg felnőttek számára is élvezetes ifjúsági könyveiben, felnőtteknek szóló írásaiban pedig saját családi élményein keresztül, a valóság köré szőtt fikció segítségével egyedi, XX. századi figurákat formált. „Voltaképpen azáltal, hogy megírta ezeket a történeteket, egy saját világának megfelelő vagy ahhoz méltó mítoszt keresett” - jellemezte Fodor Géza esztéta, irodalomkritikus. Az író fiatal korában, de élete második szakaszában lakhelyéül választotta a XIII. kerületet. Otthonosan mozgott Újlipót- városban, dolgozott a Vígszínházban, barátai, ismerősei is jórészt errefelé laktak: írók, újságírók, színészek, dramaturgok, szerkesztők. Fel-feltűnt a környék kávéházaiban, ahol otthonos körülmények között folytathatott munkamegbeszéléseket, ismerte a helyi kisvendéglőket. Gyakori látogatóként üdvözölhették több kerületi kulturális intézményben is. Szívesen járt a Tátra utcai Klub-Galériába, de a Pozsonyi úti könyvesboltban, a Pagonyban is mindig törzsvendégként üdvözölték. A városrészben töltött idő is hozzájárult ahhoz, hogy felhőtlen örömöt szerezzen meséivel, elgondolkodtató írásaival. CL Heget?vis D. Gcza Idén a 36. évadát tölti Hegedűs D. Géza a Vígszínházban. Munkássága azonban nem merül ki a színházi szerepekben, játszott számos filmsze- repet, tévéfilmszerepet és a mai napig tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Pályája során kitüntették egyebek között Kossuth-díjjal, Jászai Mari-díjjal, többször Aj tay Andor-emlékdíjjal és kiváló művész elismerést is kapott. A XIII. kerület idén díszpolgári címet adományozott a színművésznek.- Második szülőföldem a kerület, ismerem minden részét az Újlipótvárostól a Váci útig. Számomra kimondhatatlan megtiszteltetés, hogy a XIII. kerület befogadott és megkaptam a díszpolgári elismerést.- Miért választotta a színészmesterséget?- Szüleim ibrányi pedagógusok voltak, apám magyar-történelem szakos tanárként dolgozott. Amikor senki nem tudott rám vigyázni, akkor elvitt az óráira és a hátsó padban ültem. Apám színes ábrákkal szemléltette mondandóját, főleg a csaták illusztrálása ragadott meg. A másik meghatározó élmény a nagyszüleimhez fűződik. Apai nagyapám saját mozit épített ibrányi kertjében és a vetítésekkor megengedte, hogy nézzem a filmeket. Hatalmas erővel hatott rám a Nyomorultakban Jean Valjean-t alakító Jean Gabain, Aki szelet vet című filmben az ügyvédet játszó Spencer Tracy, a Pacsirta című műben az apát megformáló Páger Antal. Anyai nagyszüleim szobájának falát Mányoki Ádám Rákóczi Ferencről készített portréjának másolata díszítette. Sok meséjüknek Rákóczi volt a főszereplője, akit gyerekként sokszor eljátszottam magam is. Petőfi Sándor János vitéz című művének olvasása után pedig arról álmodoztam, hogy belovagolok az udvarunkba Géza vitézként és a lányok csodálattal néznek rám. A debreceni középiskolai éveim talán a legmeghatározóbbak a színészi pálya választásában. Rendszeresen látogattam a Csokonai Színházat és ott „fertőződtem” meg végleg a színjátszással, ott láttam nagyszerű és kevésbé sikerült színészi alakításokat is.- A főiskola elvégzése, 1975 óta a Vígszínház színésze, nem vágyott soha másik színházba?- Nem vágyódtam el, mert remek rendezőkkel, kollégákkal, a hazai színházi élet szí- ne-javával dolgoztam pályafutásom alatt. A főiskolán Horvai István és Kapás Dezső, a Vígszínház akkori korszakos rendezői voltak a mestereim, akiknek tanításai meghatározták a színészi munkásságomat. A szerződtetésem után pedig Marton László töltött be jelentős mentori szerepet a színházi pályafutásomban.- Dolgozott Várkonyi Zoltán, Horvai István, Marton László és most Eszenyi Enikő vezette Vígszínházban. Hogyan élte mega váltásokat? .- Nagyon jó volt, hogy az igazgatóváltások alkalmával mindig ott dolgozó kollégát bíztak meg a feladattal és ez a folyamat a mai napig tart. így megmarad a színház szellemisége, küldetése. A teátrum mindig egy kicsi európai sziget volt a fővárosi kulturális élet tengerében. Az igazgatók szem előtt tartották, hogy a társulat a kortárs magyar és külföldi daraboktól a klasszikus műveken át a zenés darabokig mindent játsszon és így változatos előadásokkal a közönség különböző ízlésű rétegeinek kedvére tegyen.-Eza24. tanév, amit a Színház-és Filmművészeti Egyetemen végigtanít. Sok végzett növendék később a Vígszínházban kollégája lett.- Horvai István és Kapás Dezső 1987-ben hívtak vissza tanítani az akkori főiskolára. Tanárnak sem születik senki, ezt is tanulni kell. Nagyszerű kollégáktól tanultam meg ezt a tudományt. Jelenleg az egyetem rektorhelyetteseként dolgozom, egyben a színésztanszék vezetője is vagyok. Nagyon jó látni, ahogy a végzett növendékek folyamatosan csiszolva mesterségüket, egyenrangú kollégákká válnak a pályafutásuk alatt. METZ
