XIII. Kerületi Hírnök, 2010 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2010-02-16 / 4. szám

TIZENHARMADIK KERÜLETI HÍRNÖK Új vezető a kerületi közművelődés élén Teret adni a kultúrának Duna-parti ünnepség2000-ben 2010. február 16. Új ügyvezető igazgatója van janu­ártól a XIII. Kerületi Közművelő­dési Nonprofit Kft.-nek. A társa­ság élére került Bubics Ádám nem ismeretlen kerületünkben. Nem­csak azért, mert itt lakik, hanem mert másfél évtizede ebben a ke­rületben is dolgozik. Üzemeltetési technikusként kezdte az Angyal­földi Gyermek- és Ifjúsági Házban a kilencvenes évek derekán, és tíz év múlva igazgatóhelyettesként hagyta abba. De akkor sem búcsú­zott, hiszen cége, a D-Kultúra Ren­dezvényszervező Kft. révén aktív részese maradt a kerület kulturális életének. ■^■■■■■■■■■■nuuMMHnunuHMMHMMHnunnnMMnuMMu Együtt lenni és közösen ünnepelni Közben elvégezte a Jászberényi Tanítóképző Főiskola művelődés- szervező szakát, most pedig a Kül­kereskedelmi Főiskola PR szakán készül diplomát szerezni. Azt mondja, a marketing szorosan kapcsolódik a munkájához, hiszen a művelődési ház is üzenetet köz­vetít. Eddigi tevékenysége szerve­sen kötődik olyan ismert és nép­szerű rendezvényekhez, mint 2001-ben a gyermekház „színei­ben” indult Nyáresti koncertek a Szent István parkban vagy a Mar­gitszigeti Gyermeknap. 1995-től tíz éven át szervezte az Angyalföldi Utcabált, és ő indította útjára a pesti alsó rakparton a három éva­dot megélt Latin Karnevált, vala­mint dolgozott a Budapest Plázs stábjában is. Egyes rendezvényeknek azon­ban nem csak lelkes látogatói, ha­nem sokszor heves ellenzői is van­nak. Hogy miért? Bubics Ádám szerint nem vagyunk igazán fogé­konyak az ünnepekre. De megszü­lethet ez a közösségi igény. Erre bi­zonyíték a Pozsonyi Piknik, amelynek szervezésében csapata nagy szerepet vállalt, és a rendez­vény olyan sikeres volt, hogy lesz folytatása is.- Intézményvezetőként az a fő célom - mondja -, hogy teret ad­junk az ünnepeknek. Kerületi la­kosként is fontosnak tartom, hogy tudjunk együtt lenni, és közösen ünnepelni. A Nyáresti koncertek sorozat és a Pozsonyi Piknik meg­mutatta, hogy képesek vagyunk erre.-„Nagyfőnökként” milyen jövőt képzel a Dagály utcai háznak?- Ezt a kérdést már mások is föl­tették, mert úgy látják, hogy ezt a régen jelentős, közösségalkotó te­ret jó lenne „újraépíteni”. Azt ta­pasztalom, hogy együtt nehezen működnek a gyermek- és az ifjú­sági programok, mert túlságosan tág a korhatár. Négygyerekes apa­ként is érzékelem az életkori sza­kadékot. A legidősebb gyermekem 14 éves, a legkisebb pedig két hó­napos. Azt szeretném, ha a ház arcula­ta a kisebb gyermekekhez illesz­kedne, és körülbelül tízéves korig adna otthont a kicsiknek. Hogy ezt hogyan lehetne a legjobban meg­valósítani, arra a GYIÖK-től, va­gyis a Gyermek- és Ifjúsági Önkor­mányzattól is várok jó ötleteket. A kommunikáció óriási szerepe- Hat in tézmény tartozik a fenn­hatósága alá. Hogyan lehet ezek működését összehangolni? 