XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-02-16 / 4. szám
10 TIZENHARMADIK ifo KERÜLETI HÍRNÖK 2010. február 16. Az egykori úszóbajnok és társai Szilárd Zoltán és családja Az 1948. évi londoni olimpián Szilárd Zoltán, az FTC fiatal úszóversenyzője bejutott a 100 méteres gyorsúszás döntőjébe, ahol 7., míg az egri Kádas Géza 3. lett. Ha 1952- ben nem súgja meg az egyik barátnőbe az Államvédelmi Hatóságnak, hogy Zolinak nem áll majd szándékában Helsinkiből hazajönni, ott nyerhetett is volna. Abban a pillanatban ugyanis, amikor az olimpián felálltak a rajtkőre a 100 méteres gyorsúszás döntőjének résztvevői - ezek sorában Kádas Géza is, aki végül az ötödik helyen végzett -, Szilárd a Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda 50 méteres nyitott medencéjének egyik rajtkövéről vetette magát a vízbe, és... tizedmásodpercre annyi idővel ért célba, miként az olimpiai bajnok. Az elkövetkezendő hónapokban és években Szilárd keserűsége nőttön nőtt, s mivel 1956 augusztus elején már az sem volt előtte kétséges, hogy az ÁVH szeretné őt egy politikai perben a vádlottak padjára ültetni, úgy döntött, kiszökik az országból. A legjobb barátai közül hárman is tudatták vele, hogy ezen az útján is követni kívánják. Joó Sándor OB I-es vízilabdázó, Fekete Gábor, az FTC korábbi úszóedzője, aki előtt a bátor szókimondásnak „köszönhetően” itthon minden ajtó bezárult és Payer Károly kerékpáros. Miután tisztában voltak azzal, hogy a vasfüggönyön aligha juthatnak át Ausztriában, a vízi út mellett döntöttek. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy Pozsonyból naponta többször indul egy sétahajó Dévény vára felé, s anélkül, hogy kikötne, a vár vonalában részben már osztrák vízen visszafordulva halad tovább Pozsonyig. Mivel Payer addig csak úgy „úszott”, mint a balta nyél nélkül, gyorsított módszerrel megtanították valahogyan úszni. 1956 augusztusában többször is jegyet váltottak erre a hajóra, hogy lássák, a dévényi forduló végén, amikor a hajóról még osztrák vízfelületre vethetik magukat a korlátról, milyen veszélyt jelenthet számukra a sétahajót cápaként követő csehszlovák őrnaszád legénysége. Jól értesült pozsonyi magyar barátaik megnyugtatták őket, hogy félelemre annál is inkább nincs okuk, mivel nemzetközi egyezmény tiltja, hogy az őrnaszádról a Dunában úszó menekültekre lőjenek. Amikor végre elérkezett az a pillanat, hogy a raccsoló Fekete Gabi a cipőjéből kilépve „uhraim”-ot kiáltson, a hajó korlátjára állva, arccal a szinte kézzel fogható közelségben levő osztrák part felé rajtoltak. Ami ezután történt, azt csakis a milliók által ismert bolíviai kivégzéshez hasonlíthatom! Szinte abban a pillanatban, amikor a menekülők feje felbukkant a vízből, az őrnaszádról „okádni” kezdték a géppuskák és géppisztolyok a lövedékeket, amelyek valósággal szétszaggatták Joó Sándor és Fekete Gábor testét. Szilárdnak az volt a szerencséje, hogy a Duna medréig leérve addig úszott, ameddig levegő nélkül bírta, s egy újabb levegővétel elég volt neki ahhoz, hogy a meder alját borító sziklákba kapaszkodva sikerült partot érnie, és ott felkapaszkodva futásnak erednie. S habár a csehszlovák embervadászok még ekkor is lőttek utána, eljutott a távolban látott házhoz, ahol a lövöldözésre már felfigyelt osztrákok ölelő karokkal várták. Payert elkerülték a lövedékek, őt lapáttal fejbesújtottan húzták fel az őrnaszádba az embervadászok. Miután átadták őt a magyar határőrségnek, bíróság előtt kellett felelnie szökési kísérletéért. Ha nem tört volna ki 23-án a magyar forradalom, aligha úszhatta volna meg a börtönt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel. Fekete Gabi lövedékektől szétroncsolt testét Pozsonynál vetette ki a Duna, s az ottani zsidók dicséretéül szóljon, hogy a