XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-19 / 1-2. szám
2010. január 19. TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Harminc év építészeti gondolatai A szakértő válaszol Alkotás, teremtőerő, térrendezés és professzionális építészeti megoldások. Leginkább ezzel jellemezhető Nieder Iván szakmai életútja - emelte ki Arató György, a XIII. kerület főépítésze január 12-én a Magyar Építőművészek Szövetségének Ötpacsirta utcai székházában nyílt kiállításon. A tárlaton tablók, fotók, tervrajzok és makettek segítségével ismerkedhetünk meg egy sokrétű építész elmúlt három évtizedének munkáival. A képzőművészként is bemutatkozó Nieder Iván 1987-től tíz éven át kerületi főépítészként hagyta névjegyét a ma is dinamikusan fejlődő XIII. kerületen. A kiállítást látva kijelenthető: tervei, elképzelései kiállták, kiállnák az idők próbáját. A tárlat január 21-ig tekinthető meg. Arató György és Nieder Iván a megnyitón Szelektálnak az újlipótvárosiak A környezet megóvásában fontos szerepe van a szelektív hulladék- gyűjtésnek. A hulladékfajták szétválasztásával és ezek újrahasznosításával kevesebb szemét termelődik. A szelektálás fontosságát felismerte a XIII. kerületi önkormányzat is, és csatlakozott a szelektív gyűjtési mintaprogramhoz, amelynek nyomán 2009. július első napjától a Hollán Ernő utca- Kárpát utca-Garam utca-Újpesti rakpart-Szent István körút által határolt terület társasházai közül 56 házban elkezdhették a lakók a hulladékok külön gyűjtését. A „házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtési mintaprogramban a kék színű edénybe papírt, a sárga színű edénybe műanyagot gyűjthetnek a lakók. A programhoz a 240 literes edényeket a Fővárosi Közterületfenntartó (FKF) Zrt. adja. A köz- szolgáltató azt is vállalta, hogy heti rendszerességgel gyűjti a hulladékot, hétfőn a műanyagot, kedden a papírt. Hogy mit szólnak a „házhoz menő” gyűjtéshez a lakók? Fülöp Györgyné közös képviselő, aki hét társasházzal vesz részt a minta- programban, elmondta: szívesen és fegyelmezetten gyűjtik külön a papírt és a műanyagot a közösség tagjai. Lajos Imre közös képviselő által kezelt házak közül 3 társasház vállalta a mintaprogramban való részvételt. A szelektálás bevezetésekor a lakókkal elfogadtatta és megérttette a szelektív gyűjtést, így már fél év után nem jelent gondot, mit és hova dobjanak. A műanyag palackok préseléséhez palackprést is igényeltek, így ennek használatával csökkent- hetik a műanyag hulladékok térfogatát, aminek következtében több hulladék fér bele a sárga edénybe. Ináncsi Krisztián 8 társasházzal kapcsolatban mondta el, hogy a mintaprogramban részt vevők szívesen válogatják külön a hulladékokat. Megjegyezte azt is, hogy a szelektálással és a palackprés használatával jelentős pénzt spóroltak meg a házak. A program bevezetése után már nem keletkezett annyi „kevert” háztartási hulladék, ezért gyűjtőedényeket adtak vissza vagy kérték az ürítés gyakoriságának csökkentését a közszolgáltatótól. A közösségek a szelektálással több százezer forintot tudtak megspórolni a szemétdíjon. A program sikerét jelzi, hogy újabb igények is felmerültek a lakók részéről. Szeretnék ugyanis, ha kiterjesztenék még több házra a mintaprogramot, továbbá szívesen gyűjtenék külön az üvegeket a házak lépcsőházaiban. Me. Képzések a munkanélküliség enyhítésére Felmérések szerint a bizonytalanság aggasztja leginkább az embereket. Munkahelyük elvesztésétől félnek ma hazánkban a legtöbben. Hogyan lehet védekezni? Mihez kell kezdeni, ha megszűnik az állásunk, mégsem akarunk a munka- nélküliség nyomasztó helyzetébe kerülni? A fejlett Európa évekkel ezelőtt, még a gazdasági világválság előtt megalkotta az „egy életen át tartó tanulás” elvét. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájában megfogalmazott jövőképe külön figyelmet szentel az innovációnak, amely két nagyobb területet érint, ebből az egyik a tudásalapú társadalom megteremtése. Az unió célja a tagállamok ösztönzése az országok versenyképességének növelésére a szakképzés, átképzés, továbbképzés eszközeivel, segítve ezzel az egyének munkaerőpiacra való visszatérését is Ezek az elvek indították el kerületünkben 1991- ben az iskolán kívüli felnőttoktatást az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (AJAMK) és a szakmunkásképzéseket, illetve átképzéseket az akkori helyzetnek megfelelően, elsősorban a vasipari szakmákból kikerültek- nek. Ma már sokkal változatosabb palettáról választhatnak a továbbképzésre vagy átképzésre vágyók, esetleg arra kényszerülők az AJAMK- ban. A felkészült és szakmailag többszörösen elismert oktatógárda OKJ-s tanfolyamokat tart. (OKJ = Országos Képzési Jegyzék). 60 szakma tanulható itt. A kínálatban a fizikai munkát igénylő szakmák mellett az úgynevezett humán oldal is megjelenik, és az új OKJ-nek köszönhetően a középfokú mellett már felsőfokú képesítés is szerezhető. A tanagyag és az oktatott szakmák megegyeznek az uniós országokéval. A hallgatók a megszerzett magyar bizonyítvány után kérhetik az europass bizonyítványt a kiállító intézménytől. Ezzel a dokumentummal az EU bármely országában hivatalos végzettséggel, különbözeti vizsga, honosítás és fordítás nélkül munkába állhatnak. A képzésekre jelentkezni lehet Nagy Adrienn felnőttoktatási referensnél az AJAMK-ban (József Attila tér 4.), továbbá a 452-4255- ös, illetve a 06 (30) 443-7136-os telefonszámon. Odafigyelek, hogy milyen összetételű és minőségű élelmiszereket vásárolok. A „hagyományos” helyett a bioélelmiszereket választom, így próbálok egészséges étrendet kialakítani. Egyre többször lehet hallani a növények génmódosításáról vagy a biodinamikus gazdálkodásról. Milyen eljárások ezek? Eszter, 21 éves diák A genetikailag módosított szervezet (GMO), amelyben egyik faj átörökítő állományába - a sejtmagon belül - másik faj génjeit ültetik be. A felfedezéssel egy csapásra akarnak megoldani növényvédelmi és - nemesítési problémákat. A Skót Tudományos Akadémia tudósai kísérletképpen génmódosított táplálékkal etettek patkányokat, ami döbbenetes eredményt hozott, ugyanis az állatok a harmadik generációtól megbetegedtek, bélrendszerük el- korcsosult, a szaporodásbiológia leállt, a patkányokban kialakult a rákbetegség. Növényvédelmi alkalmazása például a kukoricamoly elleni védekezés, amit úgy oldottak meg, hogy a kukoricába beültették a to- xint termelő Bacillus thuringiensis baktérium génjeit, ami elterjed a növény egész testében, így ha a kukoricát megrágja a moly, akkor elpusztul, (sőt!) a hasznos szervezeteket is elpusztítja. A génbeültetéssel körülbelül háromezerszer annyi méreg kerül a talajba a gyökérszőrökön és a tarlómaradványon keresztül, mintha növényvédő szerrel permetezték volna a táblát a kártevő ellen. A talajba juttatott „méreg” pedig szennyezi a környezetet, bekerül az élővizekbe is, és tekintet nélkül minden élőlényt károsít. Ma Magyarországon nem szabad génkezelt növényeket vetni, sőt alulról szerveződő kezdeményezések hatására olyan „steril régiókat” (például Pannon Ökorégió) is létrehoztak, ahol mindenkor tilos génkezelt növényt termesztésbe vonni. Létezik gyógyító mezőgazdálkodás, a biodinamikus gazdálkodás, ami nyolcvanéves múltra tekint vissza, nemzetközileg a DEMETER védjegyet viseli, és az egész világon egyre többen alkalmazzák. A biodi- namikusan gazdálkodók a természet törvényeinek tiszteletben tartásával és finom, éltető, gyógyító eljárásokkal próbálnak gazdálkodni a termőterületükön. A táj adottságait figyelembe veszik a gazdaság kialakításánál, így a fajtaválasztásnál is a tájnak megfelelő és az ott bevált helyi fajtákkal dolgoznak. A gazdaságban a talaj, a növény, az állat, az ember egymáshoz szervesen kapcsolódva egymást szolgálja. A talaj termékenységét biodinamikus preparátumokkal oltott trágyával és kom- poszttal fokozzák, így élénkül a talajélet, az egészséges talajban egészséges növény fejlődik. Természetesen mindenki szabadon eldöntheti, hogy mit vásárol, és ezáltal melyik gazdálkodást támogatja. Csúcs Mónika kertészmérnök