7- Teret adunk a kultúrának - ez a fő üzenet, amit közvetíteni sze­retnénk. Nem az a fontos, hogy hat helyszín van, úgy kell tekinteni, hogy az egész kerület a színhely. A Szent István park éppúgy, mint a József Attila tér. Aki rendezvé­nyekkel foglalkozik, annak tudnia kell, hogy mit és kinek szervez. Et­től függ ugyanis, hogy azzal a ren­dezvénnyel mit akarunk közvetí­teni és üzenni. Szóval nem az intézmény a lé­nyeg, hanem mindig a feladat. Fi­gyelembe kell vennünk, mire van igényük az embereknek, és jó len­ne másoknak is kedvező képet ad­ni a kerületünkről. Együtt dolgoz­ni csak úgy lehet, ha mind a hat in­tézmény munkatársai a kerület egészében gondolkodnak. A részletek most körvonalazód­nak. Például folynak a tárgyalások egy olyan kulturális közhasznú egyesülettel, amely részben pályá­zatokon elnyert támogatásokból fe­dezi a tevékenységét. Ők vállalná­nak markáns szerepet a Vízöntő Pinceklub működtetésében. Az An­gyalföldi József Attila Művelődési Központnak pedig még nyitottabb- nak kell lennie minden közösségi és üzleti célú kezdeményezés előtt. Manapság a kommunikáció­nak óriási szerepe van. Abban a reklámdömpingben, ami körül­vesz mindnyájunkat, fontos, kit hogyan szólítunk meg, vagyis a célzott kommunikáció a leghaté­konyabb megoldás. Mindenesetre arra törekszünk, hogy mind tarta­lomban, mind megjelenésben egy­ségesebbek, nyitottabbak és céltu­datosabbak legyünk. CsopV. Talált tájak, budapesti séták A művész 2009-ben Sodrásban címmel Garajszki Jó­zsef képzőművész kiállítása látha­tó az Angyalföldi József Attila Mű­velődési Központban (József Atti­la tér 4.). Garajszki sokoldalú alko­tó, művészi pályáján a kísérletezés irányítja. Keresi az újat az anya­gokban, a formákban, a színekben és a technikákban. Készít akvarellt és grafikát, bőrképet és fémplasz­tikát, fényképet és faplasztikát. Je­lentős belsőépítészeti munkássá­ga is. A képzőművész festményei­ből és grafikáiból készült váloga­tás február 25-iglátható az AJAMK Mácsai Termében. Bővebb infor­máció: http://www.garajszki.hu/ jozsef. V.I. Sietni nem jó, aki folyton rohan, amellett lassan és biztosan elmegy az élet. Néha lassítani kell, anda- logni, tétován, cél nélkül kéz a kéz­ben vagy magányosan sétálgatni. Nézelődni: embert, épületet, teret, történetet. A város megannyi rej­tett, szép arcát mutatja ilyenkor. A lényeg a lassítás és a szemlélődés, így van ezzel Nádas Alexandra fes­tőművész is, aki hol provence-i tá­jakon, hol a szülővárosában, Buda­pesten sétálgat és idéz meg számá­ra fontos, emlékként megőrzött helyszíneket. Az emlék- és tájtöre­dék nála aztán festészetet teremt, lírai, konstruktív „összemontíro- zást’’, élményt és esztétikát. Az Űjlipótvárosi Klub-Galé­riában (Tátra u. 20/B.) február 17. és március 5. között Nádas Ale­xandra 2009 második felében fes­tett képeit ismerheti meg a közön­ség. A Talált tájak című tárlatban benne rejlik a kitalált táj és a meg­talált táj - vall a kiállítás kapcsán a művésznő. „A képek témái olyan terek, házak, városrészletek, ame­lyek igazából nem léteznek, kita­lált tájak. Mégis, a bennük megje­lenő, itt-ott felsejlő, vagy nagyon is konkrét képek valós tájélmények­ké értékelődnek át. A hétköznapi tájat, melyben nap mintnap élünk, átszellemítem, némely képemen szinte profán oltárképpé fogalma­zom át, technikailag a reneszánsz tábla- és oltárképfestészet hagyo­mányait követve.” A kiállításról az érdeklődők bő­vebb információt a 320-5380-as telefonszámon kaphatnak. (B.I.)

Next

/
Thumbnails
Contents