helyi izraelita temetőben tisztességgel eltemették. A szintén szitává lőtt Joó Sanyi a Gönyűvel áttellenben levő Kolozsnémánál vetődött partra, ahol nem a temetőben, hanem - mintha nem is ember lett volna - koporsó nélkül a krumpliföldben hántolták el. A csehszlovák és a magyar hatóságok kiváló együttműködését jellemzi, hogy az elrendelt hírzárlat következtében különösen Joó Sándor szeretteinek kellett hónapokig kutatniuk ahhoz, hogy végre megtudják, hol enyészhet a Sándoruk teste, s amikor végre az örökbefogadott lányuk - Sanyi unokahúga - rátalált erre a helyre, csakis azzal a feltétellel hozathatták haza, hogy illendően megadják neki a végtisztességet, hogy az aláírt okmány szerint öngyilkos lett. Szilárdnak még szökése napján sikerült Bécsbe jutnia, ahol hősként fogadták, és rövid idő múltával az Amerikai Egyesült Államokban új életet kezdett. Tehetsége és rátermettsége révén még azt is elérte, hogy félúton Los Angeles és Las Vegas között saját repülőtere legyen, és jó néhány „gépmadara” ahhoz, hogy olyan jól élhessen, miként arról egykoron álmodhatott, s az Atlanti-óceánt a saját repülőgépét vezetve szelhesse át. Hazatérésére azonban nagyon sokáig várnia kellett. Sokadjára is magyar hölgyet vett nőül, aki csakhamar egy tün- dérien szép kislánnyal ajándékozta meg, aki tizenéves korában olyan reményt keltett apjában, hogy úszóversenyzőként a világ egyik legjobbjává válhat. Fájdalmára ez nem sikerült, az anyagi helyzete is egyre kilátástalanabbá vált, és ez a házassága is felbomlott. Zolit azonban nem olyan fából faragták, hogy miként oly sokszor eddigi életében, újra sikeres emberré ne váljon. Amikor még pilótaoktatóként is dolgozott, nem az ő, hanem az amerikai légierő egyik irányítójának hibájából lezuhantak. Szerencséjére legyen mondva, hogy amíg ő a földbe csapódás pillanatában kikerült az üléséből, a fiatal tanítványának már esélye sem lehetett arra, hogy az égő poklot elhagyhassa. Zoli azonban annak tudatában is visszament érte, hogy bármelyik pillanatban a levegőbe repülhetnek. S miközben ő is súlyos égési sérüléseket szenvedett, néhány másodperccel az előtt sikerült a tanítványát kiemelni az üléséből és a földön odébb vonszolnia, hogy a robbanás bekövetkezett. Zoli ezért a hőstettéért éppen úgy kitüntetésben részesült, mint amikor a Las Vegashoz közeli hatalmas tóban felborult vitorlás utasainak az életéért küzdött. Dr. Martinkó Károly Joó Sándor és Gyenge Valéria olimpiai bajnok Télen is Dagály! Hidegben ritkán jut eszünkbe a Dagály Strandfürá^^^^Mt pedig érdemes kilátogatni télen is! Budapest egyiklegkedveltebb fürdőjekülönböző hőmérsékletű és formájú medencével várja a gyógyulni és für- dőzni vágyókat A strand szolgáltatásait még színesebbé tették az új vagy átalakított medencék, amelyek között minden korosztály megtalálhatja a kedvére valót Bővebb információ a452-4556-os telefonszámon. Stresszűző jóga Nem rajong az intenzív sportokért, de szeretne hatékonyan mozogni és elűzni a stresszt? Próbálja ki a jógát! Ezt a moz gásformát bárki, bármi lyen életkorban elkezd heti, hiszen nem életkorhoz kötött sporttevékenység. A jóga hozzásegít egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb élethez. Az egyszerű testgyakorlatok áthangolják szerveink működését, a lazítással feloldja feszültségeinket, légzéssel, figyelemösszpontosítással szabályozza felsőbb idegtevékenységünket. A jóga légzési és testtartási gyakorlatainak elsajátításával megtanulhatjuk fegyelmezni, irányítani, uralni gondolatainkat, érzelmeinket, figyelmünket és belső szerveink működését. Hol próbálhatja ki? Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (József Attila tér 4.) vagy az Újlipótvárosi Klub-Galériában (Tátra utca 20/B). Bővebb információ a www.kultl3.hu weboldalon olvasható.
